MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-17 / 319. szám

1904. november 15. 3 Budapesti színpadok. Budapest, november 17. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este az Operaház nagysikerű újdonsága. Sámson és Delila kerül szinre. Szombaton Beethoven örökszép dalmüve, a Fidelio szerepel a műsoron, s a dalmű előtt Erzsébet királyné emlékezetére az Operaház énekkara a Gyászkart énekli az Orfeusz czimü dalműből. Vasárnap az Afrikai nő-1 adják. * A Nemzeti Szinház-ban szombaton, e hó 19-é.n lesz a negyedik bemutató előadás ebben az évadban. Az uj darab irója is, tárgya is magyar. A czime: Az emigráns, szerzője pedig Kemechey Jenő, a kit mint kiváló publiczistát, novella és regényírót és a Föld czimü színmű társszerzőjét jól ismer a közönség. Az uj darab az ujabb magyar történelem egyik legérdekesebb korszakából, a 67-iki kiegyezést közvetlenül megelőző időkből vette tárgyát s Ilii képét adja a nemzeti eüentállás rendkívül érdekes társadalmi életének. * A Vígszínház-ban az esti előadások mű- 1 sorát egymaga tölti be a Diákélet, a melynek első tizennyolez előadása többet jövedelmezett, 1 mint eddig a Vígszínház bármelyik darabjának hasonló számú estéje. Minthogy a Diákélet j előadásainak sorozatát még nagyon sokáig nem | fogják megszakítani, az eredetitől eltérő szerep- j osztásban is betanulták a darabot és most már a női főszerepet Komlóssy Ilona ezentúl ! Harmat Hedviggel fölváltva játssza. * A Magyar Szinház hétfőn, november 21-én ! ünnepli nagy vonzóerejü operettjének, a Fecske- , fészek-nek első jubileumát, a huszonötödik elő- i adást. A közönség^ nagy érdeklődésére való tekintettel a jubiláris előadás jegyeit a szinház pénztára és a Bárd-czég két jegyirodája már holnap, csütörtökön, fogja árusítani. * A Királyszinház holnap, pénteken mutatja be Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz János vitéz czimü daljátékát. A darabhoz teljesen uj kiállítás készült. A nagyérdekü újdonság szinlapja a következő : JÁNOS VITÉZ. Daljáték 3 felvonásban. Petőfi Sándor költői elbeszéléséből irta : Bakonyi Károly. Zenéjét, Heltai Jenő verseire, szerzette: Kacsóh Pongrácz dr. Személvek: Kukoricza Jancsi lluska A gonosz mostoha Strázsamester Bagó, trombitás A falu csősze Első gazda Második gazda... A franczia király A franczia királykisasszony Bartoló, udvari tudós . Udvari dáma Tábornok Első i Második 1 Egy leány Egv tündér kamarás Fedák S. Medgyaszay V. Csatay J. Vécsey Papp " Csiszér Molnár Torma Németh Szamosi E. Gabányi Pálffy M. Oláh Cseh Bársony Bajza I. Thurzó M. Lányok, legények, asszonyok, udvarhölgyek, huszárok, udvaronezok, franczia katonák, tündérek Történik : az 1. felvonás a falu végén, a ll-ik a franczin király udvaraban, a lll-ik az Élet-tavánál, majd ismét a falu végén. A Népszínház személyzete Vidor igazgató és Stoll Károly főrendező vezetésével nagy gonddal készíti elő a legközelebbi operetteujdonságot, mely A próféta álma czimen A lőcsei fehér asszony jubiláris előadása után a jövő héten kerül szinre. Az operett szerzői Márkus Jenő és Mérei Adolf. A darab uj kiállításán most dolgoznak a Népszínház műhelyeiben. Egy színházi habitüé axiómája: — Ha már a felvonás hosszú, legalább a hősnő kosztümé legyen minél rövidebb. " A kulisszák mögül. Budapest, november 17 .4 felgyógyult Újházi mester. Újházi Ede, a Nemzeti Szinház kitűnő művésze, a ki hosszas betegsége után a jövő héten, kedden, lép föl ismét A titok-ban a Nemzeti Szinház színpadán, tegnap délután a sziniakadémián is újra megkezdte tanári működését. Ebből az alkalomból az akadémia tanári kara és növendékserege lelkes ovácziókban részesítették a felépült mestert. Váradi Antal, az intézet igazgatója tolmácsolta a tanári kar és a növendékek nagy örömét azon, hogy a tanítómesterüket ismét egészségben köszönthetik a katedrán. Újházi-1 a szívből való üdvözlés és a szeretetnek spontán megnyilatkozása annyira meghatotta, hogy könyek között köszönte meg a hozzá való ragaszkodást és szeretetet, a melynek viszonzását érezni tudja csak, de szavakban kifejezni képtelen. — A mestert, mint értesülünk, első fellépése alkalmából a Nemzeti Szinház közönsége külön ováczióban fogja részesíteni. A titok Jouvenin szerepében, melyben először fellép, amúgy is legnagyobb sikereinek egyikét aratta. Az igazság hedi körül. — Mi igaz a visszavonulásból ? Harmath Hedvig, a Vígszínház bájos fiatal naivájának, eljegyzési hire kapcsán annak idején mi is megírtuk, hogy az ifjú művésznő férjhez menetelével végleg bucsut mond a színpadnak, a mely rövid pályafutása alatt is sok babért termett számára. Igy irták ezt meg az összes újságok és igy beszéltek róla mindenfelé, a hol az ifjú művésznőt ismerik és ritka tehetségét méltányolni tudják. Ez a hir csakugyan meg is felelt az igazságnak és már szinte bizonyos volt, hogy a színpad mindenkorra szegényebb lesz a szőke kis Hedivel. Harmath Hedvig távozása a világot jelentő deszkákról valóban veszteség lett volna, de ugy lehet, hogy a kis Hedi ugyan bucsut mond a színpadnak, de nem örökre, hanem csak egy időre, talán mindössze egy évre. Vőlegénye, dr. Márton Miksa néhány héttel ezelőtt menyasszonya szerződésének, a mely még csak harmadfél esztendő múlva jár le, végleges felbontását kérte. A legújabb megállapodás szerint azonban ez a kérés elvesztette aktualitását, a mennyiben Harmath Hedvig egy esztendei szabadságot kapott az igazgatóságtól, hogy szabadságidejének letelte után aztán ismét elfoglalja a Vígszínház színpadán az őt megillető helyet és folytassa oly szépen megindult karrierjét. Szabadságideje előtt, a Diákélel első jubiláris előadásán búcsúzik a közönségtől, a melynek dédelgetett kedvencze Katicza szerepében, a melyben legszebb sikereinek egyikét aratta. Ez alkalommal kollégái, ismerői és tisztetői egy kis ünnepséget rendeznek tiszteletére. Az ügynek ez a megoldása természetesen a legszerencsésebb nemcsak a fiatal művésznőre, a ki bizonyára úgysem tudna örökké megválni a színházi légkör varázslatos illatától, hanem a leendő férjre nézve is, a ki a magyar színészet egyik legszebb tehetségű művésznőjét mondhatja a magáénak. És örülhet neki a szinház is, de legfőképen mégis a — közönség! Figaro. Színházi pletykák. Budapest, november 17. Tahi vagy Páris? — Találós mese. — Küry Kláráról szól ez a titokzatos ügy. Szárazon a tényeknek megfelelöleg igy kezdődik: napokkal ezelőtt a primadonna igy szólt jó ismerőseihez: — Utazom Párisba; azt hiszem, holnap este röpíteni fog a gyorsvonat a gallok hazájába. Másnap délelőtt valaki az Erzsébet-körut és a Kerepesi-ut sarkán találkozott vele, néhány szál virágot vásárolt a sarki virágáruslánytól: — Mikor utazik? — kérdezte ez a valaki. — Ma este, drágám. Már csomagoltam is. És mondhatom magának, a szivem csak ugy dobog az örömtől, hogy nemsokára a szép Párisban leszek. Attól a naptól fogva senki sem látta Klárit. A ki az Erzsébet-köruti bérházban a Küry Klára lakásába becsengetett, annak a szobalány monoton hangon jelentette: — Őnagysága elutazott. Nem tudni mikor jön vissza. S multak a napok; egy hét is sírjába hajlott s a kitűnő primadonnáról legendák keletkeztek, a melyek szájról-szájra jártak. — Kitűnő szerződést kötött egy párisi operett-szinház igazgatójával, — mondta az egyik. — Fellép egy cabaret-ben, esti ezer frank felléptidij mellett, — szólt a másik. — Soha Magyarországba be nem teszi a lábát többé, — jegyezte meg a harmadik s igy tovább. S hétfőn este, a L'Aiglon első előadása alkalmával, mikor Sarah Bernhardt kápráztató művészettel mutatta be Rostand darabját: a Királyszinház-ban, a baloldali második páholyban egy mosolygó nő jelent meg egy valamivel éltesebb hölgy társaságában. A látcsövek egyszerre odairányultak és a földszintről ilyen hangok hallatszottak suttogva : — Ha ez nem Küry Klára, akkor kísértettel van dolgunk! — Az nem lehet, hiszen Párisban van, s onnan még nem érkezhetett meg. Különben sem jön vissza többé. Pedig valóban ő volt: — Küry Klára. És mikor a jó ismerősök meggyőződtek arról, hogy nem álmodtak, sietve rohantak fel előadás előtt és felvonás közökben abba a páholyba, hogy üdvözöljék a művésznőt. Kérdésekkel kezdték ostromolni: „Mi újság Párisban ?" „Csak nem a L'Aiglon miatt jött vissza?" „Tudtuk, hogy hetekkel ezelőtt előre megvette ezt a páholyt, s nem akarta, hogy kárba veszszen!" „Hogy tetszett a Monsieur de la Palisse, Claude Terrasse operettje? — s más ehhez hasonló kérdések repültek a művésznő felé. Küry Klára azonban j legnagyobb nyugalommal ült helyén és csodálkozást kifejező tekintettel fogadta a kérdéseket. — Mi az a Monsieur de la Palisse? Nem ismerem azt az urat. Mit akarnak tőlem ? Mi közöm Párishoz? Hagyjanak békét azzal az örökös Páris-faggatással, — ezeket válaszolta ismerőseinek. — De az istenért, — kiáltottak fel megütközve ezek, — hiszen Párisban volt. Látták, a mikor elutazott. Tudjuk azt is, milyen szerződésekkel kínálták meg! — Én Párisban ? Meg vannak önök bolondulva? Épp most érkeztem meg Tahiból s ott voltam az egész idő alatt. — Tehát nem Párisban ? — Nem, ha mondom. Tahiban voltam, Tahiban, Tahiban és Tahiban. Értik? Az ismerősök kissé csalódottan távoztak a páholyból; volt olyan, a ki hitt a művésznőnek, de akadtak hitetlen Tamások is. Némelyek pedig szmokingjuk és mellényük gombjain találgatták: — Hol volt hát: Párisban-e vagy Tahiban ? Tahiban-e vagy Párisban? . . . Geoffrey. Színházi élet. Budapest, noyember 17 Monsieur jean Kukoricza. — A „János vitéz" főpróbájáról. — A magyar-franczia alliance tegnap délelőtt könnyek között kötődött meg a Királyszinház | nézőterén. Magyar-franczia mese-világ járta a színpadon, magyar-franczia hangulatok kergetőztek a nézőtéren és mindebből kifakadt a János vitéz első, nagy sikere — a legszűkebb körű nyilvánosság előtt. Tegnap délelőtt tartották meg a Királyszinház-ban a Bakor.yi-Kacsóh-féle .daljáték jelmezes, házi főpróbáját és most már a holnap esti premierig pihennek a szerzők és pihen a