MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-16 / 318. szám

1904 november 16. VÍGSZÍNHÁZ. A »Diákélet« szövege. I. felvonás. A szász-karlsruhi prezumptiv trónörököst, Károly Henrik herczeget, ősi szokáshoz híven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alkalom, hogy a fiatal herczeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. Jüttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja őt az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszont fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéveit töltötte. A herczeg is nagyon örül a vidámnak Ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tart, hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megszokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletben tartani. II. felvonás. Nagyban készül Rüder fogadós a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy szt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszörnyülködik, de a herczeg e! van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen belátni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére: — Sohsem kapom meg, — sóhajt lel, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többé. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hirül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb Jelenetében. Megrázó módon kiséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvarinál Kellermann. a diákok volt totfaktuma, és állást kér. Eközben felújítja a herczeg emlékeit, a melyek öt Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasulandó; amolyan diploc.ccziai házasságot kell kötnie. Bánatosan gondol az 6 Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kell mégegyszer. Es gyors elhatározással siet vissza Heidelbergbe. V. felvonás. Az ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diáknótákat. Aztán utólszor találkozik az ő Katiczájával, a ki elmondja neki, hogy látta a menyasszony princzesz arczképét, és hogy most már mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A vo szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják egymást őrökre. „Nádor" kávéház —- Lipót-körűt S

H a Vigsoinházz&l szemben. = Kménxint Jónás Ovula hirn.-%. ^^^^ sxolista teljes rsseksráTsl ássfrersearos. Hldee buHet. Kletl* tisztelettel KJITSH HÓK. kivés. Hirdetések felvétetnek e lap KIRÁLY SZÍNHÁZ. ItttiStóU'WJ» A női arcz bájossága, Äfffi'ÄÄS

1* női kéz finomsága a Budai dr.-féle „GYÖNGYVIRÁG - CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 «11. Budapest, „Városi gyógyszertár", Vácziés Kigyó-utcza sarok. NEMZETI SZÍNHÁZ. A "Bizáncz« szövege. Első felvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Konstantin császár a bástyákon küzd reménytelenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, Iréné császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kivánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hízelgő, tányérnyaló és gyáva udvari emberek megtudják, hogy Mohammed békét ajánl, a visszatérő Konstantin mellé állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a genovai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar ajánlani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzenetét Valóban nem békét ajánlanak, hanem begyelemre való meghódolást követelnek. Konstantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a hajaszála is meggörbül: Mohammed tüzzel-vassaJ elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai meggondolási időt engednek a követek Konstantinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a császárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egyetlen hűséges zsoldosával: Giovannival. Konstantin a hősi halált választja: vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hermát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magához emeli: császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai elepik Bizánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császérné várja Mohammedel, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota -jépe kétségbeesve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hadai pusztítva köze lednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nemzet csak addig él, a mig maga meg nem ássa árját 1« A menekülés lehetetlen, a palota népét a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják. ki a d óhivata líibov 1 Lipótvárosi szálloda Séta'ó'-uteza 5. Újonnan átalakítva. Villanyvilágítás. Elegánsan berendezett 30 szoba. November 1-től bérbeadó. Szép utczai szobák, villányvilágitással 1 frt., udvari szoba 60 kr., hónapos szoba 20 frt. »Fedora« szövege. I. felvonás. Fedora izgatottan várja szerelmesét, Andrejevics Vladimírt; már éjfél felé jár az idő, Vladimir még sem jön. E pillanatban hozzák a holtrasebzett Vladimírt. Fedora faggatja a cselédeket, mig végre Cyrill kocsis és Prokop kapus segélyével megtudják, hogy a gyilkos Ipanoff Lorisz. II. felvonás. Szokareff grófnénál Párisban nagy estély van, melyre Fedora herczegnő és Ipanoff is hivatalosak; Fedora és Lorisz szerelmesek egymásba, de Fedorát nem hagyja nyugodni, hogy szerelmese gyilkosával folytasson szerelmi viszonyt. Fedora sima modorával kiveszi Ipanoff Loriszból a valót, hogy ő gyilkolta meg Vladimírt s elcsalja éjjel a lakására, hogy ott a rendőrségnek szolgáltassa ki Ipanoffot. III. félvonás. Lorisz enged a csábitásnak s elmegy Fedorához; szó szót ér s lassankint meggyőződik, hogy a Vladimir meggyilkoltatása nem nihilista-merénylet, hanem egy nőcsábító megtorol tatása. Ipanoff bebizonyítja, hogy Vladimir agyonlövetése azért történt, mert feleségét csábította el. Fedorából, ki amúgy is őrülten szereti Ipanoffot, gyűlölet tör ki Vladimir iránt s maradásra kérve Ipanoffot, nehogy a rendőrség elfogja, szerelemittasan a karjaiba dől. IV. felvonás. Fedora és Lorisz a legnagyobb boldogságban élnek, Fedorát azonban szörnyen bántja az a tudat, hogy Lorisz anyját és öcscsét is elfogatta abban a tudatban, hogy Lorisz bűnös. A végzet azonban ugy hozza magával, hogy Lorisz hü barátjától, Borofftól levelet kap, hogy anyja és öcscse meghaltak a börtönben. Loriszt rettentően érinti ez a csapás, nemkülönben jószágainak elkobzása és gyanúja van, hogy Fedora müve mindez. Fedora zavart viselkedésével elárulja magát; Lorisz ráveti magát s megakarja fojtani, de Fedora egy teás csészébe mérget tölt s fenékig kiiszsza. Lorisz kezdi bánni, hogy mit tett, de már késő; Fedora pár perez alatt kiszenved karjai között. FŐVÁROSI ORFEUM. Nakiri. Nagy kiállitásos operette 3 képben, Lincke Páltól. Szinre alkalmazta éa rendezte Waldmann Imre igazgató. A harmadik kép nagy balletjét irta és betanította Holzer J., karnagy Donath Lajos. Egy kisebb japáni város rendőrfönöre, Ikuro nevü fiát várja vissza Berlinből, a hol egyetemi tanulmányait végezte. Ikutot nagy örömmel fogadják. A rendőrfőnök már régen tervezi, hogy Nakiri unokahuga Ikuto felesége legyen, de Nakiri Fredy hadnagyba szerelmes. Thusnelda nevelőnő segítségével ki akarják tehát játszani az öreg rendőrfőnököt, már csak azért is, mert Ikuto, atyja tudta nélkül Európaban nőül vett egy angol leányt. Lédát és titkát egyelőre nem akarja elárulni. — A cselekmény további menete a második képben rendkívül és diszkréten pikáns vetkőzési jelenethez vezet eiy nagy tükör előtt, a mely jelenet éppoly diszkréten végződik, mint a hogy kezdődött. A helyzete« általános kimagyarázása után pazarul kiállított igen szép balettel végződik a nagyhatású operette, a melyet Holzer J. irt. Waldmann Imre igazgató szokott bőkezűséggel remekül állította ki és rendezte az operettet, a mely nyilván legnagyobb csattanója lesz az idei szezónnak. A férfi főszerep Kaiser György, a kiváló berlini színész, a női Nagelmiiller k. a. az uj szubrett kezében van. Schiller Oszkár, Door Jenny, Roland. Tarka Színpad. A helyettesek. Jelenetek az ügyvédi életből egy felvonásban. Irta: juriprudens. — Egy fiatal fővárosi ügyvéd, kinek idősecske a felesége, óvatosságból az irodavezetője nevét használja kalandjai közben Az irodavezető viszont imponálni akar azzal, hogy ő már kész ügyvéd és a főnőne neve alatt udvarol egy kereskedelmi utazó nejének. A véletlen játéka, hogy a fiatal asszonykának a jelö t és a főnök egyszerre csapják a szelet. E kölcsönös névcseréből rendkívül bonyolult helyzetek támadnak, a melyek egymást kergetve, a bókés kibontakozáshoz vezetnek. Az eredeti újdonság egyik legjobb darabja az exponált helyen eredményesen működő Tarka Színpadnak, melynek kicsiny, de kitartó gárdájából: Dalnoki, Baumann, F'dor és Szente; a színésznők közül Mezei Irma, Lévai Etel és Erdélyi Ilona működnek közre. A darabban m; t vendég Láng Etel, a Népszínház volt komikája lép löl PUR G O