MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-09 / 280. szám

1904. október 9. II. A felfedezés. — Egy vidéki utazás eredménye. — A tehetségeknek tudvalévően nemcsak szü­letniük kell, de szükségük van arra is, hogy — felfedeztessenek. A tehetség-felfedezés sportját a szerkesz­tőkön kivül a színházigazgatók iizik a leg­nagyobb ambiczióval, de miden színházigaz­gatók között talán a legnagyobb kedvteléssel — Beöthy László, a Királyszinház direktora. Ő az, a ki egy sereg színházi talentumot tar­togat titokban. Intimus színházi társaságokban — nagy titokban — csudálatos történeteket regélnek a Beöthy László „felfedezéseiről", ő maga azon­ban — ha kérdést intéznek hozzá — állig begombolkozik a kíváncsiakkal szemben és csak titokzatosan mosolyog. A héten azonban mégis csak sikerült meg­tudnunk, Beöthy László egy „felfedezésének" történetét. Azon melegében el is mondjuk az érdekes históriát. . Kolozsvárra utazott a héten a Királyszinház igazgatója, hogy az odavaló színházban meg­hallgasson egy énekesnőt, a kire ráirányították a figyelmét. A kolozsvári kirándulásról vissza­tért Beöthy László a nélkül azonban, hogy szerződtette volna az illető énekesnőt. „Üres kézzel" mégse jött. Sőt: egy nagy darab csiszo­latlan gyémántot hozott magával. Ugyanis, alig, hogy megérkezett Kolozs­várra, felkereste egy régi erdélyi ismerőse. — Kedves direktor ur, nagy szerencse, hogy ön ma ideérkezett. Éppen ma készültem Budapestre, egyenesen önhöz, hogy felajánljak önnek egy — hangot. — Egy hangot? — Igen, egy fenomenális hangot. Egy tizenhat esztendős fiatal leányról van szó. Szeretném, ha meghallgatná. — Kérem, ezer örömmel. Legyen sze­rencsém. — Csak egy baj van! — Baj? És mi az? — A hang tulajdonosnője nem éppen elő­kelő származású. A gróf V.-ék — szobaleányá­nak a nővére . . . — Óh, ez éppenségg-el nem baj, ha a hangja csakugyan fenomenális. . . . Néhány óra múlva egy magas, csinos leány énekelt próbát Beöthy László előtt. Hogyan sikerült a próba, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még aznap este — zsebében egy ötéves szerződéssel — vonaton ült a leg­újabb „felfedezett" és ma már Budapesten — jeles mesterek vezetése alatt és a király­szinház költségeire — megkezdte színpadi és énektanulmányait. Két esztendő múlva — de talán már előbb is — debütálni fog a kolozsvári szobalány nővére. Akkorra már bizonyosan elfelejtik a felfedeztetésének különös történetét. Mime. Színházi élet. Budapest, október 9. „Az ibolyáslány". — A Magyar Színház sikere. — A lapok nagy egyöntetűséggel és buzga­lommal tiltakoztak a bécsi termék ellen és támadták a mostoha testvér-város szellemi pro­duktumát, kedélyességét és szentimentalizmusát. De ugyanekkor reprodukálták azt a tényt is, hogy a közönség pompásan mulatott a darab mókáin, cselekvényén és muzsikáján. A nagyközönség ezért meg is bocsátotta Bécset és egyre jobban tódul a Magyar Szin­liáz-ba, hogy végigélvezze a rendkívül mulat­ságos darabot s éppen ugy, mint a premiéren, valóságos vihar vonul egyfolytában végig a színházon az Ibolyáslány minden jelenése alatt. Az énekszámokat megújrázzák, a tréfás jelene­teken mulatnak és a három vidám jómadár mókáit megkaczagják. Hogy mily nagy érdeklődés mutatkozik a darab iránt, jelzi az az egyszerű körülmény, hogy a főváros környékéből 50—60-ával vásá­rolják a jegyeket. A pénteki második és a teg­napi harmadik előadás telt házak előtt folyt le Valóságos naiv gyönyörűséggel lesi a közönség Sziklai, Ráthonyi és Rubos, a három vidám svihák, minden mozdulatát s Sziklai nőimitáczióját nem győzi megujráztatni. Mint spanyol tánczosnő, Sziklai, felülmúlja a legelső orfeumdivákat s a nézőtéren nem szűnik meg a kaczagás a komikus boszorkányos ügyessége és mókái fölött. Feltétlenül hozzájárul még a darab sikeré­hez Anday Blanka is, a ki megmutatta, hogy a színház elsőrangú szubrettet nyert vele. Toilettjeinek káprázatos gazdagságával és kitűnő ízlésével, megjelenésének bájával és énekhang­jának iskolázottságával és terjedelmével szinte bámulatba ejti a közönséget. Mi kell egyéb egy darab sikeréhez, mint hogy az emberek mulassanak, újrázzanak, tap­soljanak? Mindez pedig nagy arányban volt meg az Ibolyáslány minden eddigi előadásán. Nem nehéz talán ebből megjósolni, hogy ez a darab mégis csak slágernek fog beválni. Geoffrey. Felvonásközben. Budapest, október 9. (I. A gázsi.) Újházi mester nem szűnik meg habitüés­ködni a Királyszinház-ban. Oly pontosan még a páholynyitogatónők sem jelennek meg a szín­házban, mint ö a nézőtéren. Fél nyolcz órakor már ott ül a helyén s ezt, ugylátszik, időmuta­tónak használják fel a színpadon, mert ugyan­akkor, mint egy adott jelre, felmegy a függöny is. Beöthy igazgató nagyon meg lehet elé­gedve ezzel a pontossággal, mert a napokban hálás tartalmú levelet irt a mesternek a követ­kező tartalommal: „Kedves Mester ! Belátom, hogy nagy kötelesség­érzettel és pontossággal látogatja a színházamat. Ezt megakarom jutalmazni s ezentúl fizetést fog húzni nálam. Fizetése havonként kétszáz forint lesz. Gázsi­ját minden hónap elsején és 16-án veheti fel a pénz­tárnál, a hol mindannyiszor 100—100 forintot fognak önnek kiutalványozni — Kossuth bankókban. Ezzel szemben azonban azokon a napokon, a mikor nem fog megjelenni a nézőtéren, ön köteles fizetni 10 forintot — Kossuth bankókban." Újházi aláirta ezt a szerződést és most minden este siet a színházba. Valóságos aggo­dalom fogja el arra a gondolatra, hogy egyszer elmulasztja a színházat, mert honnan szerezzen ő be annyi Kossuth-bankót. (II. A sátor és a frakk.) Rajna Ferencz, miután a Magyar Színház­ban learatta a Hajdúk hadnagyá-nak dicsősé­gét, vidékre indult el szüretelni. A mult héten a szegedi színházban volt a fővárosban oly nagy sikert aratott operettnek a premierje. Le is utazott Szegedre és magával vitt egy óriási kosarat. Tudniillik értesült arról, hogy a szegediek nem készültek el a II. felvonás sátordiszletével s ezért sietett becsomagolni a Magyar Színház sátrát egy kosárba s azzal utazott. Szegeden megérkezve, a szállodában nagy rémülettel vette észre, hogy elfelejtette magával hozni frakkját. Pedig arra feltétlenül szükség volt, miután előrelátható volt, hogy a lámpák elé fogják hivni. Roppant bántotta az eset s kétségbeesetten járt fel s alá szálloda szobájában, nem tudva most már mit csináljon. Végre hirtelen valami ötlött •az eszébe; ajkán pokoli mosoly jelent meg, leült az íróasztalhoz s a következőket irta: „Nagyságos Janovics Jenő dr. urnák, a szegedi színház igazgatójának. Itt vagyok a szállodában s ma este meg fogok jelenni a premieren. Ellenben nincsen sem frakkom, sem szmokingom. Legyen szives drága jó direktor, küldjön ide egy órán belül egy elegáns, nekem való és mértékemnek megfelelő frakkot. Nagyon lekötelez vele. Ugy-e elküldi kedves direktorkám ? Mert ha nem küldi el, becsületszavamra kijelentem, hogy nem is kapja meg a II. felvonásbeli sátrat. Üdvözli Rajna. Egy óra múlva Rajna vadonatúj frakk tulajdonosa volt. Orlando. 3 Vidéki színpadok. Budapest, október 9. A fiumei városi színházban, a melyben városi statutum szerint tudvalevően minden nyelven szabad előadást tartani, csak magyar nyelven nem, az őszi színházi idényben két olasz drámai társaság fogja egymást követni, még pedig az első Paladini Ettore igazgató­sága alatt október 16-tól 30-ig; a második társulat Bracci József igazgatóval élén november 7-től 16-ig fog működni. A két társulat csupa modern darabot fog bemutatni. * Sopron város tanácsa most hirdet pályá­zatot, három esztendőre, a színház magyar évadjára. A magyar szezon mindenkor október 1-től a következő év február 15-ig terjed. A pályázati határidő október 20-ika. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, október 9. Pétervár-ott legközelebb egy uj színház építéséhez fognak, a melynek Komissarshewskaja nevü színésznő lesz az igazgatója. Az uj szín­ház a modern orosz és külföldi irodalom ter­mékeit fogja kultiválni. Megnyitó előadásul Ibsen: Nórá-ja vagy Gutzkow: Uriel Acosta czimü drámája kerül szinte. * Berlin-ben legközelebb, a következő érde­kes vendégszereplések lesznek: Sarah Bernhardt, a nagy franczia tragika e hó 17-én kezdi meg vendégjátékát a Berliner Theater-ben; Calvé asszony, a kiváló énekesnő 28-án lép fel mint vendég az udvari Opera színpadán; De Max, a hires párisi színművész 30-án Hamlet-et játssza el franczia átdolgozásban saját társula­tával ; Duse Eleonora novemberben látogat el a porosz fővárosba; Bonci, a nálunk is jól ismert tenorista október közepén fog a National­theater-ben több estén fellépni és Caruso hires olasz tenorista, most tartja fellépéseit óriási sikerrel. * A berlini Operaház-ban legközelebb szinre­hozzák Godard Benjamin, a kiváló franczia komponista Welfek czimü operáját, a melyet három évvel ezelőtt játszottak először Rouenben. Godard-tói eddig még nem adtak elő operát Berlinben. Szerzeményei közül csak néhány dalt, zongora darabot és néhány értékes zenekari miit ismernek. Godard a Jocclyn czimü operájá­val szerezte hírnevét. * Amióta D'Annunzio Gabriele Jorio lánya ez. drámáját megírta, egyre népszerűbb lesz a szép abruzzói varázslónő és a legkülönfélébb átdol­gozásban van alkalmunk a róla szóló történetet megismerni. Legelőször Grasso Giovanni tár­sulata czicziliai dialektusban, mint paraszt­drámát játszotta el Jorió lányá-1. Azután Scarpetta, a népszerű nápolyi komikus, Jorió fia czimmel paródiát irt, a mely annyira bosszantotta Annunziót, hogy mindenáron meg­akarta akadályozni a paródia előadását. Ezt követte az a hir, hogy Franchetti báró készül megzenésíteni DAnnunzio szövegét, inig mosta római Teatro Quirino hirdeti Jorio lánya czimü uj operaujdonságát, a melyet Branca karmester komponált. Érdekes, hogy ezt az operát, a mely 1897. februárban Cremonában került bemutatóra, Branca előbb komponálta, mielőtt DAnnunzio megirta volna hasonczimü drámáját. Ugy Brancát, mint DAnnunzio-1, Michetti: Jorio, lánya czimü festménye inspirálta müvük megírására. * A kölni városi színházban nagy sikerrel mutatták be Grabein Pál Szabad a legény czimü katonabohózatát.

Next

/
Thumbnails
Contents