MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)
1904-10-01 / 272. szám
1904. október 1. 3 MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Szulamit« szövege. Első felvonás. Monaoh betlehemi polgáJ egy cspat zarándokkal elindul Jeruzsálembe, hogy a Thora parancsa szermt ott a sátoros ünnepet megülje. Leánya, Szulamit, elkíséri; azután hazatérve, eltéved a pusztában. Szomjúság gvötri, már majdnem oda van. Végre talál egv kutat, abba leszáll, hogy égető szomját oltsa, de nem tud kijönni többé. Félő, hogy ott vész. Legjobbkor érkezik oda szerecsen szolgájával, Czingitánggal együtt, a szir.tén Jeruzsálembe zarándokló Absolon, egy ifjú harczos, a ki Szulamitot kimenti. Szerelmet esküsznek és hűséget fogadnak egymásnak. Szent esküjök tanuiképen a pusztai kutat és egy, a sziklákon kúszó vadmacskát hivnak fel s Absolon ezek jelenlétében jegyzi el magának Szulamitot. Absolon aztán bucsut vesz Szulamittól s tovább zarándokol Jeruzsálembe, de előbb Ígéretet tesz Szulamitnak, hogy mielőbb visszajön s feleségül veszi. Ezzel Absolon megy Jeruzsálembe az ünnepre, miután megígéri, hogy rögtön ünnep után eljön Szulamitot megkérni. Második felvonás. Jeruzsálem mellett egy szőlőkertben vagyunk Az ünnepi istentisztelet után itt mulatnak: zsid ifjak és leányok. A lányok között legszebb Abigail, ő az ünnep királynője. Az ifjak között van Absolon és tánczra kerekednek s a dévaj játék közben, a hirtelen szerelemre gyulladt Absolon elfogja Abigailt, a főpap leányát és feleségül kéri. Nyomban jön a főpap és összeesketi a szerelmeseket. Absolon és Abigail férj és feleséggé lesznek. Harmadik felvonás. Két év mult el. Absolon és Abigail boldog házasok. Házuk népének a körében ülnek és boldog szerelmükről beszélgetnek. Igaz, hogy első gyermeküket megölte egy vadmacska, de az ur másikat adott helyette. A kertbe küldik Czingitángot, a szerecsen szolgát, hogy hivja fel a dajkát a gyermekkel. Czingitáng elrohan, de a következő pillanatban borzalmas hirrel jön vissza: a dajka a kútba ejtette a gyermeket s az ártatlan kis teremtés meghalt. Abigail isszonyu sikoltással kirohan s vele együtt az egész háza népe. Absolon egyedül marad és viziót lát egy kutmellett, egyfelől a halál fekete angyala, másik felől Szulamit áll s fölöttük a vadmacska a pusztából. Absolon feleszmél a vízióból, de akkor már tudtával bir annak, hogy két gyermekét ért szerencsétlensége hazug esküszegésének a büntetése. Mindent bevall a visszatérő Abigailnak s öngyilkossá akar lenni: de Abigail visszatartja: nemesen lemond róla s visszaküldi Szulamithoz, a kihez esküje köti. Absolon megy és Abigail összerogy mély fájdalmában. Negyedik felvonás. A boldogtalan Szulamit visszavárja Absolont. A pusztában bolyong, kétségbeesve keresve kedvesét. Egy kitörő vihar elöl hazafut. Otthon kérők várják: Beliezár, Avidono, Jeremiás és Ezriel. Manoah sorsot huzat velők: a sors Ezrielnek kedvez. De nincs öröme benne. Szulamit, hogy mindenkitől megszabaduljon, őrültnek tetteti magát. Manoah házában továbbra megmarad a két éves gyász. Szulamitot egyre jobban sorvasztja a boldogtalan szerelem. Absolon megérkezik, de már — késő. Szulamit szive megszakad és Absolon a szerető leánynak már csak a holttestére borulhat rá. Dalok a „Szulamit"-bői. Duett. I. Abigail: Megfogtál másnál hamarabb, Nem használ a férfias dacz, Tied vagyok, lángol a vérem, Csókjaiddal majd be sem érem, Nem birok magammal, Epedő, forró ajkammal És rajtad csüggni vágyom, Miként madár az ágon S mint harmat a virágon, Lakodalmi dalt, lakodalmi dalt, Csengien nóta hét határon, Lakodalmi dalt, lakodalmi dalt, Az ég áldása lesz e páron! II. Absolon : Megfogtalak, az enyém maradsz, Hálójában boldog a rab, Oh, csak ringass mennyei kéjben. Csókjaiddal majd be se érem, Kebled puha párna, Mely pihenőre vár ma. Meghódít ez a ' termet, Oh, adj, ah, adj szerelmet, Ez ajk, mely csókra termett stb. NÉPSZÍNHÁZ. »A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccacciot halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Lamber tuccio olajbogyó-kereskedő, mert kikapós feleségüknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett menyasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem i törődik többé a kikapós menyecskékkel. Közben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkognito marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a novella iróval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szivesen tűri helyette és nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leirni. A kaland csakhamar kínálkozik is, mert megismerkedik Izabellával, a bodnár feleségével, a kinek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a részeges bodnár házában és örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi vallomásokat tesz neki, de közben hazajön Lothering a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba A bodnár azonban észreveszi a hordóba bújta tott embert és csak akkor csillapodik le félté kenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pietro a hordót öt fecninóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről. A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavítsa, ő maga helyezkedik el benne, hogy azt megszurkozza. E köz ben felesége és Pietro a hordó felett csókolóznak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udvarában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccaccio is megérkezik álruhában, elhiteti a babonás olajbogyó-kereskedővel, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert, a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio fel megy a fára és onnan végig nézi, hogyan csókolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barátjával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet a Boccacciot üldőző férjek, Wadzával az élükön, megzavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi menyasszonyáért, Fimmettáért jött. III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély és Lotheringi bodnár panaszkodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccionak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélylyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket. Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, s az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnámét szereti, a kit megtesz udvarhölgynek. Boccaccio pedig boldogleszFiamettával. Fővár a i Színház. »Az aszfaltbetyár« szövege. /. felvonás. Smokkék Siófokon. A Smokkcsalád Siófokra érkezik, a hol sok mulattató jelenet közepette Bimbó Aladár megkéri a Smokk gyámleánya kezét, kinek százezer forintja van. Eközben Smokkné beleesik a Balatonba, a honnan sikerül őt kihúzni. Smokk nincs megelégedve Siófokkal, mert szobát sem kaphat s miután Bimbó ügyében úgyis Pestre kell mennie, még aznap este elutaznak. II. felvonás. Hajnali menedékhely. Csillag Tekla műlovarnő lakását Bimbó Aladár sajátjának mondja. Smokk jövendőbeli apósa előtt Tekla, Bimbó volt kedvese nem akar beleegyezni. Bimbó revolvert vesz elő és öngyükosságot akar elkövetni, Tekla beleegyezik, de azután kisül, hogy a revolver csak szivarvágó volt. Tekla bosszút esküszik Bimbó ellen, megtudja, hogy Smokk gyámleányát akarja nőül vennie. A Smokk-család meglátogatja Bimbót Tekla lakásán, de az mindent elmond a családnak. Megérkezik Vihar Boldizsár hajóskapitány, Tekla mostani kedvese, a ki annyira féltékeny, hogy detektivéket helyez el a szobában egy képrámába; mind elbújik, de Smokk alatt leszakad az ágy. Vihar az ágyra lő, mire valamennyien előbújnak és nagy ribillió keletkezik. III. felvonás. Eljegyzés a puczerájban. Smokk beleszeret Hanka puczerájosnéba s halomszámra hordja a gallérokat puczolni. De a Hanka kedvese, Janó rendőr, Smokkot beakarja kisérni a rendőrségre. Ez megijed, hogy a családja mindent megtud. Bimbó segítségével, ki ezalatt letette az ügyvédi vizsgát, mindent sikerül eltussolni s megtartják a gyámleánya eljegyzését Bimbóval. Smokk Samu dala. Már jó, már jó, mama; Mulatni fogsz te ma, Kirúg a hámból hej, a Smckk család! A Vili, a Ricsi, Talán el se hiszi, Ha jókedvűen látja a papát 1 Lesz pezsgő, lesz gazöz. Nyúlpecsenye, meg óz: Lesz minden ami drága, ami jó! Aztán énekelünk, És tánczra is kelünk; Akár a dzsentri mulat a dzsidó! Gyerekek, kinek pénze nincs Az elmarad; Kitépem a világtól a Lábakat! Nekem még ma pezsgő kell, Vagy én mindent török el, Esetleg magamat élve temetem el. 2. Már jó. már jó, mama, Mulatni fogsz te ma : És mulat veled a nevelő ur! Finom gyümölcske ő; De nem zavarba jö, S ha kell ugy dalol, mint egy trobadur! A gyerek mit mivel, Ez legye egy nevel; Ez legye egy felhúz, egy nyolcz adás ? De ma csak nevetem, Minden csak egy nekem ; Ma van a fő a vigság, múlatás!. . . Gyerekek, kinek pénze nincs Az elmarad! Kitépem a világtól a Lábakat. Ez az élet jaj de fád, Tisztelek a nagyapát; Esetleg magamat élve temetem el! FRATELLI DEISING ER czegnél \l, BUDAPESTEN: Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere I., (királyi bérpalota.) Főraktár: Fiume, Punto franco.