MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-01 / 272. szám

1904. október 1. 3 MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Szulamit« szövege. Első felvonás. Monaoh betlehemi polgáJ egy cspat zarándokkal elindul Jeruzsálembe, hogy a Thora parancsa szermt ott a sátoros ünnepet megülje. Leánya, Szulamit, elkíséri; azután hazatérve, eltéved a pusztában. Szom­júság gvötri, már majdnem oda van. Végre talál egv kutat, abba leszáll, hogy égető szom­ját oltsa, de nem tud kijönni többé. Félő, hogy ott vész. Legjobbkor érkezik oda szerecsen szol­gájával, Czingitánggal együtt, a szir.tén Jeru­zsálembe zarándokló Absolon, egy ifjú harczos, a ki Szulamitot kimenti. Szerelmet esküsznek és hűséget fogadnak egymásnak. Szent esküjök tanuiképen a pusztai kutat és egy, a sziklákon kúszó vadmacskát hivnak fel s Absolon ezek jelenlétében jegyzi el magának Szulamitot. Absolon aztán bucsut vesz Szulamittól s tovább zarándokol Jeruzsálembe, de előbb Ígéretet tesz Szulamitnak, hogy mielőbb visszajön s feleségül veszi. Ezzel Absolon megy Jeruzsálembe az ünnepre, miután megígéri, hogy rögtön ünnep után eljön Szulamitot megkérni. Második felvonás. Jeruzsálem mellett egy szőlőkertben vagyunk Az ünnepi istentisztelet után itt mulatnak: zsid ifjak és leányok. A lányok között legszebb Abigail, ő az ünnep királynője. Az ifjak között van Absolon és tánczra kerekednek s a dévaj játék közben, a hirtelen szerelemre gyulladt Absolon elfogja Abigailt, a főpap leányát és feleségül kéri. Nyomban jön a főpap és összeesketi a szerel­meseket. Absolon és Abigail férj és feleséggé lesznek. Harmadik felvonás. Két év mult el. Absolon és Abigail boldog házasok. Házuk népének a körében ülnek és boldog szerelmükről beszél­getnek. Igaz, hogy első gyermeküket megölte egy vadmacska, de az ur másikat adott helyette. A kertbe küldik Czingitángot, a szerecsen szol­gát, hogy hivja fel a dajkát a gyermekkel. Czingitáng elrohan, de a következő pillanatban borzalmas hirrel jön vissza: a dajka a kútba ejtette a gyermeket s az ártatlan kis teremtés meghalt. Abigail isszonyu sikoltással kirohan s vele együtt az egész háza népe. Absolon egye­dül marad és viziót lát egy kutmellett, egyfelől a halál fekete angyala, másik felől Szulamit áll s fölöttük a vadmacska a pusztából. Absolon feleszmél a vízióból, de akkor már tudtával bir annak, hogy két gyermekét ért szerencsétlen­sége hazug esküszegésének a büntetése. Min­dent bevall a visszatérő Abigailnak s öngyilkossá akar lenni: de Abigail visszatartja: nemesen lemond róla s visszaküldi Szulamithoz, a kihez esküje köti. Absolon megy és Abigail össze­rogy mély fájdalmában. Negyedik felvonás. A boldogtalan Szulamit visszavárja Absolont. A pusztában bolyong, kétségbeesve keresve kedvesét. Egy kitörő vihar elöl hazafut. Otthon kérők várják: Beliezár, Avidono, Jeremiás és Ezriel. Manoah sorsot huzat velők: a sors Ezrielnek kedvez. De nincs öröme benne. Szulamit, hogy mindenkitől meg­szabaduljon, őrültnek tetteti magát. Manoah házában továbbra megmarad a két éves gyász. Szulamitot egyre jobban sorvasztja a boldog­talan szerelem. Absolon megérkezik, de már — késő. Szulamit szive megszakad és Absolon a szerető leánynak már csak a holttestére borul­hat rá. Dalok a „Szulamit"-bői. Duett. I. Abigail: Megfogtál másnál hamarabb, Nem használ a férfias dacz, Tied vagyok, lángol a vérem, Csókjaiddal majd be sem érem, Nem birok magammal, Epedő, forró ajkammal És rajtad csüggni vágyom, Miként madár az ágon S mint harmat a virágon, Lakodalmi dalt, lakodalmi dalt, Csengien nóta hét határon, Lakodalmi dalt, lakodalmi dalt, Az ég áldása lesz e páron! II. Absolon : Megfogtalak, az enyém maradsz, Hálójában boldog a rab, Oh, csak ringass mennyei kéjben. Csókjaiddal majd be se érem, Kebled puha párna, Mely pihenőre vár ma. Meghódít ez a ' termet, Oh, adj, ah, adj szerelmet, Ez ajk, mely csókra termett stb. NÉPSZÍNHÁZ. »A Boccaccio« szövege. I. felvonás. Boccacciot halálra üldözi Wadza borbély, Lotheringi bodnár és Lamber tuccio olajbogyó-kereskedő, mert kikapós felesé­güknek udvarol. Az olajbogyó-kereskedőnél van nevelésben a szép Fiametta, a ki nem tudja, hogy ő tulajdonképen flórenczi herczegnő és Pietro palermói herczeg eljegyzett menyasszonya. Boccaccio Fiamettába lesz szerelmes és nem i törődik többé a kikapós menyecskékkel. Köz­ben megérkezik Pietro herczeg is, a ki inkog­nito marad s minthogy hasonlít Boccacciohoz, a felszarvazott férjek összetévesztik a novella iróval, rátámadnak és megverik. Pietro nagy tisztelője lévén Boccaccionak, még a verést is szivesen tűri helyette és nagyon szeretne olyan kalandokat átélni, mint a minőket Boccaccio szokott novelláiban leirni. A kaland csakhamar kínálkozik is, mert megismerkedik Izabellával, a bodnár feleségével, a kinek légyottot is ad. II. felvonás. A herczeg megjelen a része­ges bodnár házában és örömmel látja, hogy Izabella egyedül van otthon. Szerelmi vallomá­sokat tesz neki, de közben hazajön Lothering a korcsmából s a herczeg elbújik egy hordóba A bodnár azonban észreveszi a hordóba bújta tott embert és csak akkor csillapodik le félté kenysége, a mikor felesége meggyőzi, hogy Pietro a hordót öt fecninóért megvette és csak azért bujt a hordóba, hogy meggyőződjék annak épségéről. A bodnár ezt a mesét el is hiszi, sőt, hogy a hordót kijavítsa, ő maga helyez­kedik el benne, hogy azt megszurkozza. E köz ben felesége és Pietro a hordó felett csókolóz­nak. Ugyanekkor az olajbogyó-kereskedő udva­rában, a mely a bodnáréval szomszédos, Boccac­cio is megérkezik álruhában, elhiteti a babo­nás olajbogyó-kereskedővel, hogy az udvaron lévő fa el van átkozva, mert, a ki rámászik, az csupa csókolózó párt lát. Lambertuccio fel megy a fára és onnan végig nézi, hogyan csó­kolózik a herczeg a bodnárnéval, Boccaccio Fiamettával és saját felesége Boccaccio barát­jával, Leonettoval. A hármas szerelmi jelenetet a Boccacciot üldőző férjek, Wadzával az élükön, megzavarják s ekkor Pietro kénytelen levetni inkognitóját és bevallani, hogy ő herczegi meny­asszonyáért, Fimmettáért jött. III. felvonás. A palermói herczeg udvara. Wadza borbély és Lotheringi bodnár panasz­kodni jöttek Boccaccio ellen, de Lambertuccio visszatartja őket, elhitetve velük, hogy Boccaccio­nak nagy befolyása van az udvarnál és udvari borbélylyá és udvari bodnárrá nevezteti ki őket. Boccaccio Paprika-Jancsi előadást rendez az udvar számára, s az előadás meséje annyira meghatja a herczeget, hogy kész lemondani Fiamettáról, Boccaccio javára, annál is inkább, mert a bodnámét szereti, a kit megtesz udvar­hölgynek. Boccaccio pedig boldogleszFiamettával. Fővár a i Színház. »Az aszfaltbetyár« szövege. /. felvonás. Smokkék Siófokon. A Smokk­család Siófokra érkezik, a hol sok mulattató jelenet közepette Bimbó Aladár megkéri a Smokk gyámleánya kezét, kinek százezer forintja van. Eközben Smokkné beleesik a Balatonba, a honnan sikerül őt kihúzni. Smokk nincs meg­elégedve Siófokkal, mert szobát sem kaphat s miután Bimbó ügyében úgyis Pestre kell men­nie, még aznap este elutaznak. II. felvonás. Hajnali menedékhely. Csillag Tekla műlovarnő lakását Bimbó Aladár saját­jának mondja. Smokk jövendőbeli apósa előtt Tekla, Bimbó volt kedvese nem akar bele­egyezni. Bimbó revolvert vesz elő és öngyü­kosságot akar elkövetni, Tekla beleegyezik, de azután kisül, hogy a revolver csak szivarvágó volt. Tekla bosszút esküszik Bimbó ellen, meg­tudja, hogy Smokk gyámleányát akarja nőül vennie. A Smokk-család meglátogatja Bimbót Tekla lakásán, de az mindent elmond a család­nak. Megérkezik Vihar Boldizsár hajóskapitány, Tekla mostani kedvese, a ki annyira féltékeny, hogy detektivéket helyez el a szobában egy képrámába; mind elbújik, de Smokk alatt le­szakad az ágy. Vihar az ágyra lő, mire vala­mennyien előbújnak és nagy ribillió keletkezik. III. felvonás. Eljegyzés a puczerájban. Smokk beleszeret Hanka puczerájosnéba s halomszámra hordja a gallérokat puczolni. De a Hanka kedvese, Janó rendőr, Smokkot be­akarja kisérni a rendőrségre. Ez megijed, hogy a családja mindent megtud. Bimbó segítségével, ki ezalatt letette az ügyvédi vizsgát, mindent sikerül eltussolni s megtartják a gyámleánya eljegyzését Bimbóval. Smokk Samu dala. Már jó, már jó, mama; Mulatni fogsz te ma, Kirúg a hámból hej, a Smckk család! A Vili, a Ricsi, Talán el se hiszi, Ha jókedvűen látja a papát 1 Lesz pezsgő, lesz gazöz. Nyúlpecsenye, meg óz: Lesz minden ami drága, ami jó! Aztán énekelünk, És tánczra is kelünk; Akár a dzsentri mulat a dzsidó! Gyerekek, kinek pénze nincs Az elmarad; Kitépem a világtól a Lábakat! Nekem még ma pezsgő kell, Vagy én mindent török el, Esetleg magamat élve temetem el. 2. Már jó. már jó, mama, Mulatni fogsz te ma : És mulat veled a nevelő ur! Finom gyümölcske ő; De nem zavarba jö, S ha kell ugy dalol, mint egy trobadur! A gyerek mit mivel, Ez legye egy nevel; Ez legye egy felhúz, egy nyolcz adás ? De ma csak nevetem, Minden csak egy nekem ; Ma van a fő a vigság, múlatás!. . . Gyerekek, kinek pénze nincs Az elmarad! Kitépem a világtól a Lábakat. Ez az élet jaj de fád, Tisztelek a nagyapát; Esetleg magamat élve temetem el! FRATELLI DEISING ER czegnél \l, BUDAPESTEN: Andrássy-ut 9., Ferencziek-tere I., (királyi bérpalota.) Főraktár: Fiume, Punto franco.

Next

/
Thumbnails
Contents