MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-25 / 296. szám

1904. október 25. 3 illata árad a sok rózsaarczu ifjú hölgy vállá­ról, nyakáról, hajáról . . . — Boldog Barrie! — sóhajthatna fel egész joggal nem egy hazai szerző, a kinek a premier­jére nem törik magokat igy az ifjú hölgyek, de még a — korosabbak sem. Hja, ez az angol szerző, a ki a bemutatón szóhoz jut, a mult szezonban valósággal meg­babonázta az Egyenlőség czimü darabjával a színházlátogató közönséget s különösen a női részét. S a kit az asszonyok kegyelnek, annak a színpadon is nyert ügye van . . . Ez magyarázhatja meg legjobban egy ismert színházi habitüének azt a lelkes felkiáltását, mely elröppent ajkáról, mikor félnyolcztájban széttekintett a nézőtéren: — Mennyi bájos ifjú leány és asszony! Igazán élvezet végignézni rajtok! A parkett csakugyan erősen kezd hason­lítani egy virágos kerthez: a szerény ibolyától a kaczér kaméliáig minden virágfajta képviselve van. Csak válogatni lehetne benne! — Ez a Barrie a gyöngédszivü nő szer­zője, — jegyzi meg egy kritikusi tekintély a feltűnően nagy számban megjelent hölgyközön­ség láttára. Hátha még azt tudnák ezek az összesereg­lett premier-szépségek a boldog angol szerző­ről, a mit én megtudtam róla egy ismert eszté­tikusunktól, a ki az idei nyáron London-ban járt és személyesen megismerkedett vele. Szomszédom volt a premieren, s mogyoró­héjban igy irta le nekem Barrie-i: * — Fiatal ember, mindössze harminezhárom éves, csupa erő és szép, mint egy görög isten . .. Aztán meg közel egy milliót szerzett a három darabjával, a mit eddig irt . . . . . . Akkor lenne még csak nálunk igazán a gyöngédszivü hölgyek szerzője ! De csitt! A darab kezdődik . . . A meleg hangulatban, melyet a darab első felvonása teremtett, a hölgyek bájosabban mosolyognak, a szmokingos urak pedig megelé­gedett arczczal látcsövezik a nézőteret. Minthogy már a szmokingos urakról van szó, szinte feltűnik, hogy a parkett első három sora csupa feketeség s a fehér és szines női blúzok a hátrább eső sorokba szorulnak. Ez a fekete dresszes három sor a nemzeti dzsentri és lipótvárosi kaszinó bérelt helye s a kaszinóbeli urak a hölgyszomszédságot, ugy­látszik, csak — szinház után kedvelik. Ezek a sorok különben két kétségbevonhatatlan nagy előnynyel járnak. Először is a legközvetlenebb közelből szemlélhetik a színpad kiváló istennőit, másodszor meg, igy felvonásközben, a legköny­nyebben látcsöveik kereszttüzébe foghatják a nézőtér valamennyi beauté-ját. Ott is, itt is bőven van nézni való i A színpadon Márkus Emilia elragadó, Paulay Erzsi csupa ragyogó szépség s egy sereg statisztáló akadémiai leánynövendék csupa üde fiatalság; — a nézőtéren, már megmondtuk, a szőke és barna szépségek egész büvöletes skálája. Ezek közt is feltűnik egy káprázatosan szép asszonyka, aranyszőke hajjal, a kis Sch.-né. A premier-láz hevében kipirult két arcza olyan, mint két lángoló rózsa . . . Közel hozzá egy mythologiai szobor klasz­szikus hidegségével ül a budapesti társaság egyik asszonyi kiválósága, Heltay Ferenczné, a ki azonban csak klasszikus mozdulatlanságát szedte a mythologiából, egyébképen pedig ismeretes elegancziájával, divatot szab az öltöz­ködésben, a mit a mythologiai istennők, ismert okokból, tudvalévőleg nem tettek. Ha még tovább akarnék időzni a női szép­ségeknél, nem maradna időm azoknak a társa­sági előkelőségeknek a ki böngészésére, a kik itt is, ott is felbukannak a tömött ház szines keretében. Elsőnek gróf Keglevidi István ötlik szembe. Az Opera és a Nemzeti Szinház egykor rettegett intendánsa a parkett első sorába szorult le, de azért elmaradhatatlan látogatója a premiereknek. Örökösen szarkasztikus arczán nagy megelége­dettség ül s a mint felvonásközben a miniszter­elnökség államtitkárával, Tarkovich-al, cseveg, meglátni rajta, hogy nagyon tetszik neki ugy a darab, mint az előadás. Legfeljebb az ronthatja meg kissé örömének teljességét, hogy Somló Sándor, a Nemzeti Szinház igazgatója, — inten­dáns nélkül aratja sikereit. A boldog igazgató különben jobboldali földszinti páholyából élvezi végig ujabb diadalát. Mellette felesége, Vadnay Vilma ül, a ki vala­mikor maga is a színpad legünnepeltebb művész­női közé tartozott. A színpad előkelőségeiről az irodalom elő­kelőségeire térhetek át. Két (de csak szakállra) szürke ember vonja magára a közönség figyel­mét. Az egyik a parketten mozgolódik fiatalos fürgeséggel, ez: Kiss József, a Jehova, a Simon Judith és még sok-sok szép versnek a költője. A másik egy baloldali, földszintes páholyban lát­ható, mint Wodianer könyvkiadó és nejének vendége: ez Dóczy Lajos. Valami méla vágy fejeződik ki arczán, *a melyet igy lehetne kifejezni:] J — Nemcsak a Nemzeti Szinház premierjén, hanem a . . . műsorán is szeretnék lenni . . . A Csók szerzőjét különben, mióta vissza­költözködött Bécs-bői közénk, a legtöbb buda­pesti premieren ott lehet látni és pedig leggyak­rabban előkelő, szép asszonyok páholyaiban. A Színpadi Szerzők egyik legutóbbi, hétfői vacsoráján egy másik kiváló színpadi szerző: Herczeg Ferencz, firtatni kezdte ezt s ekkor Dóczy Lajos maga volt, a ki egy nagyon szel­lemes magyarázatát adta a mások előtt oly fel­tűnő jelenségnek. — Tudja isten, — mondta a szellemessé­géről ismert Dóczy, — a mig fiatal voltam, semmi szerencsém nem volt az asszonyoknál; most, hogy megszürkültem, keresik a társasá­gomat. Ugy veszem észve, hogy a nők ugy vannak velem, mint a szenvedélyes dohányos urak a szivarokkal. Nikotin-mentes szivarokat szivnak, a melyek nem veszedelmesek. Mióta öregedni kezdek, az asszonyok a nikotin-mentes imádót szimatolják meg bennem . . . . . . Hanem hát kezdődik az utolsó fel­vonás s a szellemes Dóczy-tói ismét Barrie veszi át a szót, még pedig nem kevesebb ötletes­séggel és szellemmel, a mit eléggé bizonyít az, hogy a közönség a bájos darab legeslegutolsó szaváig helyén marad, pedig már tizenegy óra felé jár az idő. És Ön t. cz. közönség tudja legjobban, hogy ez egy budapesti premieren mit jelent! A kulisszák mögül. Budapest, október 25. Duse elmaradt bucsufellépése. A Népszinház-ban tegnap este elmaradt a Hedda Gabler előadása, melyben Duse búcsúzott volna a budapesti közönségtől. Helyette a Boccaccio került szinre. Duse, a ki már két nap óta panaszkodott rekedtsége miatt, tegnap délelőtt 11 órakor mondotta le az előadást. A Nép­színház igazgatósága, a melynek a szerződés értelmében 5000 korona bánatpénzre lett volna igénye, ha komoly ok nélkül marad el a fel­lépés, orvosi bizonyítványt kért a művésznő titkárától. Miután az orvosi bizonyítványt a délutáni órákban még nem kapta meg a Nép­színház, olyan hirek terjedtek el a színháznál és a városban, hogy Duse nem is beteg, hanem összeveszett a társulatával és elutazott. Ez a hir pletykának bizonyult, mert Duse valóban betegen fekszik Hungária-szállóbeli lakásán: torokgyulladása van és teljesen berekedt. Tegnap több izben orvos is járt nála és az is kétsé­gessé vált, vájjon csütörtökön felléphet-e Bécs­ben, a Theater an der Wien-ben, a hová köte­lessége szólitja.jJJ • A „Kisértetek" a Nemzeti Színház­ban. A Nemzeti Szinház igazgatóság műsora a jövő hónapban egy nagyon hires és ismert Ibsen-drámával fog gazdagodni. Novemberben bemutatja a szinház a nagy norvég drámaíró Kisértetek czimü drámáját, melyet a budapesti közönség — német és olasznyeivü előadások­ból — már ismer. A berlini Deutsches Theater és Zacconi olasz társulata mutatták be Buda­pesten — mindkét alkalommal teljes sikerrel — a Kisértetek-et. A Nemzeti Szinház-ban Császár Imre és Rákosi Szidi fogják játszani a darab főszerepeit. Császár kreálja Oszvaldot, a fiatal ember anyját — egy erős és érdekes drámai szerepet — pedig Rákosi Szidi alakításában fogja megismerni a Nemzeti Szinház közönsége. * Conférence-ok a Király színházban. November közepén fog a Kirdlyszinház-ban vendégszerepelni Sarah Bernhardt. A világhírű franczia tragika — a ki most Berlinben arat diadalokat — öt estén át négy szerepben lesz vendége a Királyszinház-nak. Sardou: Toscá­jával kezdi meg vendégjátékait, két estén el­játssza Rostand: L'Aiglon-jának czimszerepét, ezenkívül egy-egy estén fellép A kaméliás hölgy és a Fedóra női főszerepeiben. Beöthy László, a Királyszinház igazgatója, egy előkelő és mindenképen hasznos és uj ötlettel kölcsönöz még nagyobb érdekességet a Sarah Bemhardt­estéknek. A nagy művésznő minden fellépése előtt conférence-okat fognak tartani a színpadon a legkiválóbb budapesti esztétikusok és kritiku­sok. Rövid — 20—25 perczig tartó — érteke­zésekben ismertetik elsősorban az előadásra kerülő darabot (beleszőve a tartalomismertetést is), azután a darab szerzőjéről, majd magáról: Sarah Bernhardt-ról emlékeznek meg. Az érde­kes conférence-okat, mint értesülünk, Ábrányi Emil, Ambrus Zoltán, Alexander Bernát, Keszler Józserés*Aíöró?/s TLászló fogják tartani. A Iv j^jEsti \főpróba a Népszínházban. JA Népszínház e hetének eseménye a Lőcsei fehér asszony csütörtöki bemutatója lesz, a melyre a legnagyobb gonddal készült hónapokon át a szinház teljes személyzete Vidor Pál igazgató és Stoll Károly főrendező vezetése mellett, s mely az uj rezsimnek tulajdonképeni bemutat­kozása és első minden részében újonnan kiállított újdonsága lesz. A darab nagy­szabású kiállítása szükségessé tette, hogy a premiére előtt egy napig ne játsszék a szin­ház s ezen a napon: szerdán este 6 órakor tartják meg a jelmezes főpróbát. A jegyek áru­sítását tegnap kezdte meg a színházi pénztár s földszint, valamint elsőemeleti páholyjegyek már nem kaphatók. Vidéki színpadok. Budapest, október 25. V. Krammcr Teréz, a budapesti Operaház kitűnő énekesnője, csütörtökön és pénteken fellép a pozsonyi színházban a Hunyadi László­ban és a Denevér-ben. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, október 25. A bécsi Theater an der Wien-ben október 29-én, szombaton, kerül bemutatóra Mader Raoul: Das Garnisonsmädel czimü operettje. A budapesti Operaház igazgatójának uj operettjé­hez Stein és Landesberg írták a szöveget. Fő­szerepeit Girardi, Natzler, Glawattsdi, Rettich­Pirk, Gerda Walde, Carlo Böhm és Marietta Pidon játsszák. A new-yorki Wallacks-Theatre-ben előadták Daudet Alfonz Sappho czimü drámáját, még­pedig hébernyelvü előadásban. A czimszerepet a hires angol-zsidó színésznő: Kalisdi |Berta játszta. * A párisi Palais-Royal-szinház legutóbbi újdonsága: Berr de Turique: Le Maroquin czimü bohózata nagy sikert aratott minapi premierjén. * A hamburgi Thalia- Theater-ben egy uj diák-darab aratott nagy sikert. A czime|: Alma Mater és a szerzője Stephany Viktor.

Next

/
Thumbnails
Contents