MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)
1904-10-23 / 294. szám
3 A Vígszínház újdonsága : — Szombaton, október 29-ikén. — DIÁKÉLET. (Alt-Heidelberg.) — Szinmü 5 felvonásban. Irta : Mayer Személyek: A herczeg ... Haugh Passarge Metzing Jüttner Lutz Detler Bilz Engelbrecher... . Wedell ... - Ruder Ruderné Dörflerné ... Katica Schöllerman Glanz -Förster Vilmos. — Tanay Balassa Kazaliczky Bárdi G. Góth Hegedűs Odry Fenyvesi Dajka Tapolczai Vendrei Hunyadi M. Nikó L. Harmath H. Sarkadi Győző Friar Tuck ( Allan a Dale banditák A Királyszinház újdonsága: — Szombaton, október 29-ikén. — ROBIN HOOD. — Regényes operett 3 felvonásban. Irta : Harry B. Smith. Forditotta: Pásztor Árpád. Zenéjét szerzette : Reginald de Köven. Személyek : Sir William Testy, Nottingham föbirája Németh Robert, Huntington lordja, később Robin Hood ... ... Mihályi Sir Guy Ferenczy Little John Torma Will. Scarlet / — Vécsey Csiszér . ... Csatay J. Lady Maryan Fitenaller Bánó I. Durden asszony V. Szathmáry Zs. Annabell, lánya Bónis M. Falusi népség, tejes lányok, banditák, királyi erdészek, ijjászok, házalók. — Történik Angliában I. Richárd idejében ; az 1. felv. Nottingham piaczán, a ll-ik a hegyek közt, a 111-ik Sir. Wilh. Testy kastélyának kertjében. Színházi pletykák, Budapest, október 24. i. Zsazsa sarka. Még az Én, te, ő! egyik előadásán történt, hogy „Mitzy herczegnő" elveszítette az egyik czipője sarkát. Tánczközben esett meg a baj, hogy levált a kék selyemczipöről a magas és kecses sarok, de Fedák Sári azért az ismert bravúrral tánczolt tovább. A gazdátlan sarkot Zsazsa egyik hő és titkos imádója: a szinház derék ügyelője — Havi bácsi — találta meg és azon mód finom selyem papirosba csavargatva elrejtette az ügyelői asztal fiókjában. Ott őrizte féltő gondossággal a Zsazsa formás czipősarkát. Még el is dicsekedett vele, hogy neki milyen kedves emléke van a népszerű és körülrajongott primadonnától. Történt, hogy A törvénytelen apa egyik előadásán szüksége lett Fedák Sárinak a sarkatlan kék selyemczipőre és persze a hozzávaló sarokra is. A rendező, a ki tudva, hogy a sárkot, mint kedves ereklyét őrzi az ügyelő, egyenesen hozzája is fordult a Zsazsa kívánságával. De, hogy nagyon ne fájjon Havi bácsinak megválni a saroktól, egy kis történetet kellett komponálni. — Nézze, kedves ügyelő ur, — mondotta neki a rendező, — Zsazsa roppant babonás. Most vette észre, hogy hiányzik egy czipőjéről a sarok és azt mondta, hogy a mig az nem kerül elő: nem mer tánczolni! Adja hát vissza neki I Havi bácsi nagyokat sóhajtott és nagynehezen előkereste a selyempapirosba gondosan becsavart drága jószágot az asztala fiókjából. — Tessék itt van! De mielőtt odaadom: mégegyszer meg akarom nézni I Lassan kibontogatta és — a körülállók közepette — előkerült egy nagy, csámpás, félretaposott — csizmasarok . . . Ezt dédelgette hetekig a Zsazsü-imádó ügyelő az asztalában, az imposztor Ferenczy Károly jóvoltából. A ki a színpad egyik sarkában roppant jóizüeket kaczagott magában. u. A magyar Duse. A Düse-vendégjátékok egyik estéjén a földszint egyik sorában nagy áhítattal hallgatta a nagy olasz művésznőt a Népszínház egyik ifjú és roppant ügyes énekesnője, a kinek mindössze az a rossz szokása, hogy hol hamiskásan, hol pedig egyáltalában nem énekel. Tudniillik olyankor, ha ensembleban vesz részt, egyáltalában nem hallani vékonyka szopránját. Művészi elmerülésében egy fölötte czinikus természetű ujságiró-kollégánk „Jó estét" kívánása zavarta meg. — Na, — szólította meg a kis művésznőt tréfálkozó hangon, — mit szól maga ehhez a Dúséhoz? Ugy-e, hogy jó énekesnő? — Vétetlenül megint téved, — riposztozott a megszólított. — Ez az asszony nem a régi iskola. Ő sohasem énekel. — Csakugyan ? Hiszen akkor maga a magyar Duse. — Hogy-Hogy? — Az imént mondta. Sohasem énekel! . . . 111. Az áldozat. Még egy Duse-apróság. Persze: mert egész héten Duse-ról folyt a szó a Népszínház környékén. No, meg A lőcsei ehér asszony-ról. Egy jókedvű délelőtti trécselő társaságban pláne mind a kettőről: a fehér és a fekete asszonyról — együtt. A Népszínház kis kapuja előtt került össze a kis társaság írókból meg színészekből. Faragó Jenő, A lőcsei fehér asszony szerzője, lángoló lelkesedéssel beszélt Duse-ról. — Istenem, — kiáltott fel egyszerre, szinte magánkívül, — micsoda kolosszális sikert aratna „a lőcsei", ha Duse játszaná benne a főszerepet! — Nem is rossz gondolat, — tréfálkozott egy ifjú színművész, — talán bele is megy. Próbáld meg és kérd fel, hogy játssza el! — Nem lehet. — Miért nem ? — Mert a darabban énekszámok is vannak! — Nagyszerű! — fűzte tovább a tréfát az ifjú színművész. — Hát az énekszámokat egyszerűen kihagyod. — Az énekszámokat kihagyom?! — mondá nagy komolyan a [szerző. — Hová gondolsz? Erre az áldozatra még a Duse kedvéért sem volnék hajlandó! . . . IV. hatvanhat százalék. A Vígszínház igazgatóságánál a héten megjelent egy budapesti klub titkára, hogy — a választmány megbízásából — kedvezményes helyáru jegyeket eszközöljön ki a klub számára. Az igazgató előzékenyen ugyanazt a kedvezményt ajánlotta fel, a melyet Budapest többi kaszinói és társaskörei élveznek a Vigszinháztól: husz százalék engedményt a földszint és az erkély bizonyos meghatározott helyeinek árából. A titkár keveselte ezt a kedvezményt.^ — Kérem szépen, hiszen ez a kedvezmény roppant csekély 1 Ilyenformán tagjainknak egy jegy a helyár nyolczvan százalékába kerül 1 — Vagyis mindössze tizennégy százalékkal többe, mint nekünk magunknak! — Válaszolta mosolyogva az igazgató. — Hogy érti ezt az igazgató ur? — Hát csak ugy, hogy a Vígszínház tulajdonosainak egy hely minden este a helyár hatvanhat százalékába kerül. Pontosan ki van számítva. Tizennégy százalék nyereséget csak nem sajnál tőlünk az önök klubja? . . . mhm. Felvonásközben. Budapest, október 24. Színpadi forgácsok. — Egy szinházi kritikus jegyzőkönyvéből. — Egész pályámon végig nem találkoztam szinészszel, a ki azt mondta volna, hogy volt egy eset, a mikor — túlságosan dicsérték. * Nem egy drámai hősnőt ismertem, a ki a legnagyobb művésznők közé tartozott volna, ha ugy meg tudta volna játszani a szerelmet a színpadon, mint a hogy az életben megjátszotta. * A leghatásosabb szubrett-szerep rendesen az, melyhez — kevés ruha kell. * Sok színdarabnak az első és legfőbb hibája, hogy — meg'rták. * Mennyi szegény éhezőt lehetne jóllakatni azoknak a virágoknak az árából, a melyeket olyan színésznők kapnak, a kik nem érdemlik meg. -X.Vidéki színpadok. Budapest, október 24. A szabadkai színigazgató-választás október 27-én lesz. Két igazgató pályázik a színházra: Pesti-Ihász Lajos és Szálkái Lajos. A többség az előbbi mellett van, a ki most is a szabadkai szinház igazgatója. * Az aradi színházban holnap, hétfőn veszi kezdetét a Csiky-cziklus. Csiky Gergely leghíresebb színmüvei és vígjátékai kerülnek előadásra. Első estén a Nagymama-1 adják. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-fé\e valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és minden gyógyszertárban és droguériában. /.ül földi szinpadok. Budapest, október 24. Sarah Bernhardt legközelebb Görögországba utazik, a hol csak olyan klasszikus tragédiákban fog fellépni, melyek görög tárgyúak és franczia költők müvei. A nagy franczia tragika Athénben, a királyi színházban kezdi meg klasszikus előadásait. Mascagni, a nagy olasz komponista a politikára veti magát. Fellép képviselőnek, még pedig Pesaro-ban, ugyanott, a hol — mint a Rossini-hceum igazgatója — tengernyi ellenséget szerzett magának. A müncheni udvari Operaházban tavaszszal bemutatják E. W. Reznicek: Till Eulenspiegel czimü népies operáját. * A londoni Covent Garden-ben az ott vendégszereplő olasz operatársulat óriási sikerrel mutatta be Giacomo Puccini: Manón Lescautját. A jelenlévő szerzőt számtalanszor a lámpák elé hivták. * Fulda Lajos uj színmüve: Maskerade november második felében egyidejűleg kerül bemutatóra Berlin-ben a Lessing-szinház- ban és Zte'cs-ben a Burgszinház-ban. * A bécsi Burgszinház-ban november első napjaiban lesz a premierje Hartleben Ottó Erik Im grünen Baum zur Nachtigall czimü uj színmüvének. A próbákat a szerző vezeti, a ki jelen |esz a bemutatón