MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-09 / 250. szám

1904. szeptember 1. 3 Budapesti szinpadok. Budapest, szeptember 9. A Magyar Királyi Operaház szeptember 15-ikén nyitja meg kapuit Erkel Ferencz Bank bán czimü operájának előadásával. Az Operahaz már megállapította ezidei évadjának első újdonságát is melynek előkészületeihez mar hozza is fogtak Ez az újdonság a Sámson és Delila czimü daimü lesz és bemutatóját október 10-ere tűzték ki. * A Nemzeti Szinház művésze: Császár Imre betegségéből teljesen felépült s ma este lép fel először a Miss Hobbs fő férfiszerepeben: Edward Kingscarl-ben. Uj szereplő lesz a mai előadáson V. Molnár Rózsi, a ki ez alkalommal játssza először Bettyt, D. Ligeti Juliska szerepét. — A Nemzeti Szinház első ujdonságául, mint értesülünk, Rostand: Cyrano de Bergerac-\a kerül szinre, Pethessei a czimszerepben. A Vigszinház-ban tegnap este őszinte és komoly sikert aratott bemutatóján a Csöndes szobák, Lange Sven szinmüve. A közönség nagy figyelemmel és érdeklődéssel kisérte a kitűnő, modern és érdekes darabot, melynek előadása is elsőrangú volt és csak fokozta a sikert. Előnyösen mutatkozott bz Borostyán Sári, a szinház uj tagja, mig Odiy Árpád, a másik debütáló határozott, nagy sikert aratott. Benne igazi erősséget nyer a Vigszinház pompás együttese. Hegedűs, Fenyvesi, Fábián Kornélia, Kész Rózsi ugyancsak megérdemelték a sok tapsot, mely a premier-est folyamán elismerően zúgott feléjük. * A Magyar Szinház újdonságából: Verő György: Csak iréfa! czimü énekes bohózatából ma délelőtt tartották meg az utolsó házi főpróbát. Holnap, szombaton, lesz a premierje a kedves és mulatságos darabnak, melynek szinlapja a következő: CSAK TRÉFA. Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette: Verő György. Személyek: Léczi Ferencz, mérnök Dusi, a felesége özv. Karsztné Mimi, leánya ... Fanyó Oszkár, festő Dr' Garam I «^dek Pető Imre, színész Eliz . Kati, szakácsné Eszti, szobalány Kölerné ... Hartungné Havasné Történik Budapesten, Ráthonyi Szentgyörgyi L. Sziklainé Komái B. Heltai Tollagi Giréth . ... B. Szabó Baltai E. . ... Horváth P. ... ... Tallián A. Szalontai F. Koltay I. Rácz M. Léczi lakásán ma. A Királyszinház első újdonsága: Offenbadi Szép mosóné czimü gazdag zenéjü operettje, állandóan nagy házat vonz; eddig hatszor került szinre, mindig nagy közönség előtt. A Szép mosóné sorozatos előadásait szombaton Rossini örökszép zenéjü dalmüve, A szevillai borbély szakítja meg, a melyben ezúttal is Környey Béla fogja a czimszerepet játszani. Vasárnap lesz a Királyszinház-ban az első mérsékelt helyáru délutáni előadás. Szinre kerül Beöthy László nagy sikert aratott bohózata, a Fölösleges férjek. Az előadás, a melyben Rákosi Szidi és Németh József is részt vesz, három órakor kezdődik. * A Népszinház-ban erősen folyó átalakítási munkálatok annyira előrehaladtak, hogy a szinházat szeptember 15-ikén, legkésőbb 16-ikán megnyitják. A szinház igazgatósága a legnagyobb ambiczióval készíti elő uj szezonját, melyet egy érdekes reprizzel, a Boccaccio-xal és egy pompás énekes bohózattal, a Rézi-xe 1, indit meg. Az előbbi czimszerepet Székely Irén, az utóbbiét Komlóssy Emma fogja játszani. A4indkét újdonságból szorgalmasan folynak a próbák. — A Népszínház "első eredeti újdonsága A lőcsei fehér asszony czimü szinmü lesz, melyet Jókai regénye után Faragó Jenő irt. Már ebből a darabból is folynak a próbák. Bemutatója október első felében lesz, a női főszerepet Székely Irén, a Népszínház uj tagja, kreálja. A lőcsei fehér asszony diszletei Márkus Géza müépitész tervei szerint készültek. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 9. Lendvayné meggyógyult. LendvaynéFáncsy Ilka, a Nemzeti Szinház kiváló tagja tudvalévően súlyos beteg volt. A művésznő, mint örömmel értesülünk, már teljesen felépült betegségéből. Legutóbb a Margitszigeten tartózkodott. A jövő hónapban már visszatér a szinpadra is, régi sikerei színhelyére. A távirat. — Egy darab — két szerző. — A Királyszinház igazgatója tegnap délelőtt egy nagyon sürgős táviratot akart feladni. Ez a távirat azonban nem került el rendeltetési helyére. Hogy miért nem, azt akarjuk éppen elmondani. Ehhez azonban szükséges, hogy előbb a dolog komoly előzményeit is ismertessük. Nem akarunk hosszadalmasak lenni és ezért idézzük a Pesti Napló-t, a mely tegnapelőtti számában, klasszikus rövidséggel, a következőkben ismertette az érdekes ügy histórikumát. A Nemzeti Színház ezidei újdonságainak sorában szerepelt Szalóki Elek Parasztszivek czimii háromfelvonásos népdrámája. A darabot a szerző Balassa Ármin szegedi iró hasonló, czimü egyfelvonásos népszínművéből irta. Balassa Ármin — az első szerző — mikor erről a dologról értesült, érintkezésbe lépett Szalókival, — a második szerzővel — a ki beleegyezett abba, hogy a darab szinlapján Balassa neve is fel legyen említve, sőt felajánlotta Balassának a tantiémek egyharmadrészét, azt állítván, hogy Balassa darabjának csak a témáját használta fel. Balassa elkérte „szerzőtársától" a darab kéziratát, elolvasta a darabot és — mint Somló Sándorhoz, a Nemzeti Szinház igazgatójához intézett levelében kijelenti, — meglepetéssel konstatálta, hogy Szalóki nemcsak a mesét vette át, hanem átvette a darabnak csaknem teljes szövegét, a melyben a tulajdonképpeni tragédia meg van irva. Ilyenformán követelte, hogy társszerzőségét Szalóki — ugy erkölcsileg, mint anyagilag — felében ismerje el. Szalóki erre elismerte Balassa anyagi jogait a tantiémek felére nézve, a társszerzőség elismerése elől azonban elzárkózott. Ennek következtében Balassa tudatta Somló Sándor igazgatóval, hogy nem adja beleegyezését a darab előadásához, Szalóki munkáját plágiumnak tekinti, és jogait — ha a darabot mégis előadnák a Nemzeti Szinház-ban — birói uton is megvédelmezi. A Nemzeti Szinház igazgatója erre a következő levéllel válaszolt Balassának: „Hozzám intézett levelére válaszolva, van szerencsém értesíteni Nagyságodat, hogy miután Szalóki ur a „Parasztszivek" szerzőségének kérdését Nagyságoddal rendbe nem hozta, a Nemzeti Szinházat pedig peres ügyekbe nem keverhetem, a darab előadásához ily körülmények közt nem ragaszkodom. Budapest, Í904 szept. " 3. Kiváló tisztelettel : Somló Sándor igazgató". Ilyenformán a Parasztszivek lekerült a Nemzeti Szinház műsoráról. Természetes, hogy a Nemzeti Szinház, mely respektálja minden iró szellemi tulajdonjogát és nem akar elébe vágni esetleges birói döntésnek, lemondott a Parasztszivek előadásáról. Éppenolyan természetes az is, hogy a Királyszinház, mely mint magán-szinház érdekességekre utazik, annál is inkább rávetette rögtön a szemét a vitás darabra, miután azt a bírálók nagy dicsérettel ajánlották előadásra. Beöthy László — a ki már régen ismerte és fölötte értékelte a darabot — alig, hogy elolvasta a Pesti Napló közleményét, felsietett az igazgatói irodába . . . És itt következik a távirat mulatságos története. A Királyszinház igazgatója elővett egy távirati blankettát és megírta a következő táviratot : „Szalóki Elek Pozsony. A Pesti Napló mai hire következtében értesítem, hogy színházam nyitva áll a Parasztszivek számára. Beöthy". A táviratot kezébe nyomta az igazgató Lázár titkárnak: — Kérem, titkár ur, ezt a sürgős táviratot rögtön adassa fel! A titkár eltávozott, de két perez múlva újra belépett az igazgatóhoz, kezében a távirattal. — Hogyan, még nem küldte el a táviratot? — kérdi csodálkozva az igazgató. — Nem is küldöm el. Nincs rá szükség. A czimzett már itt is van . . . És a harmadik perezben bekopogtatott Beöthy László szobájába — Szalóki Elek, a Parasztszivek szerzője. T. Színházi pletykák, Budapest, szeptember 9. Jozefa czipője. — Egy fiatal színésznő invencziója. — Jozefa czipője mögött sok finom megfigyelés rejlik. Csak egy fűzős czipő, a mely a Vigszinház tegnapi premierjén egy fiatal, de feltétlenül talentumos színésznő lábát fedte, de ebben a czipőben filozófia volt. A nagy közönség talán észre sem vette, s a mennyiben látta is volna azt a czipőt, nem honorálta volna annak erkölcsi tartalmát. Azért hangsúlyozzuk az erkölcsi tartalmát, nehogy valaki pikantériabeii vonatkozásokat találjon benne és az esztétikai tartalomra gondoljon. A nagy közönség nem vette észre, de színházi gourmet-k, a kik a czipőkapcsok sorai közül is kiérzik a finomságokat, sokat beszéltek arról a czipőről. A „Csendes szobák" harmadik felvonásában Fábián Kornélia egy kendőzött, kissé kopott külsejü, már nem egészen fiatal utczai pillangót játszott. A szomorú teremtés megjelenése az érdeklődés mozgását keltette a nézőtéren. Két kritikus, a ki egymás mellett ült, azonnal észrevette a jellegzetes czipőt, a melynél az volt a karakterisztikus, hogy — nem volt befűzve. — Nézd, — szólt az egyik — mire nem terjed ki a szerző figyelme. Még azt is beveszi az utasításokba, hogy e nő czipője hanyagul legyen befűzve. Annyiszor kell az ily fajtájú nőknek néhány óra lefolyása alatt czipőjüket levetni, felhúzni, hogy már idejük sem marad a gondos befűzésre. — Igen, — válaszolt a másik — ezek az élet árnyoldalaiból ellesett dolgok feltétlenül finom gondolkodásra vallanak; de vájjon tényleg benne van ez az utasításokban ? Szerzők nem szoktak ennyire pontosak lenni. Talán megkérdeznők ? Előadás végén a két kíváncsi kritikus megvárta a kis Fábián-1, s az egyik mindjárt megrohanta a kérdéssel: — Mondja, kérem, benne van az utasításban, hogy a maga czipője ne legyen befűzve? — Nincs, — válaszolta az ifju színésznő. — Hát akkor, honnan tudja, hogy annak olyannak kell lenni ? A művésznő kissé elpirult, de nyomban az őszintesség hangján válaszolt: — Lássa, ez az invenczió! Miracle. L O Sfe,

e ^BINE^OINSBRVjVTORIIJM ___ „. . 4 Budapest, Gyár-utcza 5., I. em. (Andrássy-ut mellett). 5S5S Minden tanszakon elsőrendű paedagogusok és müvész-tanárok! S2S2 Állandó női felügyeleti SSÍS2 Beiratás egész nap! PROSPEKTUS ingyen és bérmentvet! ——^ -—Szegény, tehetséges gyermekek fél vagy egész tandíjmentességért folyamodhatnak!