MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)
1904-09-08 / 249. szám
1904. szeptember 1. 3 Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 8. A Magyar Királyi Operaház szeptember 15-ikén nvitja meg kapuit Erkel vagy Goldmark tayik dalmüvének előadásával. Az Operaliaz már megállapította ezidei évadjának első újdonságát is, melynek előkészületeihez mar hozza is fogtak. Ez az újdonság a Sámson es Delila czTmü dalmű lesz és bemutatóját október 10-ere tűzték ki. ^ A Nemzeti Szinház első heti műsorát repertoirjának legnépszerűbb darabjaiból állította össze a melyek alkalmasak arra, hogy a színházlátogatást kedvet mindjárt a szezon elejen felébressze. Ez a műsor lapunk Nemzeti Szinházi szinlapja alatt olvasható. A Nemzeti Színházban most tartották meg Prém József: A helikoni iinnep czimü darabjának próbáját. Ez a darab lesz a szinház egyik legközelebbi újdonsága. * A Vígszínház-ban ma van Lange Sven: Csöndes szobák czimü darabjának premierje. Az érdekes darabról mai számunk egy külön czikkében szólunk. * A Magyar Szinház újdonságában, Verő György uj' darabjában, a Csak tréfá-ban, a mely szombaton este kerül bemutatóra, egész sereg hatásos énekszám van. Ezek: Komái Berta és Heltai Jenő tánczkettősei és niagánszámai, egy induló karkisérettel, a melyet Szentgyörgyi Lenke énekel, a kinek Sziklainéval egy duettje is van, s végül a darabban emlegetett „gyászoperett" egyik száma, a mely a zenei tolvajlásnak illusztrálása s a melyet szintén Szentgyörgyi Lenke ad elö. A szombati bemutatóra jegy már kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. Az újdonság szinlapja a következő: CSAK TRÉFA. Énekes bohózat 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzette : Verő György. Személyek: Léczi Ferencz, mérnök Ráthonyi Dusi, a felesége Szentgyörgyi L. Özv. Karsztné ... - . — ... Sziklainé Mimi, leánya Kornai B. Fanvó Oszkár, festő ... Heltai Dr. Kerep l ügvvéde k Tollagi Dr. Garam i l |g>^ eae K Qiréth tal, a Rézi-ve 1, indit meg. Az előbbi czimszerepet Székely Irén (Fiametta: Ledofszky Gizella), í az utóbbiét Komlóssy Emma fogja játszani. .Mindkét újdonságból szorgalmasan folynak a próbák. Pető Imre, szinész Eliz... Kati, szakácsné Eszti, szobalány Kölerné Hartungné Havasné B. Szabó Baltai E. Horváth P. Tallián A. Szalontai F. Koltay 1. Rácz M. Történik Budapesten, Léczi lakásán ma. A Királyszinház újdonsága, A szép mosóné, Offenbach na ö^ operettje, eddigi előadásain fényesen állta meg a tüzpróbát. A fővárosi közönség hálás élvezettel vette a nagy mester az ismeretlen remekét, mind a négy este megtöltvén a Királyszinház tágas nézőterét. Az operett, a melynek czimszerepében Bánó Irén eddig legnagyobb sikerét aratta, a bemutató szereposztásával a hét minden napján szinrekeriil. Szombaton váltja fel egy estére A sevillai borbély, Rossini víg operája. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Fölösleges férjek-ei, Beöthy László nagysikerű bohóságát adják Rákosi Szidivel és Németh Józseffel a két főszerepben. * A Népszínház-ban erősen folyó átalakítási munkalatok annyira előrehaladtak, hogy a színhazat szeptember 15-ike helyett valószínűleg már szeptember 10-ikén nyitják meg. A szinház igazgatósága a legnagyobb ambiczióval készíti elo uj szezonját, melyet egy érdekes reprizzel, a Boccaccio-va\ és egy pompás énekes bohózatA kulisszák mögül. Budapest, szeptember 8. „Csendes szobák." — A „Vígszínház" mai bemutatójához. — A Vígszínház-ban tegnap délelőtt volt az első főpróba: Lange Sven: Csendes szobák czimü színmüvét mutatta be a szinház a sajtó képviselőinek. A kritikusok — az első találkozón — kitűnően érezték magukat, sőt: meg is voltak lepve. Igazi, komoly litteraturát kaptak és hozzá egy nagyon érdekes, stílusos előadást, melyben a „régiek" : Hegediis, Fenyvesi, Fábián Kornélia, Kész Rózsi pompás alakításai mellett két uj művész: Borostyán Sári és Odry Árpád érdekes egyéniségével ismerkedtek meg. A Csendes szobák írójáról, a darabról és véle kapcsolatban a dán irodalomról a következő érdekes sorokat kapjuk avatott kézből. * Dán dráma. Nem éreznek ki ebből bizonyos komikumot ? Ha furcsálják a dolgot, nem teszik majd a Lange Sven darabjának ma esti bemutatója után. Az a fiatal ember, a kinek nevét hiába keresnék még a lexikonban, sokat beszéltet majd magáról és nálunk meg van most az a feltétlen érdeme, hogy ráirányítja a figyelmet arra a kis skandináv országra, melynek irodalmáról oly édes keveset, szinmüirodalmáról meg épenséggel semmit sem tudtak nálunk. ' Andersen meséiben még csak gyönyörködtünk és ezek a mesék nem egy színpadi terméknek adták alapját, de aztán hossza szünet után csupán Jacobsen kényszeritette rá a Nyugat irodalmárjait, hogy tudomást vegyenek dánus műről. A Niels Lyline talán le is van fordítva magyar nyelvre; ha nincs, nagy a mulasztásunk. Szebb regényt nálánál keveset tálálhatunk a világirodalomban. Híressé tette boldogtalan szerzőjét, a kit korai halál akadályozott meg egyéb remekmüvek alkotásában. Legújabban Nansen Péter már szinte népszerű iró a hazáján kivül is és nevét nálunk is jól ösmerik. Hir szerint Drachmann Holger is eljut hozzánk, magyar színpadra. Darabja mesedráma, Hol volt, hol nem volt a czime, cselekményét Marczipán herczegnő kalandjaiból ismerheti közönségünk, ha ugyan el nem felejtette a mesevilágnak ezt a népszerű hősnőjét. A Csöndes szobák szerzője, a fiatal Lange, az ő modernségével sok korosabb irótársát túlszárnyalta annyiban, hogy nagyobb sikerrel vetélkedik Ibsen-nel és Björnson-na\, a kik a világszinpadokon oly nagy sikerrel állták meg a helyet. A norvég Ibsen-hez, a svéd Björnson-hoz csatlakozik most a dán Lange. És nagyobb dolog ez, mintsem felületes szemlélődésre hinné az ember. Maga Brandes György is csodálkozik azon, hogy az ő hazájában, a hol a szelídség, a szabály, a hol a szenvedély nem ragad el a közéletben senkit, oly forrongás keletkezett az irodalomban, a mely mélyreható következményekkel járt minden téren. Dánia szörnyen konzervatívnak indult az 1864-iki szerencsétlen háború után és az irók mentették meg a reakezió uralmától. Ott, a hol úttörő gondolkozót nem adott a filozófia, adott a szépirodalom és Gjellerups Karl, Larsen Kari, Skram Erik meg mások, a már emiitett kollégákkal egyetemben, növelik a dán irodalom érdekességét és érdemét. Ezek a nevek még nagyon idegenül hangzanak, de a Csöndes szobák bemutatója után talán ezek a nevek is ismertebbekké lesznek nálunk, a mint most már illik ismerni más skandináv irók nevét. Kielland-ról épugy kell tudnunk, mint az orosz Gorkij-ró\, Alfred af Hedenstjema apró humoreszkjeivel már majdnem oly sürün találkozunk lapjainkban, mint a Csehov szatíráival, Knut Hamsun regényei is kapósak. És ha svédeket és norvégokat néha össze is tévesztenek, az összetévesztést már rösteljük; a két régibb és hatalmasabb irodalom után szívesen fogjuk már figyelemmel kisérni a kis Dánia szellemi termékeit is. Ezek közt pedig a Csöndes szobák bizonyára előkelő helyet foglal el és elismerés illeti a Vígszínház-at, a mely -az uj ismeretséget közvetítette. Labourdette. Színházi pletykák, Budapest, szeptember 8. I. A kijárok és a bejárók. — A Népszínház vaslétráiról. — A Népszínház külsején érdekes változást vehetnek most észre azok, a kik arra felé járnak. Az emeleti ablakokból keskeny vaslétrák nyúlnak le egész a földig, kissé ketreezszerii benyomást adva a színháznak. Ezeknek a létráknak a története belenyúlik a szinház átalakítási viszonyaiba. Ó, be nagy gondosság nyilatkozik most meg a szinházvizsgáló-bizottság működésében. Száz ajtó nem elég arra, hogy kijárhassanak az emberek, s arra való az ablak is, hogy szükség esetén azon keresztül jussanak ki a színészek. Ezért az igazgatói iroda és a szinházi öltözők ablakáiból vaslétrák nyúlnak lefelé. Nem merjük elképzelni, hogyan fognak egyes nagyobb embonpointtal biró urak és hölgyek azon lemászni . . . Tegnap délelőtt, mint mindig, sok ember állott a szinház hátsó ajtaja előtti téren és megbámulták az uj csudát. Mindenkinek volt valami megjegyezni valója róla. Csak Vidor igazgató hallgatta egy ideig némán a megjegyzéseket. Végre ő is megszólalt s az ő ismert, kedves bonhomiájával igy szólt: — No, most már van ennek a színháznak elég kijárója, sőt bejárója is elég volna. Most már csak az a fő, hogy a közönség rájuk is akadjon! II. Kibékülést jelenet. — Beöthy László és Újházi Ede. — Néhány esztendővel ezelőtt kis véleménykülönbség merült fel Beöthy igazgató és a Mester között. Nem volt nagy dolog, de hogy, hogy nem, azóta mintha haragot tartottak volna egymás közt. Pedig szivükben egymás iránt a régi érzelmeket hordozták. A napokban estefelé Újházi benézett a New-York- ká\éházba s leült egy asztalnál. Minthogy a szeme fáj, fekete szemüveget visel, a mely kissé komor külsőt ad a különben oly kedélyes művésznek. Ugyanabban a kávéházban egy másik asztalnál ült Beöthy László, s a mint megpillantotta Ujházi-i, társasága előtt kijelentette: — Nézzétek a mestert, szegénynek a szeme fáj! Én most oda megyek hozzá és kibékülök vele! De nem tette mindjárt, ülve maradt a székén és kissé izgatott lett. Menjen ? Ne menjen ? E két kérdés foglalkoztatta perczekig. Látszott arczán, hogy küzd valamivel, hol elsápadt, hol piros lett. Végre, mintha felsőbb erő késztette volna, felugrott és odalépett Újházi asztalához. Újházi is felkelt, a mikor közeledni látta a régi jó barátot. A mikor egészen közel voltak egymáshoz, szó nélkül, mintegy közös mágneses hatalomtól ösztönözve, kezet nyújtottak egymásÍLOVA ^«féle ZENE-CONSERVATORIUM • Budapest, Gyár-utcza 5., I. em. (Andrássy-ut mellett). tanszakon elsőrendű paedagogusok és művész-tanárok! WHm Állandó női felügyelet! íesüs Beiratás egész nap! PROSPEKTUS ingyen és bérmentve II Szegény, tehetséges gyermekek fél vagy egész tandíjmentesség :rt folyamodhatnak!
