MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-28 / 269. szám

2 1904. szeptember 28. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 28. A Magyar Királyi Operaház a közönség előtt legkedveltebb dalmüvekből állította össze e heti" műsorát, mely operaházi szinlapunk alatt Hvasható. A hét során Arányi Dezső egyszer és pedig jövő vasárnap lép fel Sába királynőjé-btn. * A Nemzeti Szinház-ba diadalmasan vonult be Rostand Edmond verses színmüve: Cyrano de Bergerac. Ilyen általános, nagy és őszinte sikerre esztendők óta nem emlékszünk vissza. Mai számunkban közlünk kivonatokat a sajtó bírálataiból. A Cyrano de Bergerac még háromszor és pedig ma, szerdán, pénteken és jövő vasárnap van műsorra tűzve. • A Vígszínház a Kis pajtás nagy és tartós sikerét arra használja fel, hogy gondosan készüljön a szezón további folyamára. Földes Imre : Hadik huszárok czimü e'redeti történelmi vígjátéka mellett, a melylyel körülbelül el is készültek, egy franczia és olasz darabból tartanak próbákat. A franczia darab Kreol és Barré bohózata: Végre egyedül! (Une mit de noces.) Az olasz darab czime: Fanyar gyümölcs; szerzője Bracco Róbert, a kiváló iró, a ki a Hiitelen-nel már a Vígszínház-ban is nagy sikerre tett szert. Egyelőre estéről-estére a Kis pajtás-1 adják és a legközelebbi bemutató-előadás napját még nem állapították meg. * A Magyar Szinház-ban A hajdúk hadnagya czimü operettnek három ünnepies előadása lesz a legközelebbi napokban. Pénteken először lép öl a Rajna-Czobor operettben Anday Blanka, s Jadwigát énekli. Vasárnap este A hajdúk hadnagya előadásán jubilál Tollagi Adolf. Huszonöt éve lesz ezen az estén, hogy először színpadra lépett, mint a debreczeni szinház kóristája. Tollagi tiszteletére az előadás után lakoma lesz. Hétfőn, október 3-án maga az operett jubilál, mert hetvenötödször kerül szinre ezúttal, a második felvonásban egy uj hatásos tablóval. Szombaton este és vasárnap délután a Szulamit-ot adják. A czimszerepet mindakét előadásban Anday Blanka énekli, Abigail drámai szerepét R. Maróthy Margit fogja játszani. * A Királyszinház-ban a hét nagyobb felében, egészen péntekig, a nagy sikert aratott Én, te, ő! czimü operett tölti be a műsort. Az operett ez előadásain Küry Klára és Fedák Sári folytatják együttes fellépésüket. Ma este éri meg a nagysikerű operett ötvenedik előadását. Vasárnap délután szintén az Én, te, ő! kerül szinre a két művésznővel. Szombaton a Szép mosóné czimü operettet jelentős szerepváltozással adják, a mennyiben az operett czimszerepét, a melyet eddig Bánó Irén játszott, Küry Klára veszi át. Vasárnap este megismétlik a Szép mosóné-i. * A Népszínház igazgatósága közzétette már, liogy Solymosi Elek e hó 29-én tartja meg bucsufelléptét. Ez a fellépés a művész betegsége miatt bizonytalan időre elmarad. A csütörtökre hirdetett Lampáczius helyett Rézi kerül szinre. A Népszínház e hetének műsorát különösen érdekessé teszi a Bocacció felújítása, melyből most próbál az egész cperette-személyzet; a Népszínház nagy operette-sikerei sorában Suppé ez operettjének volt legnevezetesebb és legmaradandóbb sikere, a mennyiben közel másfél évtizedig volt állandó miisordarabja a színháznak, a hol reprize most szombaton lesz. Az újra férjhez ment asszony olyan, mint a megmaradt étel — uj tányérban. • • Sok férj „kincsem"-nek nevezi a feleségét s e mellett legjobban szeretné ezt a kincsöket elásni. Az Operaház magyarsága. — Egy kis statisztika, a mely czáfol. — Budapest, szeptember 28. Egyik fővárosi napilap tegnapi szinházi rovatában megint találkozunk azzal a váddal, hogy a Magyar Királyi Operaház minden egyéb, csak éppen nem magyar. Már több izben ráczáfoltunk erre a vádra s alig két héttel ezelőtt, az Operaház szezonnyitó-előadásának napján, egy kis statisztikát adtunk közre, mely a számok megdönthetetlen erejével bizonyítja a hangoztatott vádnak teljesen alaptalan voltát. Most, hogy újra találkozunk a váddal, érdemesnek tartjuk ismét közreadni ezt a kis statisztikát: íme, itt következik: Az Operaház-ban a mult szezónban összesen 69 mü került előadásra. Ebből 58 dalmű, 8 ballet és 3 vegyes műfajú munka. Tiszta magyar nyelvű előadások : 1. Alvajáró. 2. Angot asszony leánya. 3. Bajazzók. 4. Bánk bán. 5. Berlichingen Götz. 6. Bolygó hollandi. 7. Borúra derü. 8. Brankovics György. 9. Bűvös vadász. 10. Carmen. 11. Csavargó és királyleány. 12. Denevér. 13. Észak csillaga. 14. Faust. 15. Faust elkárhozása. 16. Fedora. 17. Fidelio. 18. Gemma. 19. Hoffmann meséi. 20. Hunydi László. 21. Istenek alkonya. 22. Jancsi és Juliska. 23. Ködkirály. 24. Kunok. 25. Lohengrin. 26. Mignon. 27. Moharózsa. 28. A navarrai lány. 29. Nürnbergi mesterdalnokok. 30. Onegin. 31. Orfeusz. 32. Parasztbecsület. 33. Rajna kincse. 34. Rigoletto. 35. Szevillai borbély. 36. Szomszédasszony. 37. Toldi szerelme. 38. Varázsfuvola. 39. Walkür. 40. Windsori vig nök. 41. Zsidónő. Vegyesnyelvü előadások : 1. Aida. 2. Álarczos bál. 3. Don Juan. 4. Ernani. 5. Hugonották. 6. Lakmé. 7. Lammermoori Lucia. 8. Ördög Róbert. 9. Pióféta-. 10. Sába királynője. 11. Siegfried. 12. Tannhäuser. 13. Teli Vilmos. 14. Tévedt nő. 15. Tosca. 16. Trisztán és Izolde. 17. Troubadour. Tizenhét dalmű vegyesnyelvü előadásával szemben tehát negyvenegy dalmű tiszta magyarnyelvű előadása áll szemben! Ezekre a vegyesnyelvü előadásokra is meg kell nyomban jegyezni, hogy ezekben legnagyobbrészt idegen vendégművészek — Arnoldson Sigrid, Brozel Fülöp, — léptek fel, a kik a szerepeiket, természetszerűleg nem énekelték magyar nyelven. A fentebbi számadatokból tehát kétségtelenül kitűnik a vád alaptalan volta s valóban ideje lenne már egyszer, ha azok, a kik vádat formálnak a Magyar Királyi operához magyarsága ellen, egy kicsit alaposabban utána néznének az igazságnak, mielőtt ezzel a már annyiszor megczáfolt váddal újra előhozakodnának. —x.— Cyrano de Bergerac. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, szeptember 28. Pesti Napló: A mi valósággal meglepett, az a rendezés volt. A dekoráczió pedig a legszebb közül való, a mit a Nemzeti Szinház-ban eddig láttunk. A negyedik felvonás díszlete, a mely az arvasi tábort ábrázolja és a beleilleszkedő csatakép, még a gourmet-k tetszését is megnyerte. Pethes Imréről elhittük azt, a mit tabutumának tisztelői hirdetnek róla: hogy igazán nagy kvalitású színész. A többi szereplő közül, a kiknek száma, légió, csaknem mindegyiknek van egy hatásos momentuma. Az Újság: A közönség a Cyrano de Bergerac-tíi. hamar betudta osztályozni — szive legkedvesebb remekmüvei közé. A közreműködő színészeket: Pethes-1, Beregi-1, Ivánfi-1, Rózsahegyi-1 és Lenkei-i többször tapsolták. A negyedik felvonás után a darab fordítóját, kitűnő költőnket, Ábrányi Emilt is kihívták zajos tapssal. Magyar Hirlap: Előadás közben a közönség szinte tüntető tapsviharral fejezte ki lelkesedését. Ezt a elkesedést a mi megfigyelésünk szerint első sorban Rostand, a költő keltette. Az ő ötletei gyújtottak, az ő képei gyönyörködtettek. De méltán ünnepelték Cyrano ábrázolóját. Pethes-1 is, ki néhány év előtt e szereppel emelkedett ki a homályból. Azóta sokat tanult, csiszolódott s ma még jelesebb alakítással örvendeztetett meg, mint azelőtt. A darab kiállítása egyaránt megfelelt a történelmi stil s a romantikus bűbáj követelményeinek. Budapesti Hirlap : Az előadás egészen Cyrano ábrázolójának vállán nyugszik és szívesen elismerjük, hogy Pethes komoly művészi igyekezettel, igazi műgonddal játszotta a szerepet. A közönség lelkesen és sokat tapsolt. A darab kiállítása elsőrangú. Budapesti Napló: A Nemzeti Szinház gárdája kényes föladatát gyönyörűen oldotta meg. A czimszerepet Pethes Imre játszotta; alakítása egy komoly munkára termett, értékes tehetség megnyilatkozásaképp osztatlan elismerést keltett. A szerep rengeteg nehézségeit bravúrosan állta. Általában az előadók mind pompásan mondták el Rostand ellenállhatlan dikczióit, a melyek csak emelkedtek Ábrányi Emil illusztris fordításában. Neues Pesíer Journal: Elsőrangú művészettel oldotta meg feladatát a rendező; a negyedik felvonás végjelenetének tableauja mesteri munka volt. Az újdonságot zajos elismeréssel fogadta a közönség. A felvonások után sokat tapsolt és sokszor a lámpák elé hivta a közreműködőket. Pesti Hirlap: Meg kell dicsérnünk a fordításért Ábrányi Emilt. Ez nem is fordítás volt, hanem igazi költői munka. A közönség is honorálta ezt, mert a lámpák elé hivta, a mi fordítókkal nem szokott megtörténni. Egyetértés : A darab fogadtatása megfelelt szépségeinek. A Nemzeti Szinház-mk még sokáig repertoirdarabja lesz. Független Magyarország: A Nemzeti Szinház Cyrano-előadása iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult, hogy nagyobb már nem is lehetett volna és az est oly hangos volt a tetszés-tanusitásoktól, hogy csak ritkán akad párja. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 28. Fedák Sári férjhez megy. A Magyar Színpad vasárnapi számában ezzel a czimmel egy intervjut közöltünk, melynek során Fedák Sári, a Királyszinház kiváló és népszerű primadonnája, maga mondja el, hogy ez a legutolsó szezón, melyben szinpadon játszik, mert azután férjhez megy és végleg visszavonul a színpadtól. Ezt a közlésünket másnap reprodukálták a Pesti Napló, Magyarország és a Hazánk czimü napilapok, tegnapi számában a Magyar Hirlap is. A Pesti Hirlap és Az újság azonban megczáfolja híradásunkat: a Fedák Sári férjhezmenetele dolgában jobban értesüitnek óhajtván feltűnni, mint — Fedák Sári. A nevezett két újsággal szemben mi a művésznőre hivatkozunk, a ki — ismételjük — maga mondotta el nekünk azokat a vallomásokat, melyeket mi vasárnapi számunkban szórói-szóra reprodukáltunk. * Az ibolyás lány. A Magyar Szinház október elején szinre hozza szezonja első nagy operettujdonságát: Az ibolyás lány-1, a bécsi Carl-szinház-nak A drótostót óta legnagyobb sikerű darabját, a mely a napokban éri meg századik előadásának jubileumát. Az ibolyás lány szövegét Lindau és Krén irta és Mérei Adolf fordította. A zene Hellniesberger József müve. 50 előadás 109,381 korona. — Az Én, te, ö! mai jubiláris előadásához. — Budapest, szentember 28. Claude Terrasse bűbájos muzsikájában, Flers és Caillavet elmésségektől duzzadó szövegében, Heltai Jenő brilliáns verseiben, Fedák Sári és Küry Klára művészetében és az Én, te, ő! egész pompás előadásában ma este gyönyörködik ötvenedszer a Királyszinház közönsége. Megérdemelt, őszinte sikert aratott ez az operett; nem is csoda. Beöthy László igazgató, a kinek érdeme, hogy a kiváló munka ilyen előadásban került a budapesti közönség elébe, büszke lehet munkája eredményére, melyet — minden szónál és írásnál meggyőzőbb erővel — a számok illusztrálnak a legékesebben. Itt közöljük az Én, te, ő! ötven előadásának jövedelmi kimutatását, ugy, a mint azt mi a Királyszinház pénztári naplójából lemásoltuk. (A mai — ötvenedik — előadás jövedelmét az elővételi pénztár jelentéséből állapíthattuk meg.) íme, az érdekes és aktuális statisztika: