MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-25 / 266. szám

2 2904. szeptember 26. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 26. A Magyar Királyi Operaház a közönség előtt legkedveltebb dalművekből állította össze e heti műsorát, mely operaházi szinlapunk alatt olvasható. A hét során Arányi Dezső egyszer és pedig jövő vasárnap lép fel Sába királynőjé-ben. • A Nemzeti Szinház-ban ma este tartják meg a Cyrano de Bergerac bemutatóját, mely a megindult uj szinházi évadnak egyik kimagasló művészi eseménye. Több izben alkalmunk volt már elmondani, hogy a Nemzeti Szinház a poétikus Rostand-darabot, ugy rendezés, mint kiállítás és játék dolgában, a legnagyobb ambiczióval készitette elő. A Cyrano de Bergerac, előreláthatólag, az idei szezónnak nemcsak művészileg, hanem pénzügyileg is, egyik legnagyobb sikere lesz. Erre enged legalább következtetni az a példátlan érdeklődés, mely a Rostand-darab előadását megelőzi. A Cyrano de Bergerac a mai bemutatón kivül négyszer és pedig kedden, szerdán, pénteken és jövő vasárnap van műsorra tűzve. * A Vígszínház egész heti műsorát, mint előrelátható volt, Pierre Veber, a Loute szerzőjének Kis pajtás-a, tölti be, melynek a sajtó részéről történt fényes fogadtatását a közönség is teljes mértékben megerősíti. A rendkívül szellemes és finom darab, a Vígszínház művészeinek brilliáns előadásában, estéről-estére telt házakat vonz és egyre jobban hódit, ugy, hogy a darab hosszú ideig fogja még teljesen lekötni a Vígszínház műsorát. * A Magyar Szinház-ban Varney operettje, a Bébé herczegnő, egész héten uralja a műsort. Az operett erős vonzóerejii érdekességnek bizonyult, s a szép zene és vidám cselekmény közben, különösen a Chimay-Rigó paródiának van estéről-estére fokozódó hatása. A szereplők, élükön Kornai Bertával és Ráthonyi Ákossal, a ki Góliát mulatságos és eredeti alakjával ismét szaporította művészi sikereit, ugyanazok, a kik a bemutató-előadáson a darabot sikerre vitték. Jövő vasárnap délután a Hajdúk hadnagya kerül előadásra 73-adszor mérsékelt helyárakkal. # A Királyszinház-ban a hét nagyobb felében, egészen péntekig, a nagy sikert aratott Én, te, ő! czimü operett tölti be a műsort. Az operett ez előadásain Küry Klára és Fedák Sári folytatják együttes fellépésüket. Vasárnap délután szintén az Én, te, ő! kerül szinre a két művésznővel. Szombaton a Szép mosóné czimü operettet jelentős szerepváltozással adják, a mennyiben az operett czimszerepét, a melyet eddig Bánó Irén játszott, Küry Klára veszi át. Vasárnap este megismétlik a Szép mosóné-1. * A Népszínház-nak pénteken nagyérdekü reprize lesz, a melyen Suppé-nek világhírre emelkedett operettje, a Bocaccio kerül felelevenítésre, melyet 1879. október 1-én mutatott be a szinház először. Érdekes, hogy ez a bemutató előadás is, már 1400-ik előadása volt az operettnek, mely azóta a kontinens színpadain erősen túljár négyezredik előadásásán. Az operett czimszerepét, az eddigiek szerint, Komlóssy Emma, mig Fiametát a szinház kitűnő énekmüvésznője, Ledofszky Gizella fogja énekelni. A repriz iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Még két érdekes estéje lesz a héten a Népszínháznak és pedig kedden, a mikor Blaha Lujza vendégszerepel a Piros bugyelláris-ban és csütörtökön, a mikor Solymosi Elek vesz végleges bucsut a színpadtól Lumpáczius Vagabundus-ban. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 26. Cyrano de Bergerac. — A „Nemzeti Színház" mai előadásához. — Az utóbbi esztendők egyik legérdekesebb szinházi eseményének lesz ma elismerő résztvevője a Nemzeti Szinház premierközönsége. Ma este kerül a műsorra Rostand világhírű verses színmüve: Cyrano de Bergerac, melyet eddig is nélkülözött a Nemzeti Szinház repertoirja. A nagy műhöz méltóan, elsőrangú előadásban, a legstilszerübb kiállításban kerül a közönség elé Rostand „chef d'oeuvre"-je, a mely kétségtelenül minden időkre egyik legnagyobb vonzóerejü műsor-darabja lesz a Nemzeti Szinház-nak. A mai bemutató alkalmából közlünk egy szükrefogott ismertetést magáról Cyranoról és Rostand darabjának históriáját is ismertetjük röviden. * Cyrano de Bergerac, Rostand drámájának a hőse, történeti, jobban mondva: irodalomtörténeti személy. Savinien de Cyrano 1619. márczius 6-án született, Párisban. Régibb biografusok azt hitték, hogy valahol vidéken, Bergerac-ban jött a világra, de biografusa: Lacroix meggyőzően bizonyította be, hogy a legbrilliánsabb duhaj, a ki valaha lantot pengetett, párisi születés. Három évvel idősebb volt Moliére-nél, a ki később hírben, dicsőségben túlszárnyalta — de szerencse dolgában nem, mert mindakettő véges-végig meglehetősen szegény és boldogtalan ember maradt. Moliére egy kissé a Cyrano vállán is emelkedett, amennyiben a Scapin egyik pompás jelenetét csaknem szórói-szóra Cyrano egyik bohózatos vígjátékából, a Megtréfált pedáns-ból vette át. Tizenhárom éves koráig falun nevelkedett, azután Párisba került. Már iskoiásfiu-korában benső barátságot kötött Henri Lebret-ve 1, hátrahagyott irodalmi munkáinak első kiadójával. Tizennyolcz éves korában végezte a kollégiumot és tanítványa lett Gassendi-nek, a hírneves filozófnak, a kinek a tantermébe egyideig Moliére is szorgalmasan eljárt. Cyrano itt ismerkedett meg Moliére-rel, de bizalmasabb baráti viszony sohasem fejlődött ki köztük. 1638-ban Lebretvel együtt belépett a testőr-csapatba. Carbon de Castel-Jaloux volt a kapitánya ennek a csapatnak, a hol úgyszólván csupa gascognei'nemes-fiu verődött együvé. Nemes családok „ifjabb fiai" voltak és ebben a minőségükben kadétoknak nevezték őket. A gascognei kadétok abban a hirben állottak, hogy ők az ország legszenvedélyesebb verekedői. De Cyrano verekedés dolgában túltett valamennyin. Már az iskolában kitűnt vakmerőségével és mint kadét csakhamar megszerezte magának a „győzhetetlen" epithetont. A mig katona volt, állítólag egy napja sem mult el párbaj nélkül. A legcsekélyebb sértést sem hagyta megtorlatlanul, de legnagyobb hévvel azokra pályázott, a kik túlságosan hosszú orrára tettek gúnyos megjegyzéseket. Mondják, hogy nagy orrának a lovagias védelmében vagy tizenkét embert küldött a másvilágra. 1638-ben a gascognei csapat Champagne határán a németek ellen csatázott. Cyrano súlyosan megsebesült. De már a következő esztendőben részt vett Arras ostromában, a hol ujabb, még veszélyesebb sebet kapott. Fényesen indult katonai pályáját csakhamar otthagyta. Nemcsak megrongált egészsége volt az ok, hanem még inkább az a vágy, hogy az irodalom és tudomány terén tovább képezze szellemét. De heves, verekedő természete akkor sem módosult. Egyik duellumát a másik után vívta és olyan félelmes hirre vergődött, hogy utóbb már alig mertek kiállani vele. Pajtásai a „Bátorság démonának" nevezték. Heves, verekedő temperamentumával csodálatos ellentétben állott az a mélység és alaposság, a mivel irói és tudományos feladait végezte. A filozófiában és a természettudományokban korát meghaladó álláspontra emelkedett. Decartes-ot abban az időben senkisem értette jobban Cyrano-nál. Erős, merész, gyakran bizarrságba csapó fan áziája tette költővé. Szinte dúskált a különös ötletek, sziporkázó gondolatok, meglepő képek és hasonlatok egymásra-halmozásában. De nemes sziv és vissza nem riasztható igazságszeretet szól hozzánk mindenből, a mit irt. Szatírája épp olyan erős, mint a milyen gyöngédek sokszor az érzései. A szép-nemmel szemben rendkívül félénk, tartózkodó volt, csaknem szűzies életet élt, de annál nagyobb kedvvel irta a finom, elmés szerelmes-episztolákat. Ebben akaratlanul meghódolt az akkori divatnak. A precieuse-modor, az ékes, czifrázó stilus akkor volt virágjában. Egyénisége nem közönséges vonzó erőt gyakorolhatott kortársaira. Ámbár szegény volt, mint a templom egere és a hatalmasok gyakran nehezteltek rá: voltak emberek, a kik odaadó, hü barátságot tanúsítottak iránta. Egyszer, a mint éppen hazafelé tartott, súlyos fahasáb esett a fejére valamelyik ház ablakából. Több mint valószínű,, hogy a fahasábot alattomos szándékból dobták alá. Életveszélyes sebéből nem gyógyult ki többé. Tizennégy hónapig senyvedett egyik barátjának a lakásán. Ezt az időt sokan árra használták föl, hogy a szabad gondolkozót visszatérítsék az igaz vallás ösvényére. Legbuzgóbb térítője volt szép unokahuga, Madeleine. Robineau, Neuvillette báróné, a ki Arrasnál elesett férje halála után zárdába vonult. Cyrano de Bergerac 1655-ben halt meg, alig harminczhat éves korában. Neve nemsokára feledésbe merült, de müveit sokan találták méltónak arra, hogy kiaknázzák. Agrippina czimü tragédiájából a nagy Corneille meritgetett. A Pedant joué-bö\ Moliére vette át a Fourberies de Scapin leghatásosabb jelenetét. A Holdba való utazás ideáit Swift a Gulliver-ben és Voltaire a Micromegas-ban értékesítette. Sót a repülésre való utalások korszakos felfedezésre: a léghajó feltalálására adtak alkalmat a Montgolfier-testvéreknek. * Edmond Rostand nevét a Cyrano de Bergerac tette világhírűvé. Hét évvel ezelőtt 1897. deczember 28-án adták először a párisi PorteSaint-Martin-sz'mházban, a hol egymásután ezer-nél több előadást ért meg a darab a nagy Coquelin-nel a czimszerepben, a melyet a szerző egyenesen neki irt. Roxant Mária Legault, Guiche herczeget Desjardins, Ragena-t az ifjabbik Coquelin és Le Bret-t Castillan játszotta. Később a vállalkozó szellemű Coquelin társulatot szervezett, a mely bejárta az egész világot és a Cyrano de Bergerac előadásával milliókat szerzett. Két évvel ezelőtt nálunk is megfordult a társulat, azonban nem túlságos nagy sikerrel. Sokkal nagyobb volt a sikere a Budai Színkör Cyrano-előadásának, a mikor is, a mai főszereplővel, körülbelül ötvenszer adták Budán a darabot. A Cyrano szerepe terjedelmesség tekintetében a legnagyobb az egész világirodalomban és az egész darabnak több, mint egyharmadát teszi ki. Ugyancsak kitűnő memoriáju színésznek kell hát lennie annak, a ki eljátsza. De művészi feladatnak is gyönyörű a szerep eljátszása: a lelkiállapotnak ezer árnyalata van meg benne. Pethes Imre fogja játszani, a kit nem kell a közönségnek bemutatnunk. Ezzel a szereppel alapította meg művészi karrierjét ; utána a Vígszínház szerződtette tagjai sorába, a hol csakhamar szép sikert aratott a Kurucz Feja Dávid czimü drámában. Egy év múlva már a Nemzeti Szinház színpadán találjuk ezt a fiatal művészt. Első nagy sikerét ugyancsak Rostand színmüvében, a Regényesek-ben aratta, majd az Egyenlőség-ben nyújtott gyönyörű alakításával teljesen a maga részére hódította a közönséget. Szinházi pletykák» Budapest, szeptember 26. Fedák Sári férjhez megy. — A primadonna utolsó szezónja. — A hir, melyet im ez Írásunk czimébe foglalunk, csak éppen annyiban meglepő, hogy ez alkalommal lát először napvilágot határozott formában, nyomtatásban. Eleget suttogták az utóbbi hónapokban; a szinházi világban, hol hitelt adtak a híresztelésnek, hol megczáfolták azt. Elég az hozzá, hogy szárnyrakelt és rémítgette a Királyszinház közönségét, mely ilyformán kénytelen volt foglalkozni a Fedák Sári visszavonulásának eshetőségével. Mert azt mindenki tudta, hogy azon a napon, a mikor Fedák Sári az oltár elé lép : végleg visszavonul a színpadtól, mely néki annyi dicsőséget, a közönségnek általa annyi gyönyörűséget hozott. Ha mi most egészen határozott formában kiírjuk a hirt, hogy „Fedák Sári férjhez megy", ez azt jelenti, hogy a híresztelések igazat mondtak: e sorok irója előtt — a kit a kiváló művésznő szives vott megtisztelni bizalmas vallomásával — Fedák Sári maga erősítette meg a férjhezmeneteléről szóló hirt, egyúttal kijelentve azt is, hogy ebben a szezonban játszik utoljára a színpadon. Igyekezünk hűen visszaadni azokat a vallomásokat, melyeket Fedák Sári előttünk tett, már csak azért is, hogy az ő rajongó közönLOVA ZENE-CONSERVATORIUM — Budapest, Gyár-utcza 5., I. em. (Andróssy-ut mellett). Minden tanszakon slsfirendQ paedagogusok és mQvósz-tanárok! ^SS Állandó nöl felügyeleti K2Sa Belratás egész M»l MOB PROSPEKTUS Ingyen és bérmentve!! Szegény, tehetséges gyermekek fél vagy egéez tandíj mentességért folyamodhatnak! ——