MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-03 / 244. szám

1904. szeptember 1. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Sursum corda« szövege. I. felvonás. Ozv. f Gyulaffyné várkastélyíban vidám társaság z*n együtt, m ly épen egy yacht-partiera készül. A társaságból csak egy ember hiányzik: a grófné unokaöcscse, László gróf, a ki vak 'a romok között olvasással tölti az idejét, i Jó gróf különös ember, a ki teljesen kiütött a maga osztályából. Tele van uj eszmékkel, tervekkel, ábrándokkal s titokban egy falusi rabbi leányába szerelmes, a kihez elszokott látogatni. A kastélyban azonban nyomára jöttek a romantikus viszonynak s a grófné, részben ez októl, képviselővé választatta unokaöcscsét; az.t remélte, hogy a távoliét elfelejteti vele a zsidólányt. A gróf azonban a parlamenti szünet alatt hazajön s a kastélyban tartózkodó Richard aí/a ügyessége révén a grófné megtudja, hugy unokaöcscse nagyon komolyan szerelmes a leányba és a dolog könynyen veszedeltricsse válhatik. A grófné magánkívül van, mert László a család utolsó férfisarja, a kit unokanugával, Alice grófnővel akar összeházasítani, hogy a nagy történelmi család újra felvirágozzék. A kastélyban mulató társaság megkereste Lászlót a romok között és vele jönnek vissza. László társalgás közben oly elveket hangoztat, melyek mindenkit megdöbbentenek s nagynénje tapogatódzó szavaira oly határozott válaszokat ad, hogy a grófnő elérkezettnek látja ftlidézni a döntő pillanatot. Először kéri Lászlót, ,iOgy tartson velők, de mikor a gróf ezt s kilovagol egyedül, mint ő mondja, a. magányba, a grófnő becsöngeti az inast, befogat és Alice és a páter kíséretében megy az unokaöcscse után. II. felvonás. A rabbi udvarán vagyunk, melynek hátterében az imaház látszik. Az udvarán egyedül van Eszter s várja Lászlót, kiről azt hiszi, hogy a fiatal gróf titkára. Az imaházból kijön egy fiatal ember: Eszter rokona, Hermann, ki szerelmes a leányba és megkéri e kezét. László eszméi egészen átalakították a fiút, a ki a holt zsidó tradiczióból éppen ugy vágyik a nagy, igaz életbe, akár a gróf. Eszter kikosarazza s a fiu busán távozik azzal, hogy most már szakitani fog a múlttal. Jön László, a kit Eszter már alig győz várni, hiszen találkozásuknak első évfordulója van. A rabbi sem nézi jó szemmel leányának szerelmét, egy keresztény, egy idegen iránt s el akarja őket választani egymástól, a mikor megjelenik a grófnő s leleplezi unokaöcscsét s véget akar vetni az egész viszonynak, a mi az ó szemében csak ízléstelen romantikus komédia. Ámde László a hirtelen támadt helyzetben energikusan cselekszik. Szembeáll a grófnéval, a kitagadással nem törődik s előtte kéri meg a leány kezét. Eszter boldogan omlik László keblére és Alice, a ki titokban szereti Lászlót, könnyes szemmel követi nagynénjét. Hermann elindul a nagy városba, az életbe, a rabbi egyedül marad és megtépi a ruháját: neki nincs többé leánya. III. felvonás. László, mint képvisel i csak hamar szembe kerül az uralkodó politikai felfogással. Beszédei miatt, a melyekben a nép jogait hirdeti, ki kell lépnie a pártból s a mig a munkásosztály benne látja a reményét, mindszélesebbre válik az örvény közte és azok között, a kikhez családi tradicziói kötik. A munkások egy bátor beszédéért ünnepelni is készülnek a grófot, a ki családi körében a felesége mellett a legboldogabb ember. Kevéssel a munkások tüntetése előtt, megjelenik Lászlónál a nagynénje. A grófnő nem tud belgnyugodni a helyzetbe, annál kevésbbé, mert Alice szerelmi bánatában zárdába akar lépni. Kibékülést ajánl egy feltétel alatt s ez a válás Esztertói Ellenkező esetben kíméletlenül fogja üldözni Lászlót, megfosztja a kerülettől is, a melyet csak neki köszönhet László felháborodással utasítja vissza a grófnét, a ki egyre hangosabban támad öcscsér . László elakarja hallgattatni s megvallja nek hogy Eszter — anya. »Örökös léncz !« kiáltja a grófnő kétségbeesve, ki e pillanatban csak azt látja, hogy az utolsó Gyulaffy zsidóvérrel szennyezte be sok százados családját Lászlót is elhagyja türelme s a zajra kisiet a mellékszobából Eszter. László követeli, hogy a grófné az inzultusért kövesse meg Esztert s midőn ez azt nem teszi, magából kikelve, rámutat arra a szennyre, a mivel a grófné borította el a családot. E pillanatban felharsam az utczán a tüntető munkások dala. A grófot elkapja az uj idő forgó szele, érzi a megújhodást, az ujjá születést, teljesen elszakad a múlttól és a nagy szeretetben, a mely lelkét a nép iránt eltölti, szinte magához öleli a lent éneklő tömeget, a melyben a jövő harezosait látja. A gróf teljesen magára hagyatva áll a nagy városban. A bukott képviselő egyre rosszabb anyagi viszonyok közé kerül. Egy dolog segíthetne rajta s ez az: ha a forradalmi szoczialisták éllére állna. Ezt tanácsolja neki Hermann is, a kiből időközben a szoczialisták egyik vezére lett. Ámde a gróf nem erőszakos átalakításról, hanem a társadalom lelki újjászületéséről álmodik s igy elszakad azoktól is, a kikben eddig fegyvertársait látta. Alice zárdába megy. László magára marad a feleségével, a ki beteg és nem egészen az övé. Az asszony ugyanis egyre vágyódik az atyja után s László nem meri neki megmondani, hogy i r ibbi sohsem bocsátja meg a lányának azt, hogy keresztényhez ment nőül. Félti feleségét amegrázkódtatástól, ámde, az assszony is diadalmasan megvívja a maga harczát a tradiczióval Kiszakad a múlttól teljesen ő is és — megg- 'yyul. Az utolsó jelenetben egymás mellett állanak a minden előítélettől, kicsinyességtől, elfogultságtól megszabadult férfi és asszony, az uj Ádám és Éva, az uj emberpár, a ki több mér. mint férj és feleség: testvér. S mennek bátra egyedül az életbe, a küzdelembe — felemelt szívvel. VÍGSZÍNHÁZ. A »Takarodó« szövege. I. felvonás. Volkhardt őrmester harminczhárom év óta szolgálja a hadsereget. Ezredének egyik nevezetessége és disze. A kemény katonának gyönyörű leánya van, Kiéri, a ki az ő büszkesége és a kinea Helbig Ottót, a nevelt fiát szánta férjül. Nagyon szereti még Lauften hadnagyot is, a kinek atyja egykor megmentette az életét. Persze, nem tudja, hogy Klári elhidegült Helbig iránt, a ki a hannoveri lovaglóiskolában jár és Lauffent szereti. Helbig, a ki visszatér Magdeburgba, elkeseredve tapasztalja jegyesének közönyét. Még sejti ennek okát és sejtésében megerősíti Aneiss őrmester. II. felvonás. Klári éj idején ellátogat ked veséhez, Lauffenhez. A szerelmeseket meglepi Helbig, Klári elrejtőzik a hálószobába. Helbig ráakarja nyitni az ajtót, de Lauften kardjával leüti, hivatja a napos káplárt, Queisst, a ki s fogházba kiséri. III. felvonás. Helbig Ottó a feljebbvalója ellen elkövetett sértésért hadbíróság elé kerül. Egyikét látjuk a legizgalmasabb tárgyalásoknak, a melyeket valaha megírtak. Helbig nem akarja elárulni, hogy miért hatolt be Lauffenhez és a hadnagy sem akar magyarázatot adni. Volkhardt őrmester sem tud semmiről. De lassan lassan a keresztkérdések tüzében kiviláglik a /aló. Maga Klári jelenik meg, hogy megmentse kedvesét a hamis eskütől. Volkhardt egész /üága összeomlik. Az agg őrmester rá akar rohanni Lauffenre, de negakadályozzák. Gyönyörű a gróf Lehden burg arisztokrata, de minden izében melegen érző, pompás alakja. IV. felvonás. Volkhardt megjelenik Lauffennál, hogy kérdőre vonja. Klári utána siet, hog) smét megmentse az ifjú hadnagyot. Es e boldogtalan Volkhardt, a ki hasztalan keres elégtételt Lauffentől, lelövi a leányt, a ki ott hal meg kedvese szeme előtt. „Nádor" kávéház { = Lipót-körut 5., a Vígszínházzal szemben. —= | Esténsint Szalai Lajos világhírű szólista J zenekarával hangversenyez. — Tárogató szólló. | Hideg buflet Kiváló tisztelettel REINER MÓR, kávés. JV1AGYAR SZÍNHÁZ. »A hajdúk hadnagya« szövege. Első felvonás. A hajdúk tábora a Dunaparton. Az ébresztő után Hájas strázsamester tudatja az éjjeli őrs parancsnokával Gaston de Jaucourt kadéttal a kiadott hadiparancsot, mely szerint a döntő roham előtt senkinek se szabad a tábort, különbeni fejvesztés terhe mellett, elhagyni. Ezt megtudja Gastontól az esztergomi rondella előtt fekvő vegyes különítmény vezére is, Blanchefort gróf, a ki nem busul ezen, mert atyja Créqui herczeg tudatta vele, hogy útban van Buda alá a trianoni szinésztársulat Turlupin /ezetése alatt, a ki majd elűzi a tábori élet unalmát a három tilalmas nap alatt. E közben írkezik Barbarina, Hájas felesége ós elpanaszolja, hogy az ő szemefénye Boronay Imre fiajduhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánynyal, a kivel épp most párbajt viv. A párbajban Imre megsebezte a spanyolt, a ki bosszút forral a hajduhadnagy ellen, mert a kártyaasztalnál meggyalázta. Jön Szép Iczig is, a császári hadak kéme és jelenti, hogy ő hozta Magyarországba Turlupin társulatát, a mely nemsokára érkezik. E közben kivül török martaló:zok megtámadják Scherffenberg Jadwiga grófnő kocsiját, de Imre és barátai kimentik a veszélyből. A szép grófnő megkéri Imrét, hogy kisérje el lóháton addig, mig biztonságban lesz. Imre felhevült a grófnő kedvességén és elkíséri. Mire visszajő ki van hirdetve a hadiparancs, Imrét elfogják és haditörvényszék elé viszik. Második felvonás. Imre fogoly a fővárta sátorában, a hol meglátogatja Jadviga. Biztatja, hogy megmentőjét megszökteti a fogságból, de Imre nem akar szökni. Viszik a haditörvényszék elé és barátai a grófnővel azon tanakodnak, hogy miként lehetne Imrét a főbelövéstől megmenteni. Tanácskozásközben Gaston és Szópiczig kifőzik azt a tervet, hogy ők játszák majd az érkező franczia színészek szerepeit, este leitatták a tiszteket és a Háias által fellázított hajdúk segítségével kiszabadítják Imrét, de nem szökés czéljából, hanem azzal a szándékkal, hogy a hajdúk rohamoszlopához viszik, melyek a vár falának megmászására van kirendelve. A tervet kiviszik, nagy tivornya van a tiszti fősátorban, a hol a halálra itélt Imrét bajtársai búcsúztatják. A tivornya hevében a hajdúk betörnek, Imre a vérteseket a maga részére hódítja ós mialatt az elázott idegen tisztek tehetetlenül hevernek szerteszét, a hajdúk, a Barkóczy- és Petneházy-huszárok trombitásai Imrét diadalban viszik a rohamoszlophoz, a melynek az ágyuk dörgése megadta a jelet a várfal megvívására. Harmadik felvonás. Az égő és romba lőtt Budavárában. Jadwiga hajduruhában részt vett az ostromban. Imre első volt a falon és ezen a czimen jussa van nagy kitüntetésre. Jadwgia e helyett a megkegyelmezését kéri alothringeni herczegtől és keresi a főparancsnokot. De Imrét ezalatt szökevénynek hirdették ki és Albufera agy őrjárattal elfogja. Nyomban, a parancs értelmében, főbe akarja lövetni, a mikor Jadwiga és Blanchefort megérkeznek a kegyelmet biztosító okmánynyal. Blanchefort mtegbesát a vele ilzött csínyért és meglepetve ismeri fel a franczia színésznőben, a kinek az éjjel tüzesen udvarolt, i saját kadétját — Gastont. A kiállott kalandok után Imre és Jadwiga, e kik egymásért életüket íoczkáztatták, örökre egyesülnek a bajtársak és barátok üdvriadalma közt. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában