MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)
1904-09-21 / 262. szám
NEMZETI SZÍNHÁZ. »Monna Vanna« szövege. Első felvonás. ;sa városát ostronolja Flórencz hadai. Pr alle zsoldoskapi;ány vezérlete alatt. A város már teljesen kiéheztették s csak a halál v a vár feladása közt lehet választani. A várkapitánynak, Guido Colonnának apja. Marc4 ki követül küldtek, meghozza Prinzivalle békeföltételeit: felhagy a város ostromával, sőt ellátja élelemmel, lövőszerrel, ha Colonna felesége, Monna Vanna, a kit még nem tudni, honnan ismer — egy szál köpönyegben egyedül lemegy hozzá. Megkezdődik a harcz egy család becsülete és az egész város élete között. S : harezot maga Monna Vanna dönti el, mikor férjére nem hallgatva, lemegy Prinzivalle táborába. Második felvonás. Prinzivalle sátrában nic 0 tudja, hogy a hazátlan zsoldoskapitány alattomos ellenségei árulkodása miatt el akarja hagyni a hálátlan Flórencz zászlaját. Mikor egyedül marad — belép Vanna, ugy, a mint követelte. S a vezér megismerteti vele magát. Gyermekkorukban együtt játszadoztak, azóta a sors százfelé dobálta, Vannát Guidó asszonyává tette, őt hontalan zsoldossá. Fölelevenednek a boldog emlékek; elmondja azt is, mennyit kereste Vannát, a mig mint asszonyt találhatta meg ... És ülnek a sátorban egymás mellett, sötét éjjel, de Prinzivalle egy ujjal sem nyul a hatalmában lévő asszonyhoz, mert szereti. Végignézik, mint vonul be Pisába az élelmiszerekkel, puskaporral megrakott szekerek sora, mint gyúlnak ki Pisában az örömtüzek — s a két ember csak egy homlokcsókot vált. É pillanatban jelentik, hogy Maiadura flórenczi vezér megérkezett a táborba, Prinzivallet árulónak kiáltotta ki . . . Ls Monna Vanna felajánlja neki, hogy meneküljön Pisa városába, ő maga adja férje és atyja becsületszavát, hogy nem lesz bántódása. Harmadik felvonás. Itthon ezalatt az általános örömből csak Guido, a meggyalázott férj nem veszi ki a részét. Nem akarja érinteni Vannát, a ki a nép üdvrivalgása közt érkezik meg. Élküld mindenkit, hogy gyalázatát ne lássák, ne hallják. Csak Vanna és Prinzivalle marad ott. Őrjöngő öröm fogja el, azt hivón, hogy Vanna csókjaival megbabonázta a vezért s odahozta, hogy bosszút állhasson rajta. Visszahívja a népet, hogy hallgassa meg Vanna elbeszélését. De Vanna nem azt mondja, a mit várnak. Elmondja, hogy Prinzivalle egy ujjal sem nyúlt hozzá, mert — szereti. De ezt nem hiszi el neki sem férje, sem a megmentett népből senki — az öreg Marcoí, apósát kivéve. Es Vanna, látva, milyen kétségbeesetten iparkodik Guido a »józan ész« alapján bebizonyítani, hogy nejét Prinzivall meggyalázta, elismeri, hogy igenis, ugy van. De mert ő kerítette hatalmába ezt az embert, köve'eli, hogy börtöne kulcsát neki adják : tehessen vele, a mit akar. Ezt mégis kapja. És mikor szerelmesét elviszik a katonák és a megbosszult gyalázatot Gudo is rossz álomnak mondja — igy szól : rossz álom volt . . . most kezdődik majd a szép ... És Guido nem sejti, mit ért Vanna a szép álom alatt VÍGSZÍNHÁZ. A »Kis pajtás« szövege. I. felvonás. Jouvenin Jacques elhatározza, hogy Bolíviába megy, a hol jövedelmező állás kínálkozik számára. Elhagyja keresztanyja házát, a melynél rajta kivül egy fiatal leány felneve'kedett. Geneviéve, a ki 19 éves létére a 36 éves Jacquesban most is játszótársát látja, a ki őt kis pajtásnak szólítja. Geneviéve rendkívül gazdag és nem csoda, ha a tönkrement Chan talard márki meg szeretné nyerni a maga fia, a kissé gyámoltalan Jean számára, a ki azonban egy kis színésznőért bomlik. Geneviéve egy bájos jelenetben kikéri Jacques tanácsét és mikor Jacques azt tanácsolja, hogy igenis menjen férjhez, a leányka elkeseredve szánja el magát arra, hogy a Jean nejévé lesz. II. felvonás. Megtörtént az esküvő. Mindenki üdvözli az ifjú párt, Flossie is, a ki Geneviéve baráinője és a ki eltitkolva, hogy o egy többszörös milliomos csosoládégyáros leánya, társalkodónőként szerepel. Az idősebb Chantalard márki szeretné meghódítani a kisasszonyt és ki is veti rá a hálóját. Flossi el árulja Geneviévenak, hogy Jacques bucsu nélkül akar megszökni. Geneviéve ezt megakadályozza. A régi jó pajtások ezúttal kibeszélik magukat, még pedig olyan jelenetben, a melynél szebbet keveset játszottak még színpadon. Az uj asz szony azt kiáltja a búcsúzó pajtás után: »Viszontlátásra!« III felvonás. Megtudjuk, hogy mint értette Geneviéve azt, hogy meg akarja várni Jacques visszatérését. A mi<or az uj házastársak egye dül maradnakj Geneviéve kiveszi Jeanból azt, hogy a fiatal férj sokkal jobb szeretne az ő kis színésznőjénél lenni, mint a nászi szobában. A menyecske rábírja Jeant, hogy szökjék meg Es a mint Jean távozott, Geneviéve lármát csap: »Megszökött a férjem . . . Hűtlen elhagyás . . . Válni akarok !« IV. felvonás. Geneviéve eléri czélját. Jacques-val elhitetik, hogy a fiatal asszony, a ki időközben elvált az urától, elszegényedett. Jacques visszasiet a kis pajtáshoz, hogy megmentse a vagyonát és mikor azt hiszi, hogy ez nem sikerül, megkéri Geneviéve kezét. Mindketten most már boldogan vallják be, hogy mennyire szerették és szeretik egymást. Flossie pedig Chantalard márkinak lesz a felesége. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Az »Én, te, 0!« szövege. I. felvonás. Vergy grófot, a pipogya, kényei mes, otthonülő középkori várurat megcsalja ifjú felesége : Gabriella. Coucy gróf a szeretője Vergy feleségének; idillikus, nyugodt hármasbsnélnek együtt : férj, feleség és szerető. Coucy és Gabriella végre is ugy találják, hogy a férj kissé sokat lábatlankodik kettejük között és ezért elhatározzák, hogy elküldik őt a keresztes háborúba. Nehezen sikerül csak Vergyt rábírni arra, hogy a keresztes háborúba menjen, meri az ö»-eg, noha roppant hiu és dicsőségrevágyó, de módfelett gyáva is. Végre ráveszi, hogy a többi lovaggal együtt induljon el a háborúba. II. felvonás. A feleség és a szerető hal hónap után keservesen megbánják, hogy a derék Vergyt eltávolították. Mióta nincs otthon a férj: nincs akadály, nincs veszedelem, egyre csökken szerelmük, a melynek gyönyöreihez hozzátartozott a mitsem sejtő, felszarvazoti férj. Vergy félév után visszatér fegyvernökével a keresztes háborúból, azaz, hogy nem is onnan, mivel nem volt bátorsága hadba szállni. Az öreg lumpolt hat hónapig és bérelt magának három hadifoglyot: Cocot, Macache-t és a szép Mitzyt, a kivel egy kis viszonyt is kezdett. Rémes, hazug hadi histó riákat ad elő és kijátsza magát pogányverő hősnek. Felesége és Coucy nagy örömmel I fogadják, a szerelem minden édességével int ismét feléjük, mert ime, megérkezett a szükséges harmadik: a férj. Ámde Vergy teljesen megváltozott, mióta a »háborúban« járt és a mióta megcsalja ő is a feleségét, úgyannyira, hogy komoly dühre gerjed, mikor egy véletlenül kezébe került levélből megtudja, hogy Gabriellának, a kinek erényeit ő Coucy őrizé tére bizta, viszonya van a hűtlen baráttal. A szép triász felbomlóban : Vergy párbajra hivja Coucyt. III. felvonás. A párbajnál Vergy ellágyul, ismét hisz Coucynak, a ki persze pletykának minősiti az ő felszarvaztatásáról szóló hirt. De j mivel becsülete, hiúsága és családi tradiczió: azt követelik, hogy megverekedjék Coucyval, megegyeznek, hogy Coucy eltűnik és Vergy e nemesi társaságnak be fogja adni, hogy megölte a csábitót. Ugy is történik: Vergy, mini győztes párbajhős tér vissza, szétosztatja e társaság tagjai között a csábító szivéből készi tett sandwicheket és ünnepelteti magét. Végül Coucy mégis csak megjelenik és nyíltan, min Jenek előtt felajánlja szivét és szerelmét Miizy1904. szeptember 27. 3 nek. Ez a »nemeslelküség« aztán végkép helyreállítja Vergy lelke nyugalmát, a kinek ilyen módon nemcsak a feleségét, de a szeretőjét is elhódítja Coucy gróf, a páratlan barát MAGYA R SZÍN HÁZ. >A hajdúk hadnagya« szövege. Első felvonás. A hajdúk tábora a Dunaparton. Az ébresztő után Hájas strázsamester tudatja az éjjeli őrs parancsnokával Gaston de Jaucourt kadéttal a kiadott hadiparancsot, mely szerint a döntő roham előtt senkinek se szabad a tábort, különbeni fej vesztés terhe mellett, elhagyni. Ezt megtudja Gastontól az esztergomi rondella előtt fekvő vegyes különítmény vezére is, Blanchefort gróf, a ki nem busul ezen, mert atyja Créqui herczeg tudatta vele, hogy útban van Buda alá a trianoni szinésztársulat Turlupin vezetése alatt, a ki majd elűzi a tábori élet unalmát a három tilalmas nap alatt. E közben érkezik Barbarina, Hájas felesége ós elpanaszolja, hogy az ő szemefénye Boronay Imre hajduhadnagy kártyán összeveszett Albufera spanyol kapitánynyal, a kivel épp most párbajt viv. A párbajban Imre megsebezte a spanyolt, a ki bosszút forral a hajduhadnagy ellen, mert a kártyaasztalnál meggyalázta. Jön Szép Iczig is, a császári hadak kéme és jelenti, hogy ő hozta Magyarországba Turlupin társulatát, a mely nemsokára érkezik. E közben kivül török martalóezok megtámadják Scherffenberg Jadwiga grófnő kocsiját, de Imre és barátai kimentik a veszélyből. A szép grófnő megkéri Imrét, hogy kísérje el lóháton addig, mig biztonságban lesz. Imre felhevült a grófnő kedvességén és elkíséri. Mire visszajő ki van hirdetve a hadiparancs, Imrét elfogják és haditörvényszék elé viszik. Második felvonás. Imre fogoly a fővárta sátorában, a hol meglátogatja Jadviga. Biztatja, hogy megmentőjét megszökteti a fogságból, de Imre nem akar szökni. Viszik a haditörvényszék elé és barátai a grófnővel azon tanakodnak, íogy miként lehetne Imrét a főbelövéstől megmenteni. Tanácskozásközben Gaston és Szópiczig kifőzik azt a tervet, hogy ők játszák majd az írkező franczia színészek szerepeit, este leitatták a tiszteket és a Hájas által fellázított hajdúk segítségével kiszabadítják Imrét, de nem szökés czéljából, hanem azzal a szándókkal, hogy a hajdúk rohamoszlopához viszik, melyek a vár falának megmászására van kirendelve. A tervet kiviszik, nagy tivornya van a tiszti fősátorban, a hol a halálra ítélt Imrét bajtársai búcsúztatják. A tivornya hevében a hajdúk betörnek, Imre a vérteseket a maga részére hódítja és mialatt az elázott idegen tisztek tehetetlenül hevernek szerteszét, a hajdúk, a Barkóczy- és Petneházy-huszárok trombitásai Imrét diadalban viszik a rohamoszlophoz, a melynek az ágyuk iJrgése megadta a jelet a várfal megvívására. Harmadik felvonás. Az égő és romba lőtt Budavárában. Jadwiga hajduruhában részt vett az ostromban. Imre első volt a falon és ezen a czimen jussa van nagy kitüntetésre. Jadwgia e helyett a megkegyelmezésót kéri a lothringeni herczegtől ós keresi a főparancsnokot. De Imrét ezalatt szökevénynek hirdették ki és Albufern egy őrjárattal elfogja. Nyomban, a parancs értelmében, főbe akarja lövetni, a mikor Jadwiga és Blanchefort megérkeznek a kegyelmet biztosító okmánynyal. Blanchefort mtegbesát a vele űzött csínyért és meglepetve ismeri fel a franczia színésznőben, a kinek az éjjel tüzesen udvarolt, a saját kadétját — Gastont. A kiállott kalandok után Imre és Jadwiga, e kik egymásért életüket koczkáztatták, örökre egyesülnek a bajtársak és barátok üd\ riadalma közt Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. asaaaEaaHaaEsaaass
