MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-20 / 261. szám

1904. szeptember 18. 3 Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 2Ü. A Magyar Kir. Operaház-ban ma lép fel először, mint szerződött tag, Szamosi Elza, A navarrai leány czimszerepében. Ugyan­csak érdekes lesz az Operának csütörtöki es vasárnapi cstélye, a mikor Arányi Dezső mutat­kozik be az Operától való hosszú távolléte utan. A Hugonották-ban és a Don-Juan-ban lep fel. Szombaton a Lohengrin kerül szinre. * A Nemzeti Szinház ezidei szezonjának első újdonsága Edmond Rostand: Cyrano de Ber­geruc czimü 5 felvonásos színmüve lesz. A regényes verses színmű, mely szerzőjét egy­szerre világhírűvé tette, 1897. deczember hó 28-án került először szinre a párisi Porte-Saint­Martin-szinliáz-ban, s szóta diadalmasan járta be az összes európai, sőt az amerikai színpa­dokat is, mindenütt óriási sikert aratván. A Nemzeti Szinház nagy gonddal készül a mü előadására, a melynek kiállítása fényes és stíl­szerű lesz. Az előkészületek már annyira haladtak, hogy az igazgatóság már a bemutató-előadás napját is megállapíthatta: /. hó 26-án, hétfőn lesz. A régi Cyranót — a ki oly mesterien játszta ezt a szerepet, hogy egész karrierjét ezzel alapította meg — viszont fogja látni a főváros közönsége: Pethes Imre játsza a nagy­orrú és nagyszivü hőst, míg a női főszerepet, Roxánt, B Lenkei Hedvigre bízta az igazgató­ság. Az előadásban egyébként a szinház egész férfiszemélyzete résztvesz: a kis szerepeket is elsőrendű művészek fogják játszani. Christiant Beregi Oszkár, Guichet Ivánfi Jenő, Ragencaut Rózsahegyi, Castell-Jaloux-t Szacsvay, Valvert vicomte-t Dezső és Rageaneunét Vízvári Mariska. A Cyrano de Bergerac-hoz olyan kiállítás készült, a milyen talán még sohasem volt a Nemzeti Szinház-ban. Teljesen uj díszletek, korhű jelmezek és fegyverek készültek: vadonatúj minden az utolsó panganétig. A bemutató-elő­adásra szóló jegyek, a szinlapokon jelzett preiniere-helyárakon már mától fogva válthatók a szinház elővételi pénztáránál és a jegy­irodákban. * A Vígszínház mult heti bemutatója, amikor is ; Pierre Veber, Kis pajtás czimü darabja került szinre, zajos sikert hozott a színháznak. A Kis pajtás, mely hosszú időn keresztül fogja lekötni a Vígszínház repertoireját, tölti be a hét minden estéjét. * A Magyar Szinház-ban csütörtökön kerül bemutatóra Varney-nek, a hires franczia zene­szerzőnek, Bébé herczegnő czimü operettje, melyről mai számunkban bővebben szólunk. A premierre már válthatók a jegyek a szinház pénztáránál és a Bárd czég jegyirodájában. Ma a Sherry-X játsszák, mely a mult szezon egyik legzajosabb sikerű újdonsága volt. * A Királyszinház-ban az Én, te, ö! czimü operett, Fedák Sári és Küry Klára vendég­szereplésével oly óriási vonzóerőt gyakorol, hogy a szinház egész heti műsorát, estéről­estére, ez az operett tölti be. A szinház leg­közelebbi újdonsága, A törvénytelen apa czimü énekes bohózat lesz. Az újdonságból, melynek főszerepét Fedák Sári játssza, már megindultak a próbák.", A Népszínház legutóbbi újdonsága, a Rézi czimü énekes bohózat, ma, kedden, pénteken és vasárnap este szerepel a műsoron, szerdán és vasárnap délután a Cornevillei harangok-at adják, a melyben Ledofszky Gizella lép fel elő­ször nyári szabadsága után. Csütörtökön Cassa­nova, szombaton Katinka grófnő kerül szinre. A Népszínház személyzete jelenleg Jókai-nak Faragó Jenötöl színpadra alkalmazott Lőcsei fehér asszony-ára készül, a melynek bemutatóját október elejére készítik elő a legnagyobb gond­dal és áldozatkészséggel. A nagy költő e köz­ismert regényének színpadra alkalmazását Vidor igazgató kérésére közvetlenül halála előtt engedélyezte. Az intendáns-kérdés. — .4 „ Pesti Hirlap"-ból. — Budapest,Cszeptember 20. Az intendáns-jelölés nemes sportjának hó­dolnak ujabban fővárosi és vidéki unatkozó elmék. Semmi szükség sincs intendánsra, ám azért hol gróf Keglevich Istvánt, hol Bölöny Józsefet jelülik az eltörölt állásra. És megindul­nak a kulisszamögötti tervezgetések, egész sereg ambiczió szabadul fel, de aztán kisül, hogy mindez sok hűhó semmiért. Alkalmunk volt ugyanis illetékes helyen megtudni: mi van a dologban ? S a felvetett kérdésre: vájjon lesz-e ismét intendáns, kime­rítő és — tegyük hozzá — megnyugtató választ kaptunk. Az emiitett két jelölt, kiknek mind­egyike volt már szinházi nagyhatalmasság, nem jött szóba, de más személy sem, mert maga az intézmény az, melyet mostanában teljesen feles­legesnek tartanak. Elsősorban áll ez a Nemzeti Szinház-xa nézve, mely az intendánsság megszüntetése óta évadról-évadra mind fényesebb sikereket mutat fel. Olyan szinházi esztendeje, mint a tavalyi, még soha sem volt, mióta az ország első mű­intézete fennáll. S minden jel arra mutat, hogy 1905. év végéig a nagyarányú befektetések okozta kiadásokat is mind pótolja a szinház, még pedig jórészt az előadások kedvező jöve­delméből. Somló Sándor igazgató szerencsés kezét csak megakasztaná bármi intendánsi be­avatkozás. Ez a szerencsés kéz a szinház mű­vészeti és irodalmi igényeit teljes összhangzásba hozta az anyagi érdekekkel s további zavartalan, czéltudatos működése legfontosabb feltétele a további haladásnak. Az Opera-nál is az önálló igazgatóság alatt kedvezően alakultak a viszonyok. Máder Raoul ismét közönséget teremtett s a tavalyi évad nagy pénzbeli sikereit mindenki elismerte. A deficit megszűnése azonban még huzamosabb időt kiván; mert itt az intendánsi túlköltekezés sokkal nagyobb arányokban folyt, mint a Nem­zeti Szinház-nál. De a mérleg teljes helyreállí­tásának eszköze minden más lehet, csak az intendánsi állásnak újra való betöltése nem. Az efféle fényűzés csak ujabb határtalan költeke­zésre vezetne. Mert eddig csak egyetlen inten­dáns volt, Beniczky Ferencz, a ki rendezte a két szinház pénzügyeit; de ő viszont a másik végletbe esett. A személyzet fizetésének apasz­tásával kedvetlenséget támasztott s a beruhá­zások eltörlésével a díszlet- és ruhatár elszegé­nyedését okozta. Anyagi érdek tehát sem a Nemzeti Szin­ház-nál, sem az Operaház-nál nincs, mely a mostani teljesen jól bevált rendszer megváltoz­tatását követelné. Hátra volna még a reprezen­tálás kérdése. Fejedelmi látogatások alkalmával leginkább jutna szerep az intendánsnak. De eddig ezt a hivatást is egészen jól töltötték be Somló Sándor és Máder Raoul: s ha nagy­ritkán ünnepiesebb fogadtatás kell : az inten­dánsi teendőknek ezt a részét a belügyminisz­ter hivatott tanácsosa, vagy maga az államtitkár ép oly kifogástalanul el tudja látni. S ez az adófizető nemzet külön megterhelésével sem jár. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 20. „Hóvirág." Vidor Pál, a Népszínház igaz­gatója elfogadta előadásra Nagy Endrének Hóvirág, mese a Tátrából czimü darabját és előadását januárra tűzte ki. A mesedarab női főszerepét Petrás Sári fogja játszani, a kinek ez lesz első kreácziója a Népszínház-ban. * Vendégfellépés a Királyszinházban. Az Én, te, ő! pénteki előadásán egy érdekes vendégföllépés lesz. Fedák Sári helyett ugyanis az egyik estén Rózsa Lili, a debreczeni szinház primadonnája, a kit a Magyar Szinház-beli szerepléséből a budapesti közönség is ismer, fogja játszani Mitzy szerepét. Solymosi Elek buesuzása. Solymosi Elek, a Népszínház immár nyugalomba vonult művésze egy estén még vendége lesz a Nép­színház színpadának. A művész szeptember 29-én, csütörtökön vesz bucsut a Népszínház-tói, egyik kiváló szerepében, a Liimpácziusz Czérna szabójában. 1. Szamosi Elza. — „A navarrai leány" mai előadásához. — Budapest, szeptember 20. Egy nagyon fiatal és nagyon szép asszony lép ma este az Operaház előkelő közönsége elé, először, mint a müintézet szerződtetett tagja. Gyorsabb és meglepőbb karriért, mint a milyen a Szamosi Elzáé, aligha jegyeznek fel a szinházi annalesek. Tizenegy hónap alatt — itt, a szemünk láttára — futotta meg dicsőséges, sikeres pályáját, a mely egy budapesti operett­szinpadtól a bécsi Operaházig vezetett. Sőt volt ennek a roppant rövid pályafutásnak még egy nagysikerű állomása is! Az ifja művésznő köz­ben férjhez is ment, még pedig szerencsésen: a szive választása szerint. Szamosi Elza, a kiről azt is elárulhatjuk, hogy ma mindössze huszonkét esztendős, tanulmányai befejezése után egy évig német­országi opera-szinpadokon működött. Művészi kibontakozása első idején máris olyan jelentős sikereket aratott, hogy a mult esztendő tava­szán Beöthy László — a ki akkor foglalkozott alapítandó színháza, a Király-szinház, személy­zetének összeállításával — felfedezte és elhó­dítva a német színpadtól, színházához szerződ­tette. Emlékezetes az a nagy siker, a melyet az operaénekesnő Szamosi Elza mindjárt első fel­lépésével — az Aranyvirág előadásán — ara­tott. Ezt a sikert még több követte és Mader Raoulnak, Operaházunk kitűnő igazgatójának, figyelme már akkor a fiatal művésznőre irányult. Az Operaház-zal megindultak a tárgyalások és mire a tavaszi szezon véget ért — Szamosi Elza közben a Népszinház-ban is aratott sikereket — Mader igazgató szerződéssel kötötte őt le az Operaház-hoz. Hogy milyen jelentékeny művészi akvizi­czióhoz jutott a budapesti Operaház Szamosi Elza személyében, azt a művésznő nyári sikerei és legutóbbi bécsi vendégjátéka bizonyítják. A nyarat Ostendé-ban töltötte a művésznő, a hol az odavaló igazgatóság meghívására két hang­versenyen énekelt, mind a kétszer 7—8 ezer ember előtt és mind a kétszer teljes sikerrel. A nyaralás clouja volt meghívása a bécsi Operaház-hoz. Mahler Gusztáv igazgató — miután egyetlenegyszer hallotta énekelni a művésznőt — vendégszereplésre hivta őt meg és ez a vendégfellépés — a budapesi Opera­ház igazgatójának engedelmével — a mult héten történt meg a Carmen czimszerepében. Huszonnégy órával a vendégszereplés után a művésznő megkapta Mahler bécsi igazgató levelét, melyben a Mignon-ban való ujabb fel­lépésre hivja meg, ezenkívül pedig kapott egy nagy hivatalos írást a bécsi Operaháztól: szer­ződtetési ajánlatot. Még pedig olyat, a milyet huszonkét éves énekesnő idáig aligha kapott még. íme, szárazon előadva tizenegy hónap kró­nikája, az Aranyvitág-tói — A navarrai lány-'ig. * Egy kis derűs epizódját a bécsi szerződ­tetési tárgyalásoknak kell még ide feljegyez­nünk Szamosi Elza ma esti első fellépése alkal­mából. Mikor Mahler bécsi operaigazgató tárgyalt Dr. Somlyó Nándorral, a művésznő ifjú férjével, a szerződés dolgában, a férj — természetesen erősen képviselve művésznő-felesége érdekeit — bizonyos summával többet kért a megajánlott összegnél. — De, kedves doktor ur, — mondotta Mahler, — gondolja meg, hogy én előttem még egy intendáns is áll! — Ön pedig, kedves igazgató ur, — felelte a művésznő férje — ne feledkezzék meg arról, hogy én mögöttem még egy — anyós is áll... Mahler jóizüt nevetett és megajánlotta a nagyobb summát is. Tartarin.

Next

/
Thumbnails
Contents