MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)
1904-09-17 / 258. szám
1904. szeptember 18 . 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Napkeleti királykisasszony« szövege. Első felvonás. Viharvert hajón hányódik Joffroy Rudel herczeg, aquitániai trubadur, testilelki barátjával, Allamanon Bertrand lovag, provenczei trubadurral, udvari papjával, Trophimus-szal. orvosával Erasmus-szal. A herczegnek hazatért keresztvitézek hirt hoztak Tripolts királynőjének, Mélissindenek legendás szépségéről Napkeleti kisasszony — igy hívják Méhssindet a nép ajka — Mánuel görög császár a vőlegénye, egy kalandorral, a Zöld Vertes Lovaggal őrizteti tripolisi várában. Joffroy Rudel "olthatatlan szerelemre gyulád a messzeségből Napkeleti kisasszony iránt. Költemé- yek ben dalol róla, s végül nem birva sóvárgasával s legénységet toborozva, útra kel hajóján Tripolis felé. Kalózok támadják meg őket, éhezve, kimerülten gyötrődnek a tengeren, Joffroy Rudel betegsége súlyosabb és súlyosabb lesz. A ködben azt sem tudják már, merre tévelyegnek, de a vad tengerészeket annyira meghatja ez a tüneményes szerelem, hogy egy.egy költemény a Napkeleti királykisasszonyról, a melyet Bertrand szaval el nekik, uj és uj erőt önt beléjük. Aztán egyszerre feltűnik előttük a föld, Tripolis elé érkeztek. De kikötni veszélyes, Rudel pedig, h a meg hal i s utána, legalább egyszer kell, hogy lássa szerelmét. Akkor Bertrand, az önfeláldozó barát vállalkozik arra, hogy csónakon partra száll, megküzd a Zöld Vértes Lovaggal és elhozza Mélissindet. Második felvonás. Fényes terem Tripolisz várában. Mélissinde fogadja a zarándokokat, a kik látni akarják, mielőtt hazatérnek Francziaországba. Beszélgetésükből megtudja az őrtálló Zöld Vértes Lovag, hogy egy idegen ifjú be akar törni a várba, Napkeleti kisasszonyhoz. Mélissinde kegyesen búcsúzik a zarándokoktól, majd fogadja Squarciafico genuai kalmárt, a ki drágaságait meg éteti Melissindevel, s közben a Zöld Vértes Lovag jelenlétében suttogva tudtára adja amaz idegen ifjú szándékát, a ki fényes fegyverzetben jő és az őrséggel is meg akar küzdeni. A zöld Vértes Lovag elzárja az ajtókat, mikor hallja a vár kapuja előtt a kürtszót. Az Ifjú — Bertrand — megöli a lovagot, ragyogó szépségben megjelenik. Napkeleti kisasszony álmainak alakját látja meg benne, Rudelnek nézi. Mindkettőjük szive fellángol egymásért. Bertrand elájul, kapott sebe és a mámor elgyöngitette. Mikor aztán Mélissinde udvarhölgye segítségével életre kelti, s megtudja, hogy Bertrand nem Rudel, s hogy miért jött, nem akarja követni a hajóra. Harmadik felvonás. Mélissinde ingadozik, bánja rideg határozatát, s hivatja Bertrandot s meghallgatja tengeri utazásuk részleteit, Bertrand lelkes előadását Rudel szerelméről. Még reméli, hogy Bertrand maga Rudel s csak alakoskodik még s végre kijelenti, hogy elmegy a hajóra. Jön a kapzsi és ravasz Squarciafico, s a saját önző czéljainak az előmozdítására azt sugalmazza Bertrandnak, hogy ne törődjenek a haldokló Rudellel, lépjen '6 a helyére, legyen királya Tripolisnak, s Napkeleti kisasszony az ő királynéja. Bertrand felháborodva ront neki, miközben fojtogatja, visszajön Mélissinde, száműzi a gonosz génuait. Ez bosszút esküdve •lsiet. Mélissinde és Bertrand magukra maradnak, s növekvő szerelmük űrré lesz fölöttük, önfeledt mámorukból csak akkor riadnak fel, a mikor az ablak alatt koczkári apródok egy gályáról beszélnek, s annak fekete! lobogójáról. Ez volt a megbeszélt jel, a mely hirdeti Rudel esetleges halálát. Mélissinde és Bertrand kijózanodik, rémes önváddal gyötrik egymást Végül kinéznek az ablakon, s akkor látják, hogy a fekete lobogó azon a gályán leng, a mely a Zöld Vértes Lovag holttestét viszik Tripolisból. Rudel hajóján nincs gyászlobogó. Bűnbánattal siet Mólissirde Bertranddal Rudelhez a hajóra. Negyedik felvond* Squarciafico megelőz» fiket, s az eszméletlen Rudel jelenlétében a hajó népének beárulja Bertrandot, mint árulót. A tengerészek nem hisznek neki, bisnak Napkeleti királykisasszony eljövetelében, Squardaflcot a tengerbe veiik. A herczeg magához tér, S 6 veszi észre elsőnek a királykisasszony közeledő gályáját. Még idején érkeznek meg, a herczeg boldogan hal meg Napkeleti kisasszony karjai között Melissinde ékszereit, drágaságait a hü tengerészeknek adja, maga klastromba vonul, Bertrand pedig az ő jelhivására keresztes háborúba viszi a hajósnépet. A >walkür< szövege. (Wotan megtudta Erdáiól, hogy ha nem sikerül a zsarnok Alberichtől a varázsgyürüt visszahódítani, az isteneket a pusztulás veszedelme fenyegeti A walkürök Wotan és Erda szerelméből származtak, a kik hivatva vannak a hős vitézeket a Walhallába vezetni. A varázsgyürüt fogadalma szerint Wotan saját maga nem veheti vissza az óriásoktól. Hogy azonban mégis birtokába kerítse, mint vándor a földre ndul, a melyből annak a hősnek kell származnia, a kire neki szüksége van.) Első felvonás. Hunding viskója, a melynek közepén egy hatalmas fa áll, a mely a tetőn tul nőtt. Egy fegyvertelen, kimerült férfi rohan be a szinre és fáradtan rogy le. Síeglinde, a fiáz asszonya segitségére siet a menekülőnek. \ ház ura távol van, de a mikor Hunding hazatér, a vendége tiszteletére lakomát készítet. Lakoma közben Hunding megkérdezi az degent. ki ő, a ki azt mondja, hogy Wehwaltnak hívják és azért volt kénytelen menekülni, mert megölt egy embert, a ki ellen egy házasságra kényszeritett asszonyt védelmezett. Hunding megismeri az idegenben ellenségét, a ki véletlenül az ő házába menekült; de azért éjszakára felajánlja neki tűzhelyét. Sieglinde nagy vonzalmat mutat az idegen iránt és sejti kilétét. Miután férje száméra álomitalt kevert és az mér mely álomba merült, visszatér az idegenhez és megmutatja neki a tölgy hatalmas törzsében levő kardmarkolatot, a melyről elmondja, hogy menyegzője napján egy félszemű vándor Wotán) ékelte be tövig a fába. A kard mar Kolatát túlvilági fény világítja meg, az idegen odarohan és teljes erejével kirántja a kardot a fából. Siegiinde megtudja ebből, hogy az erős hős senki más, mint Siegmund, a fivére. Kitörő örömmel borulnak egymás karjaiba és az ébredő erdőbe vonulnak egymással. Második felvonás. Sziklahasadék. Wotan lestvérei közül kitünteti Brünhildát és megparancsolja neki, hogy az üldöző Hunding és Siegmund közötti küzdelemben, ez utóbbit támogassa, közben azonban megjelenik Fricka, a házasélet védője és büntetést kér Siegmund ellen, a ki tulajdon testvérével szeretkezett. Wotan hiába kéri Frickát, ez nem enged s igy kénytelen kívánságát teljesíteni. Visszahivja hát Brünhildát és meghagyja neki, hogy vegye el Sigmund kardjának hstalmát és Hundingot tegitse győzelemre a kettős harezban. A walkür azonban észreveszi, hogy Wotán nem a saját akaratából rendelte ezt igy és elhatározza, hogy a küzdelemben mégis Siegmund pártjára áll. Wotan azonban haraggal lép közbe, védelmére kell Hundingnak és a Siegmund kardja kettétörik. Hunding megöli Siegmundot. Sieglindet azonban, a kinek fivérétől gyermeke született, Brünhilda megmenti, de Wotan dühösen üldözi az engedetlen walkürt Harmadik felvonás. Szikla, a mely körül a walkürök gyülekezni szoktak. Brünhilda jön Sieglindeval és kéri testvérei oltalmát. Wotan büntetése elől azonban hiába akar menekülni. Sieglindet és gyermekét az erdőbe küldi és bevárja a haragjában tomboló apját, a ki megfosztja istenségétől, varázsálomba ringatja és azt határozza, nogy annak legyen a felesége, a ki csókjával felébreszti. A szerető gyermek könyörgéseitől azonban meglágyulva, tekintve, hogy az tulajdonképen az ő titkos óhaját akarta teljesíteni, lángtengerrel övezi a hegyszakadékot es azt határozza, hogy csak az a hős férfi ébreszthesse fel Brünhildát, a ki a lángokon keresztül mer gázolni. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Az »Én, te, ő!« szövege. I. felvonás. Vergy grófot, a pipogya, kényelmes, otthonülő középkori várurat megcsalja ifjú felesége : Gabriella. Coucy gróf a szeretője Vergy feleségének; idillikus, nyugodt hármasbsn élnek együtt férj, feleség és szerető. Coucy és Gabriella végre is ugy találják, hogy a férj kissé sokat lábatlankodik kettejük között és ezért elhatározzák, hogy elküldik őt a keresztes háborúba. Nehezen sikerül csak Vergyt rábírni arra, hogy a keresztes háborúba menjen, mert az ö-eg, noha roppant hiu és dicsőségrevágyó, de módfelett gyáva is. Végre ráveszi, hogy a többi lovaggal együtt induljon el a háborúba. II. felvonás. A feleség és a szerető hat hónap után keservesen megbánják, hogy a derék Vergyt eltávolították. Mióta nincs otthon a férj: nincs akadály, nincs veszedelem, egyre csökken szerelmük, a melynek gyönyöreihez hozzátartozott a mitsem sejtő, felszarvazott férj. Vergy félév után visszatér fegyvernökével a keresztes háborúból, azaz, hogy nem is onnan, mivel nem volt bátorsága hadba szállni. Az öreg lumpolt hat hónapig és bérelt magának három hadifoglyot: Cocot, Macache-t és a szép Mitzyt, a kivel egy kis viszonyt is kezdett. Rémes, hazug hadi histó riákat ad elő és kijátsza magát pogányverő hősnek. Felesége és Coucy nagy örömmel fogadják, a szerelem minden édességével int ismét feléjük, mert ime, megérkezett a szükséges harmadik: a férj. Ámde Vergy teljesen megváltozott, mióta a »háborúban« járt és a mióta megcsalja ő is a feleségét, úgyannyira, hogy komoly dühre gerjed, mikor egy véletlenül kezébe került levélből megtudja, hogy Gabriellának, a kinek erényeit ő Coucy őrizetére bizta, viszonya van a hűtlen baráttal. A szép triász felbomlóban : Vergy párbajra hivja Coucyt. III. felvonás. A párbajnál Vergy ellágyul, ismét hisz Coucynak, a ki persze pletykának minősiti az ő felszarvaztatásáról szóló hirt. De mivel becsülete, hiúsága és családi tradicziói azt követelik, hogy megverekedjék Coucy val, megegyeznek, hogy Coucy eltűnik és Vergy a nemesi társaságnak be fogja adni, hogy megölte a csábitót. Ugy is történik: Vergy, mint győztes párbajhős tér vissza, szétosztatja a társaság tagjai között a csábító szivéből készített s--idwicheket és ünnepelteti magát. Végül Coucy mégis csak megjelenik és nyíltan, mindenek előtt felajánlja szivét és szerelmét Miizynek. Ez a »nemesielküség« aztán végkép helyreállítja Vergy lelke nyugalmát, a kinek ilyen módon nemcsak a feleségét, de a szeretőjét is elhódítja Coucy gróf, a páratlan barát. SZÉPSÉGÁPOLÁS Szeplős arczu, májfoltos hölgyek hófehér arezbörre tesznek szert. Pattanásos, atkás (mitesszeres) arcz bársonysima lesz. Vörös orr, vörös kéz. vörös foltok (tűzfolt) szép fehérre gyógyulnak. Szemölcs, lenese, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és vérzés nélkül távolittatnak el. Szőrös arczn nők őrökre megszabadulnak bajuktól. Kopaszodó arak gyors segítséget találnak. Fonnyadt, ránezos, hervadó arezok üdeségüket. szépségüket visszanyerik az intézetben való kezelés által. Csnnya, makacs bőrbetegségek (pl. bőrviszketés, lupus, ekzema, szörnövés, psoriasis, stb.) Röntgen-fénynyel gyógyíttatnak. Gondos, óvatos kezelés. Helytelen arc/ápolás által, vagy rosszul választott szépitószerek által elrontott és elhanyagolt arezok helyrehozatnak. Arc/párolás, arezfürdő, arczmasszálas a legjobb konzerváló szere az arcz szépségének, ahogy az intézetben alkalmaztatnak. Hajfestés ártalmatlan (légnemű) szerekkel. Intelligens nők a szépségápolásból (arcz-, kéz-, hajápolás) oktatást és bizonyítványt nyerhetnek. orvosi Kozmetikai Intézőt Budapest, 1Y., Kossuth Lajos-u 4. 1. em., a hol hozzáértő szakorvos modern tudományos alapon kezeli az arcz, kéz és haj szépséghibáit D. e. 9—12: d. u. 2—5. Levelekre válasz. „Szépséghibák s azok zvógyitása- czimü tájékoztató füzet postán zárt borítékban 50 filL bélyegért. •POR G O •
