MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-29 / 147. szám

1904. mái'!«; 30. Budapesti színpadok. Budapeet. május 30. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap kezdédk A ntebelungok gyürüje-aek sorozatos előadása, melylyel az igazgatóság elsőrangú művészi eseménynyel teszi érdekesse a végére hajló szezont. A cziklus négy előadáséi a következő napokra tűzték ki: Hétfőn, május 30-án páros számú fcérletfolyamban a Rajna kincse, kedden, má,us 31-én, bérletszünetben A rvalkur, csütörtökön, junius 2-án, páros számú bérletfolyamban Biegfried és szombaton, junius 4 én, páratlan számú bérletfolyamban Az istenek alkonya kerül szinre. Ezen előadásokra a rendes helyárak érvényesek. Egyes előadásokra előreváltott jegyekért a rendes elővételi helyárak fizetendők. Mind a négy előadásra egyszerre váltott jegyeknél, a földszinti páho'yokat kivéve, egyéb helyekre a rendes napi helyárból 25 százalékos árkedvezmény. Jegyek válthatók a dalszinház-utczai elővételi pénztárnái és a jegyirodákban. — Szerdán Mignon-1 adják Arnoldson Sigrid asszonynyal, az Opera nagyhírű vendégével. A Nemzeti Színház-ban tegnapelőtt este zajos hatással bemutatója került Napkeleti királykisasszony, Edmond Rostand, a Cyrano de Bergerac nugyhirü szerzőjének elragadó költészettel megirt verses drámája, e héten háromszor kerül szinre és pedig : hétfőn, csütörtökön és jövő vasárnapon. Szerdán Miss Hobbs előtt egy egyfelvonásos bájos apróságot mutat be a Nemzeti Bztnház Csetepaté czimmel. Kedden Az ember tragédiája, pénteken Szécsi Ferencz nagy sikert ért vigjátéka, az Utazás az özvegyság felé, szombaton pedig a Bi áncz kerül szinre. A Vig .tinház-ban e héten a berlini Kleines és Neues Theater inüvésztársulata folytatja vendégjátékait a közönség egyre fokozódó érdeklődése mellett. A modern német színpadnak ez az előkelő müvésztestülete, melynek minden előadását zsúfolt ház tapsolta végig, a héten reperioirjának leghatásosabb darabjait adja elő, a melyet mai lapunk Vígszínházt szinlapja alatt találnak olvasóink. • A Magyar Szinház-ban holnap kerül bemutatóra A kejvonat czimü franczia énekes bohózat, a melyről lapunk mai számának egy külön czikke bővebben szól. A bemutatóra, meiy iránt a szezón végben is agyon élénk az érdeklődés, jegyek már most válthatók a szinház pénztáránál és Bárd Ferencz es testvére jegyirodájában (Kossuth Lajos utcza) A Királyszinház egész heti műsorát Claude Te>asse nak az Én, te, ő ! czimü operettje tölti be, mely immár harmadik hete tartja magát szakadatlanul a műsoron estéről estére zsúfolt házak mellett. Az operett jövő hétfőn már 25-ik előadását ér; meg, de egyre emelkedő látogatottsága mellett kétségtelen, hogy a Királyszinház ezzel a darabjával ki fogja húzni egész évadját. A Népszinház-ban a Bob herczeg, mely 1902. deczember 20 án került a Népszinház műsorára s egymás után száz estén át páratlan nagy sikerrel került szinre, holnap éri meg a 125-ik előadás jubileumát. A nagy hirre jutott operette utolsó jubileuma emlékezetes ünnepséggel 1903. április 8 án volt s azóta számos vendégmüvésznő lépett fel a Népszinhaz-ban ez operette czimszerepében, melyet a jubiláris előadáson is a vidék egyik elismert szubrettje: Cserey Irma fog játszani. A hét többi napjait a Katinka grófnő, Kornet illet harangok, Konzul felesége és a most felelevenített mulatságos bohózat: a Lumpáczius tölti be. A hétfői Kornevillei harangok előadásának egyik érdekessége lesz Hegyi Aranka Serpoletteie, a melyet a művésznő az operette mostan' felújítása alkalmával először fog eljátszani. A Fővárosi Nyári Szinház- ban tegnapelőtt este nagy sikert ért el A kaméliás férfi, Kövessy Albertnek, a Goldstern Számi ismert szerzőjének, uj énekes bohózata, melynek zenéjét Barna Izsó, a Cassanova jeles szerzője irta. A mulatságos darabon jól mulatott a közönség s nagyban élvezte az újdonság melodikus zenéjé! is, a szerzőket és a szereplőket nagyban tapsolták és sokszor hivták a lámpák elé. Az újdonság tölti be a hét műsorának legnagyobb rcszét. Szo.i baton a Hunyady László opera kerül bemutatóra Szterényi Malvin és Garzó Adél szereplésével »Napkeleti királykisasszony«. — 4 sajtó bírálataiból. — Budapest, május 30. ludapssti Naplá : A mesén különös bájjal vonul végig Rostand nemes, elegáns költészete : a romantika kék virága modern párisi vázában. Itt-ott a középkori eksztázis forró levegője csap felénk a hihetetlen, ábrándos történetből és ez a tündöklő álom ugy hat ránk, mintha egy elmúlt, igazi életet élt és a miénknél sokkal pompásabb világot tükrözne vissza. A párbeszédben sok szép gondolat csillog, kicsiszolva, mint a drágakő. Rostand egyéni nyelve, hódító frazeológiája itt már megcsendül, mint a legszebb muzsikaszó. Pesti Hírlap : Az előadás igen szép volt, stilszerüségre törekvő. Az előtérben Markus Emilia és Császár Imre gyönyörűen stilizált alakja állott, mellettük impozánsan, fé.fiasan és költőien egyaránt a Beregi Oszkár Bertrand-ja. Paulay Erzsike is ezúttal nagyobb szerepben szépen megállta helyét. Kiváló volt Ivánfi is egy genuai kereskedő szerepében és Bakó mint óriás rövid szerepében megdöbbentő volt a fizikai öntudat k fejezésében. Szép és hangulatos volt minden, a gálya hajósnépe és a napkeleti palota mesehangulata. A kö önségnek minden nagyon tetszett. * Budapesti Hiriap : A hajójelenetek, a mozgó dekoráczió, a nap virradása, Tripoli feltűnése a szinpadi dekoráczió remekei voltak. A negyedik fölvonásban a királyleány gályája gyönyörű. A közönség igazán szűnni nem akaró tapsokkal adott kifejezést tetszésének. Magyar Hiriap: Mikor a Rudel roncsolt hajójához, melyet Gorkij szineivel festett tengerészek lepnek el, odaért Melisande gyönyörű hajója, virággal, zenével, csillogó drágasággal, ugy tetszett, mintha az újra ébredő költészet jelennék meg, hogy diadalmasan foglalja el a szinpadot. Hogy ez a varázslat teljes erejével hasson reánk, ezt Markus Emilia tette lehetővé. Káprázatosan gyönyörű jelenség volt. Megmutatta mikép kel! megvalósítani a költő legmerészebb álmait. • Pisti Napló i Ennyiből áll a szép legenda, a melyet Rostand drámai formába öntött. Kedves a meséje, bájos a formájaés sok helyütt nagyon hatásos. A fordítást Benedek Marcell végezte. Rostandot idegen nyelre átültetni nehéz feladat: ő annak sikerrel felelt meg. A lehtöségig visszaadta a versek muzsikáját és a költészet himpora nem veszett el a tolla alatt. A kulisszák mögül. Budapest, május 30. »A kéjvonat«. — A Magyar Színház holnapi újdonsága. — A kéjvonat, melyről szó van, kedden indul a Magyar Szinház-ban diszes fölszereléssel, nagy sokadalommal, csupa eleven, jókedvű talpraesett figurával, Hennequin a fülője, Rubos Árpád a masinisztája és még egy egész sereg buzgó kéz az irányitója, támogatója. Ne folytassuk tovább a vasúti formulát ezzel az ujabb utazós darabbal, a mely sok i szép énekes számmal, pezsgő franczia muzsi- j kával, eleven tánczczal, tűzről pattant pajkosság- ! gal mutatkozik be holnapután a közönségnek. ! Az igazgatóság nem sajnálta sem a fáradozást, sem a költséget, s ugy állította ki és tanította be ezt a mozgalmas, énekes bohózatot, hogy a közönség a legjobb emléket vihesse el a nyári szünetre a Magyar Színház-ról A kéjvonat ra különben a következő társaságnak van menetjegye: A kéjvonat. Énekes bohozat 3 felvonásban. írták: Hennequin, Mortier és Sant-Aibin. Fordította: Merei Adolf. Zenéjét összeállította : Virányi Jenő. Rendező : Rubos Árpád. Karnagy : Virányi Jenő. Személyek : Arisbide Cassegrin, mészáros ... Virginie, neje Raoul Chevennis Bordighéri, rendörfönök Ophelie, neje Pompagnac Gorges Brobhon, vasúti állomásfőnök Hordár Ravioli, vendéglős Agathe, fiatal özvegy Jeanette, szobalány Vasúti alkalmazott j [ csendőr Tancrede, a titkárja Rikkancs B. Szabó Kornay B. Ráthonyi Tollagi R. Maróthy m. Gömöri Heltay Fenyéri Takács Giréth Horváth Tallián I. Fekete Sólyom Szabó Iványi Erényi O. Az 1. fe'vonás a monacoi pályaudvar előtt, a 2. a Ravioli vendéglőjében, a 3. a monacoi rendőrségi fogház udvarán történik. Idő: ma. Megannyi jóizü alak hemzseg ebben a bolondos szinpadi műben, s hogy milyen kalandokon esik át a kéjvonat utastársasága, annak a felsorolásába bajos volna belebocsátkozni. Az ujd mságfőalakjai Ráthonyi egy agyafúrt nőhódítót ad, aki trükkökkel dolgozik. Igy például öngyil kossagi trükkel. A hódítás kellő pillanatában egy feneketlen kútba veti magát, a melynek a feneke a világ legveszélytelenebb s leg'akályosabb helye. A Magyar Szinház — teljes joggal — annyira bizik uj vonatjának az indításában, hogy ötven álllomást minden esetre el remél vele érni. A próba-járatokból itelve, ez a remény semmi esetre sem túlságosan vérmes. Kóró. Színházi pletykák, Budapest, május 30 I. A soviniszta. A Vigszinház igazgatósági irodájában, a hét valamelyik délelőttjén véletlenül nagy tarsaság verődött össze. Voltak ott szerzők, ujságirók, forditók, a kiket szívesen láttak a Vigszinház' gazdai. Persze, miről másról folyt a szó, mint a berlini művészek vendégszereplésének nagy sikeréről. A társaságban akadt egy soviniszlaságáról ismert magyar szerző, a ki váltig dörmögött a németnyelvű „veszedelem" ellen. Apró megjegyésekkel csipkelődött, mikor a berliniek vendégjátékainak a nagy pénzügyi sikeréről beszéltek, csak akkor hallgatott el nagy busán, mikor a Vigszinház gazdasági főnöke, a ki szintén jelen volt, a feljegyzéseiből konstatálta: — Ezen a héten 8200 korona átlagos napibevétellel játsztak a németek! A nagy soviniszta körülnézett erre a Kijelentésre, aztán, kitörvén belőle a hazalias felbuzdulás, haragosan jegyezte meg: — Terringettét, ezeknek a németeknek — irni kéne egy darabot . . . II. Az agyoncsókolt nagybőgő. fi Királyszinház nagysikerű darabjában, az Én, te, ö /-ben Fedák Sári egy pompás csókduettet ad elö Küry Klárával. A duett versszakainak azok a ezuppantások volnának a csattanói, a melyeket a két primadonna eddigelé még egyszer sem váltott egymással — amúgy isten igazában. A ezuppanó csókok azonban zenei szempontból fölötte szükségesek a duetthez, éppen ezért a karmester maga elé czitálta Melisch-1, a zenekar nagybőgősét és szólt hozzá eképen: — A csókduettnél a primadonnák helyett maga fog ezuppantani. Még pedig, hogy hangosabb legyen a ezuppantás, hát csókoljon nagyokat a — nagybőgője nyakára. Mellisch ugy tön, mint a hogy a karmester elrendelé- Az Én, te, ö! tizenötödik előadása után aztán beállított az igazgatóhoz. — Kérem szépen direktor ur, — szólt a buzgó csók-ember — én már valósággal agyoncsókoltam a nagybőgőmet. Miután pedig az