MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-12 / 130. szám

1904. május 12. Budapesti színpadok. Budapest, május 12. A Magyar Királyi Operaház-ban európai hirü vendége, Arnoldson Sigrid asszony, szom­baton folytatja vendégjátékát A nagy művésznő Onegin-ken lép fel. A vendégjátékok természe­tesen a legnagyobb érdeklődés mellett folynak. Érdekes esté,e lesz az Operaháznak vasárnap is, a mikor a magvar cziklus első estéje gya­nánt a Kunok czimü dalmű kerül először szinre. • A Nemzeti Szinház szombaton mutatja be Földes Imrének, A ktrály arája czimü pálya­nyertes. verses vígjátékát. Kedves, poétikus játék A király arája, a melyben az alábbi premierszinlap szerint a Nem.eti Szinház-nak válogatott gárdája áll ki a sikerért: A király arája. A Magyar Tudományos Akadémia 1901. évi Kóczán­pályázatán 100 aranynyal jutalmazott verses vígjáték 3 felvonásban. Irta : Földes Imre. Személyek: Károly Róbert, magyar király Beregi János, cseh király Hetényi Erzsébet, neje ... ._ — -- — Helvey L. Mária, Erzsébet huga — Várady A. Beatrice, János huga, Henrik császár árvája Török I. Lőrincz bán, később erdélyi vajda Bakó Szécsényi Tamás, ispán Pálfi Nagymártoni Simon, ispán Gal Márta, Simon neje Vizváriné Malvina, Erzsébet főudvarhölgye ... F. Dömjén R. Kóra, Beatrice nevelönője ... Ríkosi Sz. Pozdrovicky, Erzsébet udvari poétája Gabányi Pagyi András i — Pethes Csetneki Péter J főurak Mihályfi Kakas János 1 Rózsahegyi Érsek - Molnár L. Testőrtiszt — Abonyi Udvarnok Faludi Magyar főurak, cseh urak, udvarhölgyek, nemesek, apródok, testörök, szolgák, fáklyázók. Történik: az első két felvonás Prágában, két egymást követő napon, a harmidik Visegrádon, néhány nappal utóbb. Idő: 1318. nyara. A Vigszinház-ban szombaton, e hónap 14-dikén, lesz a bemutatója Alexandre Bisson: A nóna czimü bohózatának, mely egyik leg­nagyobb sikere volt a párisi színházi évadnak. A zajos sikert igérő újdonság premier-szinlapja a következő: A nóna. Bohózat, irta Alexandre Bisson, forditotta Szász Zoltán. Rendező : Péchy Kálmán. Személyek : Castabel... Desrosiers Dutacij ... Paulette Marceline Babiole Zoe ... ... Henry . Marianne Góth Vendrei Hegedűs Komlóssy I. G.-Kertész E. Szerémi Gazsi M. Sarkadi Kész R. Megemlítjük egyúttal, hogy május 22-én kezdi meg Reinhardt Miksa berlini színtársulata tiz estére terjedő vendégszereplését. A Vigszin­ház részvénytársaság részvényesei az illető előadást megelőző nyolczadik nap déli 1 óráig válthatják ki jegyeiket. • A Magyar Szinház legközelebbi újdonsága a Pfefferkorn utazása czimü énekes bohózat lesz, mely mintegy folytatása Lehár rendkívüli sikerű operettjének, A drótostót-nak. Az újdon­ságban a Lehár-operett révén nagy népszerű­ségre jutott Pfefferkorn viszi a főszerepet. A czimszerepet Sziklai fogja játszani. Az újdonság a jövő héten kerül bemutatóra. * A Királyszinház holnapi, pénteki újdonsá­gának, az Én, te, öl (Le sire de Vergy) czimü franczia operettnek előkészületei miatt a mára hirdetett előadás elmarad; az előre váltott jegyek érát a szinház pénztára visszaadja. A ; i főpróbát, a melyre csak a sajtó képviselői hivatalosak, ma este tartják meg. Az újdonság premier szinlapja ez : Budapest, pénteken 1904. május 13. Küry Klára. Fedák Sári és Németh József felléptével: Én, te, ő I" (Sipe de Vergy.) Operett 3 felvonásban. írták: CaiUavet és Flers. For­dította: Heltai Jenő. Zenéjét szerzette: Terrasse. Ren­dező. ifj. Bokor József. Karnagy: Vincze Zsigmond. Személyek Vergy gróf Gabriella, a felesége Coucy gróf Millepertuis báró Volande, a felesége ... .. Mayime gróf Alcophribas, várnagy ... .. Landry, csatlós Fridolin, apród Coco \ Macache J foglyok Mitzy ) Gilfue 0nU e j "Obaleányok Ysabeau \ Yseult neme s hölgyek Vivianne ' Németh Küry KI. Papp Körmendy Bánó I. Szomori Vécsey Cseh Magay A. Ferenczy Gyöngyi Fedák S. Kepf J. Hídvégi M. Baracsi R. Bónis M. SzentgyörgyiGy. Csatay J. Franczia parasztok, parasztnök, apródok, csatlósok, csatlósok, fegyverhordozók, keresztes vitézek. Történik a[kereszt es há borúk idejében, Provence-ban, Vergy gróf kastélyában.]) (H A Népszinház-ban mától, csütörtöktói kezdve négy estén Szoyer Ilonka, az Operaház művész­nője vendégszerepel. A Nebántsvirág-ban kezdi meg ma este vendégjátékát, pénteken résztvesz a Hoffmann meséi nek 100 ik ünnepi előadásán, a mely alkalommal a hármas fő női szerepet énekli; Miklós szerepét erre az ünnepi alka­lomra Szamosi Elza tanulta be s Hoffmann-t Bejczi György, a budai színkör tenoristája énekli. Szoyer Ilonka eljátsza még szombaton a Bob herczeg czimszerepét. — A Népszínház­ban a jövő héten kerül bemutatóra Gaston Serpette Le Capitol czimü operettje, mely Bálint Dezső fordításában A konzul felesége czim alatt kerül szinre. • A Városligeti Nyári Szinház-ban holnap lesz az olasz társulat utolsóelőtti vendégjátéka. Fedora kerül szinre Italia Vitaliani-val, a hír­neves drámai művésznővel a czimszerepben. A kulisszák mögül. Budapest, május 12. Goldmark tervei. — A »Sába királynőjét mai előadásához. — Érdekes estéje van ma a Magyar Királyi Operaház nak : a Sába királynőjé-t adják és a szinház két drámai primadonnája, gr. Vasquezné és Krammer Teréz, az Operaház-nak méltán ünnepelt két első mővésznője, ezúttal lép tel együtt, egy előadás keretében. Vasquezné énekli a czimszerepet, Krammer Teréz pedig Szula­mithot, Vasquezné hires szerepét; és a közön­ségnek előreláthatólag ritka műélvezetben lesz része. Egy ujsagiró-kollégánk a minap Abbáziá­ban beszélgetést folytatott Goldmark Károlylyal, a Sába királynője világhírű komponistájával. A Sába királynője mai előadása alkalmából aktuálisnak tartjuk czikkének azt a részét közre­adni, mely Goldmark terveiről szól. — Engedje meg — mondá Goldmark — hogy be se várjam a kérdéseit! . . . Vegyük ugy, mintha már kikérdezett volna és ezennel megadom a feleleteket: Jelenleg nem dolgozom semmin. Csak nemrég fejeztem be egy szim­fonikus müvet és ide pihenni jöttén. A tengeri levegő igen jót tesz nekem ; azért is hajókázom annyit: naponként kétszer átrándulok Fiúméba és természetesen ugyanannyiszor vissza is jövök ... De ez, — tudom, — nem igen érdekli önt! Nos hát, — ime a második fele­let, — a Götz-zel nem fejeztem be színpadi munkásságomat. Még az idén, a mint hazaérek gmundeni tuskulánumomba, neki fogok uj operám megkomponálásához, a melyen külön­ben már most is dolgozom. Most végzem a legnehezebb munkát: librettót keresek! . . . El sem képzeli, milyen nehéz szöveget találni; jó szöveget különösen. Két feltételt szabok a íibrettóirónak : vig operát akarok irni és magyar tárgyút. De már most feleljen ön nekem; ön magyar ember és bizonyára tud olyan magyar irót, a kiből kitelnék egy ilyenfajta librettó? Azt ajánlottam a mesternek, hogy keressen a Jókai és Mikszáth müvei közül alkalmasat és azt dolgoztassa fel opera-librettónak. Kérésére el is beszéltem egy-egy novellának a témáját és a mester egyre jegyezgetett. Majd meg átrándultunk együtt Fiúméba és egy könyv­kereskedésben vettünk néhány Jókai és Mik­száth kötetet. Este, a vacsoránál, husz évvel fiatalabb­nak találtam az Öreg Goldmark-ot. A munka láza megfiatalította. Már ekkor ő beszélt nekem a »Beszélő köntös«-ről és »Erdély aranykorá«­ról és arról, hogy milyen keddvel fog neki magyar operájának megkomponálásához. A mikor pedig hazafelé ballagtunk, az öreg Goldmark óvatosan körülnézett, hogy senki meg ne hallja, a mit mondandó, azután igy szólt: — Tudja, csak az a baj minálunk, hogy a magyar közönségnek nem tetszik a magyar dolog. Az idegen mázat megkívánja; a nélkül talán a gulyás sem izlik neki I . . . Színházi pletykák, Budapest, május 12. »Nebántsvirág« és a püspök. — Szoyer Ilonka mai népszínházi fellépéséhez. — Az Operaház csattogó hangú szőke kanári­madara nemrégiben kiröppent a dal és zene Andrássy uti főrendiházából és egy kicsit be­szálldosta a vidéket, mielőtt ma estére a Nép­színház közönsége elé került. Világosan szólva, Szoyer Ilonka egy hónapos rendes tavaszi sza­badságát arra használja fel, hogy visszatérjen az ő kedvencz műfajához, az operetthez, a honnan a hosszabb ruháju múzsa szöktette meg. Így látjuk viszont a Nebántsvirág-ban és még három más operett-szerepben. Vidéki vendégszereplései során legutóbb Nagyvárad-on és Debreczen ben szedett össze egy csomó babért. Debreczenben azonkivül emlékezetes találkozója volt a — magas klérus egy tagjával. A ki őt fogadóbeli lakásán meg­látogatta, senki más nem volt, mint Wolafka Nándor debreczeni czimzetes püspök. Nem az első találkozása volt ez a bájos szubrettnek az egyház e méltóságával. A színpad e szőke énekes szépsége valamikor szintén töltött egy­két esztendőt azon a helyen, a honnan a »Nebántsvirág« is a kulisszák világába csöp­pent. Egy zárda csöndes falai között, még mint kis leánykát ismerte egykor a most már magas méltóságot viselő egyházi férfiú. Erről az időről is esett szó az Arany Bika vendégszobájában, aztán került sorra az alábbi élénk dialógus A püspök ur az iránt puhatolód­zott, nem jönne e el a művésznő őszszel újra Debreczen-be, a Szent Erzsébet Nőegylet jóté­konyczélu hangversenyére. — Ó, miért ne! — felelte készséggel a művésznő. — Jó, jó, de én biztosat akarok tudni, kezet rá! — szólt erre jókedvűen a püspök. — Az ám, de nekem is van még ki­kötésem. — Ugyan! — Mindössze csak egyetlen feltételhez kötöm a vendégszereplésemet. n. , KERPKV-féU EEZFINOÍITO Mytiék a tröröa felrepedt éa dorm keset I nap alatt lárMayataává éa i ivh «ra m Peatal Hetkttlda* 4 O randalttalnai KERPEL tárában htaH, I., Upét-klrvt 2t

Next

/
Thumbnails
Contents