MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-18 / 136. szám

1904. május IS. M. KIR

: OPERAHAZ. ^ »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Balról az ősrégi laktanya, szemben egy dohánygyár. Katonák az őrség előtt. Micaéla jő. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrség- 1 váltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré sereglenek. Fiatal legények követik Carment, kerve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Kifejti. milyen a cziganvleány szerelme. A munkásnők elvonulnak. Micaéla visszatér és beszél Jóséval. Levelet hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérsággal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenvedélyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábírni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje öt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmájába. Jósé egész elbűvölve fogad szót. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Carmen, Frasquita és Mercédes mulatnak. Escamillo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhessen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vissza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s felkérik a lanyokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikerül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vonakodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke. Carmen szerelemittasan fogadja, tánczolva, dalolva tiszteletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahivja. Jósé távozni akar. Carmen gunvolja, hogv elfut a szerelem elől. ' „Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem!« „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem ? Soha!« szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopogtat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről' dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Frasquita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad visszs fedezetnek. Micaéla arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredménvtelenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajö és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bír megválni Carmentői, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy. de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál áital. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz. Escamillo karján halad Carmen, kinek barátnői hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem bajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért. melyért mindent megtesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége. most Escamillot szereti s eldobja azt a gyűrűt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjától. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát. midőn az arénából győzelmi zaj hallatszik. Carmen szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyílt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. rr reauci VIZGYÓGYINTÉZETt bejáró betegek számára. Budapest, VII., Valero-utcza 4. (Telefon 555.) Az intézetben gyógykezelés alá vétetnek: különféle ideg- és gerinezbajok. álmatlanság, szédülés, gyengességi állapotok, a gyomor és belek renyhes'.ége, ideg- és s/irbántalniak stb. — Gyógy eszközök : A tudományos vi7gyógyitómód eljárasain. kivül szénaav-fürdök (szivbajosok számára), fény-fürdök (elhízások és csúzos bántalmaknáli, az elebtromozás minden faja, galvanizáczió, faradizáczió, franklinizáczió, masszázs Árak mérsél-celtelv Prospektus kívánatra. Seztyü gyári raktár VI., Audrássy-ut 47. é« Kerepesl-ut 8. sz. Férfi és női keztyük ÜA minden színben OU *raiczár. = Czérna koityiik nagy választékban. = Minden pár fölpróbálható. Óriási választók. Budapest legjobb konyhája SCHUSZTER HUGO éttermei, télikert. = Aiidrássy-ut t>9. szám = Mindon vasárnap ás csütörtökön k at 0 n a zbhb. Színház után friss vacsora. legszüt a tajhaHág éa korpa képzédés! B Mindnyájan megkéréertte orvosukat. [Rata te i fetfob* • akadályom a hap>nHá«r te a kmm képződését, a haj* fcánoayaktevá, Uayemé te iajlékonynjá ttmL Un frr« » hor+mm. EfycdfiH íBraMte: Petrovics Siklós droguista Batapest, Béaal-Mtaza 2- czám. SATAfilELLO DEKAMEROHiIA. Márkus József (Satanello) alább felsorolt müvei legczélszerübben postautalvány utján rendelhetők meg a 1 r MAQYAfí SZÍ HP tű kiadóhivatalában (Teréz-körut 38.) g. A kötetek egyenkint kaphatók. \ Tisztességes asszonyok Mikor Amor nevet Az én asszonykáim A tilosban Ámor műterméből Czigarett-szikrák Hamis bálványok _ A szerelem pillangói Exotiku* növények Kikapós menyecskék Ezek azok!... _ Caint,. í történetek 2 kor t > _ _ 2. 1 2 2 2 2 2 NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Egyenlőség« szövege. Első felvonás. Lord Loam kastélya. A lordnak mániája az egyenlőség eszméje, éppen ezért minden hónapban egyszer kényszeríti nárom leányát, hogy azok vendégeljék meg és szolgálják ki a cselédséget. Éppen egy ilyen napon látszik az első felvonás. A három kisasszony — Mary, a kinek már vőlegénye is van: Lord Brocklehurst, Catherine és Agatha — kénytelenkelletlen engedelmeskednek öreg atyjuk hóbortos parancsának. A cselédség a furcsa és fáiszeg helyzetet megszokta, csak Cíie'rf-m, az inas, nem tud ezzel a dologgal megbarátkozni. Az 6 elve, hogy az ur legyen ur és a szolga maradjon szolga, a inig azt a természetes rend igy követeli. A cselédek kiszolgálása után a lord három leányával, Tréherne lelkészszel, unokaöcscsével: Érnesttel, Crichtonnal és Lizával, a szakácsnővel (a kit a három kisasszony komornájául szerződtetnek) három hónapig tartó yacht-kirándulásra indul. Második felvonás. A sziget. A yacht hajótörést szenved, a társaság egy lakatlan szigetre vetődik. Óriási a kétségbeesés, senkisem tud magán segíteni, csak Crichton, a szolga, az egyetlen munkabíró férfi, a ki kunyhót kezd építeni, irtja a sást és vacsorát készül főzni. A lord és leányai nem akarják elfogadni Crichton jótéteményeit, a ki itt a szigeten már nem viselkedik szolga módjára, hanem erélyesen kezébe veszi a dolgok intézését. Ott is akarják hagyni őt, de mikor főni kezd a bográcsban az étel és az éj leszáll: egyenként visszaszállingóznak a tüz mellett békésen pipázgató Crichton mellé. Harmadik felvonás. A kunyhó belseje. Immár két év óta élnek a hajótöröttek a szigeten. Belenyugodtak a megváltozhatatlanba és Crichton korlátlan uralma alatt vidáman élnek a csodálatos szolgától megteremtett uj kultúrában. Mindenki dolgozik: főz, fur, farag, vadászik, halászik, Crichton a »gazda«, a ki uralkodik fölöttük és parancsol nekik. A leányok őt, mint a sziget királyát, tisztelik és kiszolgálják. Crichton Maryt, a legidősebb és egykoi legbüszkébb leányt, kiválasztja magának feleségül és Mary — nővéreinek élénk irigykedése közepette — boldogan egyezik bele ebbe a házasságba. Nóta és táncz mellett ülik meg az eljegyzési ünnepélyt, mikor ágyúdörgés hallatszik, angol hajó érkezett, észrevette jeladásukat: meg vannak mentve! vége a Robinzon-életnekI Negyedik felvonás. Lord Loam kastélya. Minden a régiben van. A leányok ismét »comme il faut« ladyk, Crichton megint a régi, előkelő és hideg inas, Mary ismét menyasszonya Lord Brocklehurstnak: a szigetország kalandjai el vannak feledve. Ernest, az unokaöcscs, könyvet irt a Robinzon-életről, a lapok foglalkoznak ezzel, de persze Crichton uralkodásáról és eljegyzéséről Maryvei ki sem bir tudomással Lord Brocklehurst anyja azonban kíváncsi megtudni, hogy mi történt valójában ott a szigeten és ezért kihallgatja Crichtont, a ki csak azt vahje, hogy ott scea volt egyenlőség: volt ur és «ott szolga. Hogy ké volt azonban az ur és kik voltak a szolgák. c-rdI diszkréten hallgat. Megmenti Mary jóhÚBevót Sót bejelenti, hogy nőül veszi Lizát, a komornét, távozik a házból és korcsmát nyit FŐVÁROSI ORFEUM. xaxxxx wxztsz•ssssssssssssssxsssssssxxxssssssssssssssssssxssxsssssssx 6 kinor véletlen. (L'attaque nocturne.) Szinmü 3 képben. Irta: A. de Lordé és Masson Porestier. A franczia espritnek ez egyik legkiválóbb alkotását, a mely a külföld metropolisaiban összesen ezernél is több előadást ért, Waldmanu Imre igazgató a legnagyobb gonddal és leleményességgel rendezte és pazar fénynyel állította ki. A darab cselekménye rendkívül érdekfeszítő és mulatságos, szczenikai berendezése pedig Budapesten egészen uj és különösen meglepő, a mennyiben a második és harmadik kép közötti villámgyors nyilt változásnál a harmadik képhez szükséges boudoir egy teljesen különálló kerekes szinpadon áll, a melyet előre tolnak. A szereplők: Fröhlich, Bauviann, Sedere, Schmidt és Schiller pompás összjátákban adják elő a szezón ez utolsó nagyhatású »slágerét«.