MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-07 / 67. szám

1904 márczius 7. Budapesti szinpadok. Budapest, márczius 7. A Nemzeti Szinház pénteken, márczius 11-én mutatja be Pékár Gyulának Mátyás és Beatrix czimü történeti drámáját, mely a színház előkelő müvészszemélyzeiét foglalkoztatja s a melyet a legnagyobb fénynyel állit ki. A nagyérdekü újdonságról mai lapunk egy külön czikke szól. A hét műsorán a szinház vonzóerejű müsordarabjai állanak, melyek lapunk nemzeti színházi szinlapja alatt olvashatók. • A Magyar Királyi Operaház most Mihalovich Ödön Toldi czimü dalmüvének reprizére készül, mely már évek óta nem volt műsoron s a melyet a legkiválóbb szereposztással elevenítenek fel. Piroska szerepét Vasquez grófné, Toldiét Bochnicsek fogja énekelni. A reprizét övő hét végére tervezik. E hét során kedden \ida, csütörtökön Lohengrin, szombaton Orpheus ís A csavargó es királyleány, vasárnap Tosca derül szinre. A Vigszinház-ban holnap, kedden lesz a bemutatója Beyerlein szenzácziós hirü katonadarabjának, a Takaró dónak. A nagyérdekü újdonságról mai lapunk egy külön czikkében bőven foglalkozunk. • A Magyar Szinház-ban most már ötödik ete Czobor Rajna pompás operettje, A hajdúk •adnagya, folytatja egyre telt házak mellett ajos sikerű pályáját. Ez az operett tölti be e hét minden estéjét és nemsokára második jubileumát fogja megérni. A hét két délutáni előadásán a Magyar Szinház-nak két erős müsordarabja, csütörtökön A drótostót, vasárnap a Tavasz kerül szinre. t Király Szinház-ban a hét minden estéjén *,}•. eador czimü zajos sikerű angol operett • " szinre Fedák Sárival a fő női szerepben. AZ operett másik érdekessége a hatesztendős kis ballerina, Alexander Margitka, a ki Fedák Sári tánczutánzásaíval arat estéről estére zajos tapsokat. A fényes kiállítású operett vonzóereje egyre fokozódik s kétségtelen, hogy a márczius havi műsor legnagyobb részét magának fogja '»foglalni. A Nép szinház-ban pénteken Planquette hires operettje, A kornevillei harangok kerül felelevenítésre Szamosi Elzával, a szinház jeles, uj énekesnőjével, Germaine szerepében. A fiatal művésznőnek ezt a debut-jét fővárosszerte nagy érdeklődéssel várják. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 7. A Királyszinházbói. A toreador sikere megszünteti márcziusra a Királyszinház vezetőségének müsorcsinálási gondjait. A kitűnő előadásban szinrekerülő angol operett előreláthatólag hosszú ideig tartó sorozatos előadásainak idején ugyanazzal a nyugalommal és gondossággal készülhet a Királyszinház legközelebbi jjdonságára, mint a hogy az eddigiekre készült. Ez az újdonság megint operett lesz: Szöllősi Zsigmondnak, az ifjabb irő-gárda ez igazán előkelő talentumu tagjának, Boris király czimü háromfelvonásos operettje, melyhez a zenét Hegyi Béla, az ismertnevü, sikerekben gazdag multu komponista irta. A Boris király czimszerepét Fedak Sári fogja játszani, az operett előjátékában pedig a kis Halász Ilonka, a Vígszínház kedves »Józsi«-ja. Külön érdekessége a Boris király szereposztásának, hogy az egyik nagy buffo-szerepet Vágó Béla, a színháznak máris kitünőhirü jellemszinésze, fogja játszani és — énekelni. A Boris király után Fedák Sári, a ki a Királyszinház megnyitása óta csaknem minden este játszott, egy hónapi szabadságra megy és ez alatt az idő alatt Blumen- thal és Kadelburg pompás énekes bohózata: Der blinde Passagier kerül majd szinre, a női főszerepben — Komáromi Mariskával. Ezt a nagysikerű darabot a minap szerezte meg előadásra Beöthy László igazgató. Molnár Ferencz fogja lefordítani és magyar szinre alkalmazni. Két újdonság. i. »Mátyás és Beatrix«. — A .Nemzeti Sz tiház* pénteki újdonsága. — A Nemzeti Seinház színpadán pénteken kerül először szinre Pékár Gyula Mátyás és Beatrix czimü négyfelvonásos történeti drámája. Pékár, a ki első irodalmi szereplése óta kedves embere az olvasó közönségnek, mint színpadi iró néhány évvel ezelőtt szerepelt először a Vigszinház-ban, a hol Dodó főhadnagy czimü katonai vígjátékával szép sikert aratott. Uj darabjának hőse Mátyás király. Nem a fiatal Mátyás anekdotikus alakját rajzolja meg darabjában, hanem Mátyást, a férfit, az antik hőst, a nemesszivü bölcs királyt. Pékár Gyula máshol fogta meg Mátyás nagy egyéniségét, mint azok az irók, a kik korábban dolgozták fel darabjaikban a legnagyobb magyar I király legendás alakját és olyan drámát irt, | a melyben néhány főszereplő mellett, mintegy negyven históriai alak épiti föl és dokumentálja a Mátyás-századának történeti dicsőségét. Pékár viszi először szinpadra Mátyás legnagyobb szerelmének, Borbálának, az egyszerű boroszlói polgárleánynak alakját. A tulajdonképeni darabot egy rövid előjáték előzi meg, a mely'1469 ben játszik Boroszlóban. Mátyás, a 28 éves magyar király, belészeret egy polgárleányba. Nem muló kaland, hanem nagy szerelem ez, melyhez királyi kötelességből utóbb kénytelen hütelenné lenni. Elhagyja Borbálát, hogy királynőt hozzon a trónra, elveszi a nápolyi Beatrixot, ki szemben az ábrándos Borbálával, olasz érzékiséggel babonázza meg. Ha gyermeke volna Beatrixtől talán véle maradna; de mivel hogy nincsenl ugyanabból a királyi kötelességből, a melyből elhagyta Borbálát, visszatér hozzá. Hozzá :és fiához, Corvin János-hoz, kiben dinasztiát akar adni nemzetének. A démoni Beatrix ezzel szemben alattomos cselszövénynyel küzd: megakarja akadályozni a János herczeg milanói házasságát. Mindenáron magának akarja biztosítani a trónt, Ulászló cseh királylyal szövetkezik s mindenek felett kuruzsló boszorkánynak akarja a bécsi egyetem pofesszorai által nyilváníttatni Borbálát, mert hisz : »Egy boszorkány faityuból csak nem lesz magy.r király!« Mikor a király a bántalmazott Borbálától bocsánatot kéret vele, sőt Borbálát, mint a trónörökös anyját, Visegrádra rendeli, Beatrix legyilkoltatja vetélytársnőjét. De Kinizsi vitézeivel rajta üt a gyilkos Sanzión a völgyben. Borbálát holtan hozzák fel a várba, de Mátyás, a haldokló szavai után nem támadhat a királynéra. Egy pillanatra megtörik ugyan, de aztán felesketi a békétlen oligarkákat fia. Corvin János hűségére. Az utolsó felvonás a béési Burgban játszik, a hol a magyar király dicsősége tetőpontján fogadja Bécs és Ausztria hódolatát. Most már Corvin János jövője az első előtte: magyar királylyá akarja őt koronáztatni. Beatrix látva ezt, kétségbeesik, azért sejti, hogy a király el fogja űzni; a mire ő A »Magyar Színpad« tárczája. Pálmay Ilkáról. — Intimitások. — Ha róla irunk: be kell vallanunk, hogy oiindenképen indiszkrécziót követünk el. Mivelhogy soha és semmiképen — akár, mint Pálmay Ilkával, akár, mint gróf Kinsky Jenőnével — se esik meg vele semmi sablonos, köznapi dolog. Ha az események középpontjában áll, vagy félrevonul a napi forgatagtól: ott !ebeg az ő varázsos egyénisége körül mindig egy finom, szinte láthatatlan szálakból szőtt fátyol, a melyhez avatatlan kezekkel kell, hogy nyuljunk, ha időnként be akarunk számolni a közönségünknek .Cl: mit tesz, mit tervez Pálma Ilka? íine, most is : egy vékony, hegyes betűs élbe kell vetnünk illetlen pillantásokat, hogy legtudjunk róla valamit. Egy Ívéibe, melyet egy kedves, szép asszonyhoz — legintimebb budapesti barátnőjéhez — intézett Pálmay Ilka, a ki valóban nem gondolt arra, hogy ennek a levélnek a titkait ki fogja fecsegni egy indiszkrét színházi újság. Az indiszkréczió bűnének minden súlya — szánjuk-bánjuk! — bennünket terhel: a Pálmay Ilka szép asszony barátnője — akár hitet is teszünk rá ! — ártatlan a dologban és akár a tolvajlás vádját is elszenvedjük azért az örömért, a meiyet ez inti mii ások elárulása nekünk (és bizonyosan a mi színházi közönségünknek is) szerez. Legutóbb aggasztó hirek keltek szárnyra — egy berlini újság híradása nyomán — Pálmay Ilkáról. Megtudtuk, hogy egy bécsi szanatóriumban fekszik betegen, egy súlyos műtét elszenvedése után. Pálmay Ilka maga is megerősíti ezt a hirt, csakhogy — az egész magyar közönség élénk örömére — egy vidám csattanóval. a veszedelmes műtét megtörtént, pompásan sikerült és a diva (minékünk csak nem akarja a tollúnk leiroi a hideg »grófnő« szót!) friss egészségben, vidáman, mint rnaga irja : »újjászületve« hagyta el néhány hét előtt a bécsi szanatóriumot. Újra szépnek, gyönyörűnek és rózsaszínűnek látja az életét, pedig a műtét előtt már meg is irt négy levelet: búcsúzó leveleket. Hál'istennek, a négy levél a tűzbe vándorolt: Pálmay Ilka megszabadult borongó érzéseitől és ma már készül a nagy hegyi túrákra, melyek a nyáron várnak rá a karinthiai fenyvesek között. Addig pedig — felcsap írónőnek. Kétségtelen, hogy ez is, mint minden, jól áll neki. A témát azonban, a mit megirni készül, még egy kissé — talán jó néhány esztendeig — pihentethetné. A memoirjait készül ugyanis megirni. A Pálmay lika emlékiratai! Irodalmi és színházi inyenczeknek készülő könyv, a lapjaira illatot fog lehelni a dal, az ötlet és a szerelem . . . Dehát jó volna még várni ezzel a könyvvel, sok fejezet tárgya hiányzik még abból ós ha meg is irja Pálmay Ilka, mindenki őszinte szeretettel kivánja, hogy vigasztalásul az íródjék a végére, hogy — »folytatása következik!« Különben pedig a »szezón« hátralévő részét Bécs-ben tölti a grófnő és csak mint grófnő: távol a színpadtól, a melytől való visszavonulását véglegesen elhatározta. Ezt irja. És nekünk, bármennyire elszorul is a szivünk, hinnünk kell az elhatározása szilárdságában. Minékünk azért gróf Kinsky Jenőné mégis csak Pálmay Ilka marad minden időkig, az marad az egész magyar közönségnek is és — Isten bocsássa meg nekünk e legnagyobb intimitás elárulását? — annak érzi ő is magát. » . . . Mégis csak a szinpadra születtem én !« — irja egészen apró betűkkel a levele végén. És az alihofeni kastély legsimábbra csiszolt parkettjén sem fog soha megfeledkezni azoknak a bizonyos, »göröngyös deszkák« nak avarázáról, a melyek neki igazán a világot jelentették. Tartarin. am , KB RPH L-f tu &ÉZFIN0MIT0 telyUék a Töröa (elrepedt é% dorn kuet I nap alatt káfltíjllaáré éa fcéfafcérré te^L I B»H ára 10 fillér. Postai uétklUdfa 4 Ovo« um randalMD« portomantw. KERPE

L'g&r Biáapttf, V., Upét-kirif 21