MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-06 / 66. szám

1 í* 4 márczius 8 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 6. A Nemzeti Szinház pénteken, márczius 11-én mutatja be Pékár Gyulának Mátyás és Beatrix czimü történeti drámáját, mely a szinház előkelő müvészszemélyzeiét foglalkoztatja s a melyet a legnagyobb fénynyel állit ki. A nagyérdékü újdonságról mai lapunk egy külön czikke szól. A hét műsorán a szinház vonzóerejü müsordarabjai állanak, melyek lapunk .nemzeti színházi szinlapja alatt olvashatók. A Magyar Királyi Operaház most Mihalovich Ödön Toldi czimü dalmüvének reprizére készül, mely már évek óta nem volt műsoron s a melyet a legkiválóbb szereposztással elevenítenek fel. Piroska szerepét Vasquez grófné, Toldiét Bochnicsek fogja énekelni. A reprizét jövő hét végére tervezik. E hét során kedden Aida, csütörtökön Lohengrin, szombaton Orpheus és A csavargó es királyleány, vasárnap Tosca kerül szinre. A Vígszínház-ban holnapután, kedden lesz a bemutatója Beyerlein szenzácziós hirü katonadarabjának, a Takarodó-nak. A nagyérdékü újdonságról mai lapunk egy külön czikkében 1 őven foglalkozunk. • A Magyar Szinház-ban most már ötödik hete Czobor-Rajna pompás operettje, A hajdúk hadnagya, folytatja egyre telt házak mellett zajos sikerű pályáját. Ez az operett tölti be e 1 rét minden estéjét és nemsokára második jubileumát fogja megérni. A hét két délutáni előadásán a Magyar Szinház-nak két erős müsorJarabja, csütörtökön A drótostót, vasárnap a Tavasz kerül szinre. A Király Szinház-ban a hét minden estéjén .4 toreador czimü zajos sikerű angol operett kerül szinre Fedák Sárival a fő női szerepben. Az operett másik érdekessége a hatesztendős kis ballerina, Alexander Margitka, a ki Fedák Sári tánczutánzásaival arat estéről estére zajos i apsokat. A fényes kiállítású operett vonzóereje egyre fokozódik s kétségtelen, hogy a márczius havi műsor legnagyobb részét magának fogja lefoglalni. A Népszínház most érdekes reprizet készít elő, mely bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni. Planquette hires operettje, A kornevillei harangok, kerül felelevenítésre, Szamosi Elzával Germain szerepében. A kitűnő énekesnőnek ezt a debutjét fővárosszerte a legnagyobb érdeklődéssel várják. A szinház e heti műsorán a Kis császár szerepel. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 6. A Királyszinházból. A toreador sikere megszünteti márcziusra a Királyszinház vezetőségének müsorcsinálási gondjait. A kitűnő előadásban szinrekerülő angol operett előreláthatólag hosszú ideig tartó sorozatos előadásainak idején ugyanazzal a nyugalommal és gondossággal készülhet a Királyszinház legközelebbi újdonságára, mint a hogy az eddigiekre készült. Ez az újdonság megint operett lesz: Szöllősi Zsigmondnak, az ifjabb iró-gárda ez igazán előxelő talentumu tagjának, Boris király czimü háromfelvonásos operettje, melyhez a zenét Hegyi Béla, az ismertnevü, sikerekben gazdag multu komponista irta. A Boris király czimszerepét Fedák Sári fogja játszani, az operett előjátékában pedig a kis Halász Ilonka, a Vígszínház kedves »Józsi*-ja. Külön érdekessége a Boris király szereposztásának, hogy az egyik nagy buffo-szerepet Vágó Béla, a színháznak máris kitünőhirü jellemszinésze, fogja játszani és — énekelni. A Boris király után Fedák Sári a ki a Királyszinház megnyitása óta csaknem minden este játszott, egy hónapi szabadságra megy és ez alatt az idő alalt Blumenthal és Kadelburg pompás énekes bohózata: Der blinde Passagier kerül majd szinre, a női főszerepben — Komáromi Mariskával. Ezt a nagysikerű darabot a minap szerezte meg előadásra Beöthy László igazgató. Molnár Ferencz fogja lefordítani és magyar szinre alkalmazni. Két újdonság. i. »Mátyás és Beatrix«. — A »Nemzeti Színházc e heti újdonsága. — A Nemzeti Szinház színpadán pénteken kerül először szinre Pékár Gyula Mátyás és Beatrix czimü négyfelvonásos történeti drámája. Pékár, a ki első irodalmi szereplése óta kedves embere az olvasó közönségnek, mint színpadi iró néhány évvel ezelőtt szerepelt először a Vígszínház- ban, a hol Dodó főhadnagy czimü katonai vígjátékával szép sikert aratott. Uj darabjának hőse Mátyás király. Nem a fiatal Mátyás anekdotikus alakját rajzolja meg darabjában, hanem Mátyást, a férfit, az antik hőst, a nemesszivü bölcs királyt. Pékár • Gyula máshol fogta meg Mátyás nagy egyéni| ségét, mint azok az irók, a kik korábban doll gozták fel darabjaikban a legnagyobb magyar király legendás alakját és olyan drámát irt, a melyben néhány főszereplő mellett, mintegy negyven históriai alak épiti föl és dokumentálja a Mátyás-századának történeti dicsőségét. Pékár viszi először színpadra Mátyás legnagyobb szerelmének, Borbála-nak, az egyszerű boroszlói polgárleánynak alakját. A tulajdonképeni darabot egy rövid előjáték előzi meg, a mely 1469 ben játszik Boroszlóban. Mátyás, a 28 éves magyar király, belészeret egy polgárleányba. Nem muló kaland, hanem nagy szerelem ez, melyhez királyi kötelességből utóbb kénytelen hütelenné lenni. Elhagyja Borbálát, hogy királynőt hozzon a trónra, elveszi a nápolyi Beatrixot, ki szemben áz ábrándos Borbálával, olasz érzékiséggel babonázza meg. Ha gyermeke volna Beatrixtől talán véle maradna; de mivel hogy nincsen, ugyanabból a királyi kötelességből, a melyből elhagyta Borbálát, visszatér hozzá. Hozzá és fiához, Corvin János-hoz, kiben dinasztiát akar adni nemzetének. A démoni Beatrix ezzel szemben alattomos cselszövénynyel küzd: megakarja akadályozni a János herczeg milanói házasságát. Mindenáron magának akarja biztosítani a trónt, Ulászló cseh királylyal szövetkezik s mindenek felett kuruzsló boszorkánynak akarja a bécsi egyetem pofesszorai által nyilváníttatni Borbálát, mert hisz : »Egy boszorkány-fattyuból csak nem lesz magyar király!« Mikor a király a bántalmazott Borbálától bocsánatot kéret vele, sőt Borbálát, mint a trónörökös anyját, Visegrádra rendeli, Beatrix legyilkoltatja vetélytársnőjét. De Kinizsi vitézeivel rajta üt a gyilkos Sanzión a völgyben. Borbálát holtan hozzák fel a várba, de Mátyás, a haldokló szavai után nem támadhat a királynéra. Egy pillanatra megtörik ugyan, de aztán felesketi a békétlen oligarkákat fia: Corvin János hűségére. Az utolsó felvonás a bécsi Burgban játszik, a hol a magyar király dicsősége tetőpontján fogadja Bécs és Ausztria hódolatát. Most már Corvin János jövője az első előt'.e : magyar királylyá akarja őt koroA »Magyar Színpad ' tárczája. Pálmay Ilkáról. — Intimitások. — Ha róla írunk: be kell vallanunk, hogy mindenképen indiszkrécziót követünk el. Mivelhogy soha és semmiképen — akár, mint Pálmay likával, akár, mint gróf Kinsky Jenőnével — se esik meg vele semmi sablonos, köznapi dolog. Ha az események középpontjában áll, vagy félrevonul a napi forgatagtól: ott lebeg az ő varázsos egyénisége körül mindig egy finom, szinte láthatatlan szálakból szőtt fátyol, a melyhez avatatlan kezekkel kell, hogy nyuljunk, ha időnként be akarunk számolni a közönségünknek arról: mit tesz, mit tervez Pálma Ilka? íme, most is : egy vékony, hegyes betűs levélbe kell vetnünk illetlen pillantásokat, hogy megtudjunk róla valamit. Egy Ívéibe, melyet egy kedves, szép asszonyhoz — legintimebb budapesti barátnőjéhez — intézett Pálmay Ilka, a ki valóban nem gondolt arra, hogy ennek a levélnek a titkait ki fogja fecsegni egy indiszkrét szinházi újság. Az indiszkréczió bűnének minden súlya — szánjuk-bánjuk! — bennünket terhel: a Pálmay Ilka szép asszony barátnője — akár hitet is teszünk rá ! — ártatlan a dologban és akár a tolvajlás vádját is elszenvedjük azért az örömért, a meiyet ez intimitások elárulása nekünk (és bizonyosan a mi szinházi közönségünknek is) szerez. Legutóbb aggasztó hirek keltek szárnyra — egy berlini újság híradása nyomán — Pálmay Ilkáról. Megtudtuk, hogy egy bécsi szanatóriumban fekszik betegen, egy súlyos műtét elszenvedése után. Pálmay Ilka maga is megerősíti ezt a hirt, csakhogy — az egész magyar közönség élénk örömére — egy vidám csattanóval. a veszedelmes műtét megtörtént, pompásan sikerült és a diva (minékünk csak nem akarja a tollúnk leirni a hideg »grófnő« szót!) friss egészségben, vidáman, mint maga irja : »újjászületve« hagyta el néhány hét előtt a bécsi szanatóriumot. Újra szépnek, gyönyörűnek és rózsaszínűnek látja az életét, pedig a műtét előtt már meg is irt négy levelet: búcsúzó leveleket. Hál 'istennek, a négy levél a tűzbe vándorolt: Pálmay Ilka megszabadult borongó érzéseitől és ma már készül a nagy hegyi túrákra, melyek a nyáron várnak rá a karinthiai fenyvesek között. Addig pedig — felcsap írónőnek. Kétségtelen, hogy ez is, mint minden, jól áll neki. A témát azonban, a mit megírni készül, még egy kissé — talán jó néhány esztendeig — pihentethetné. A memoirjait készül ugyanis megírni. A Pálmay lika emlékiratai! Irodalmi és szinházi inyenczeknek készülő könyv, a lapjaira illatot fog lehelni a dal, az ötlet és a szerelem . . . Dehát jó volna még várni ezzel a könyvvel, sok fejezet tárgya hiányzik még abból és ha meg is irja Pálmay Ilka, mindenki őszinte szeretettel kívánja, hogy vigasztalásul az Íródjék a végére, hogy — »folytatása következik!« Különben pedig a »szezón* hátralévő részét Bécs-ben tölti a grófnő és csak mint grófnő: távol a színpadtól, a melytől. való visszavonulását véglegesen elhatározta. Ezt irja. Es nekünk, bármennyire elszorul is a szivünk, hinnünk kell az elhatározása szilárdságában. Minékünk azért gróf Kinsky Jenőné mégis csak Pálmay Ilka marad minden időkig, az marad az egész magyar közönségnek is és — Isten bocsássa meg nekünk e legnagyobb intimitás elárulását? — annak érzi ő is magát. » . . . Mégis csak a színpadra születtem én !« — irja egészen apró betűkkel a levele végén. És az althofeni kastély legsimábbra csiszolt parkettjén sem fog soha megfeledkezni azoknak a bizonyos, »göröngyös deszkák« nak avarázáról, a melyek neki igazán a világot ;elentették. Tartafiu. m í SÉZFÍÍOÉITO — KERPE

L^=" kMUáiS anUHfil a V »«.Werfte«. =__ ^^^ lidipiti, Llpét-kírnt 28.