MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-31 / 91. szám
1904, márczius 30. 7 Budapesti szinpadok. Budapest, márcaius 31. A nagyhét alatt a színházak, mint minden évben, két estén — pénteken és szombaton — nem tartanak előadást. A húsvéti ünnepek alatt négy-négy előadás lesz minden színházban; a két ünnepnap műsorát a legvonzóbb újdonságokból állították össze színházaink. Az ünnepi előadások műsora JA színlapok alatt, lapunk más helyén, látható. • A Magyar Királyi Operaház-ban vasárnap Lohengr in kerül előadásra az Operaház és a Nemzeti Szinház nj ugdijintézete javára. Érdekes előadás lesz a jövő het keddjén, a mikor is a Mignon kerül szinre, a czimszerepben Szamost Elzával, a Népszínház kitűnő énekesnőjével. A Nemzeti Szinház-ban nagypénteken és nagyszombaton nem lesz előadás. A húsvéti ünnepek alatt naponta két előadás lesz és pedig vasárnap délután az Aranyember, este az Egyenlőség, hétfőn délután a Nők barátja, este a Flirt kerül szinre. A jövő hét keddjén kerül ötödször előadásra Szécsi Ferencz nagysikerű vígjátéka, az Utazás az özvegység felé, a melynek tegnapi, negyedik, előadására az összes jegyek elkeltek. A Vtgszinház-ban két párját ritkító siker után, Az erény utjai-nak és a Takarodó-nak diadalmas sorozata után, a szokottnál is nagyobb gonddal készülnek ismét olyan újdonságra, a mely szintén szenzácziónak Ígérkezik. Xanrof és Chancel darabja, a Prince consort ez, a melyet eredetiben »comédie fantaisiste«-ként jeleztek és a mely valójában olyan vidám énekes vígjáték, a melynél eredetibb és vonzóbb tárgvu darab még alig került hozzánk a Szajna partjáról. A párisi Athénée-szinház-ban mult évi november hó óta szakadatlanul adják és nem is gondolnak arra, hogy más darabra is készüljenek. Magyarra Heltai Jenő fordította és a magyar czime A királynő férje lesz. A vidám történet hősnője egy fiatal királynő, a kinek szerepét Küry Klára játssza. A Magyar Színház ban a húsvéti ünnepeken négy előadás lesz. Vasárnap délután .">3-adszor kerül szinre A hajdúk hadnagya, a czimszerepet Ráthonyi Ákos játssza. Este Ordonnneau, Henneqmn és Pugno nagysikerű operettje, a Hüvelyk Kató van műsoron. Húsvéthétfőn, a fővárosban tartózkodó idegenekre való tekintettel a szinház bemutatja két legnagyobb sikerű darabját. Délután A drótostót-ot játsszák, ezúttal 146-odszor, este pedig A hajdúk hadnagyá-x. Nagypénteken és nagyszombaton nincs előadás, nagypénteken a pénztár is zarva marad, mig nagyszombaton délelőtt 10—12-ig, délután 4—6 ig váltható jegy a húsvéti előadásokra. A Népszinház-ban pénteken és szombaton szünetelnek az előadások; a húsvéti ünnepek alatt pedig Blaha Lujza két délutáni előadásban vesz részt és pedig vasárnap délután a Menyecskék három szerepét, hétfőn pedig az Igmándi kispap Esztikéjét játsza. A két ünnepi estén a Katinka grófnő és a Felsőbb asszonyok kerül előadásra. A Királyszinház ban mig esténként Fedák Sári bucsufelléptei tartanak, a színháznak csaknem egész személyzete nagy ambiczióval készül Blumenthal és Kadelburg énekes bohózatára, a Tengerre magyar /-ra. A darab a rendkívüli kiállításától eltekintve is egyike a legsikerültebb német bohózatoknak, a mely telve van kaczagtató helyzetekkel és a legmulatságosabb alakokkal. A jövő héten lesz a bemutatója: Olszka Vanda, a szinház uj éneke-nője és Bati-falvy Elza kreálják a női főszerepeket. Az újdonságra az asztalos műhelyben már készen áll a hajó, a melynek belsejében a darab első és harmadik felvonása lejátszódik. A hét végén már a hajóban fogják a próbákat tartani, hogy a szereplők ennek mozgását megszokják és hogy játékuk a természetesség teljes illúzióját keltse. A:Népszínház jegyirodája. A Népszínház uj igazgatója, a belvárosi és lipótvárosi közönség kényelmére belépőjegyeinek árusításával a Központi menetjegyirodá-X qizta meg, a melynek helyiségében (Vigadó-tér 1. sz. Telefon: 10—62.) minden jegyfajtából a legjobbak kaphatók. Ugyancsak a Menetjegyiroda szinházjegyosztályában lehet jegyet váltani a Magyar Királyi Opera, Nemzeti Szinház, Várszínház, Vigseinháe és Magyar Szinház előadásai:a is. Faust elkárhozása. — Az »Operaházc mai előadásához. — Budapest, márczius 31. Berlioz »Faust Damnation«-ja 1846-ban került először szinre a párisi »Opera Comique«-ban. Szerzője egész vagyonát arra áldozta, hogy az érdekes zenemüvet minél ragyogóbb kiállításban, szebb jelmezekkel és díszletekkel adják. Mert máskülönben aligha telt volna gyönyörűsége a »Faust Damnation« első előadásában. A szinház igazgatója nem bizolt a darab sikerében, a költségeket nem vállalta, a betanitássál, rendezéssel keveset törődött. Ám, a matiné — mert a »Faust Damnation«-X az »Opera Comique« matinéján adták először — ktdarczczal végződött. Az opera művészei kedvetlenül énekeltek, a zenészek immel ámmal játszottak, a szinház félig üres volt, s az előadás után gyéren tapsolt a közönség. Talán unta az előadás álmosságát, észrevette a lelkesültség hiányát s a zenészek kényszeredett játékát, s ez okozta az érdekes zenemű bukását? Kétségtelen azonban, hogy a publikum unatkozott, a kritikusok pedig másnap megtámadták Berlioz-1, mert kerülte a chablont, letért a járt utakról, ismeretlen vidékeken kalandozott, a hová csak ritka izlésü és nagy tudásu muzsikusok követhették. E támadások értékét, a kritikusok rosszakaratú csipkelődéseit, apró malicziát kellőképen redukálja és megmagyarázza az a körülmény, hogy Berlioz e derék reczenzensek kollégája és jó barátja volt s Páris-ban szigorú zenekritikáiról volt ismeretes. A »Faust Damnation< bukása után Berlioz csaknem csődbe jutott s kedélyére és egészségére káros hatással volt kudarcza. Ezért Oroszországba utazott. Előző utazásai közben érlelődött meg benne egyébként drámai legendájának eszméje, mely utóbb annyi vesződséget és bánatot okozott neki. Utazásai közben Budapestre is ellátogatott s itt alkotta meg müvének jelentékeny részét. A magyar puszta szépsége valósággal elbűvölte, a rónaság csöndes melanchóliája mélyen meghatotta, édes pusztai melódiák csendültek lelkében. Ezért hát Faust-ja nem a német város zsivajában örvend a kikeletnek, s a tavaszi zsendülésnek, hanem a végtelen rónaság magányában. Midőn pedig Faust a parasztok tánczát látja és dalolását hallja, irigykedve nézi őket s derűs nyugalom, csöndes boldogság után vágyódik. Ámde itt sincs örök béke és nyugalom. Fegyverek zörgése hallatszik, harczi riadó zendül s a Rákóczi induló ütemére harezba, háborúba vonulnak a magyar rónaság lakói. A »Faust Damnation<-nak nálunk nagy sikere volt s a kiegyezés előtt Berlioz müve zajos demonstrácziókra is alkalmat nyújtott. A Rákóczi-induló után perczekig zúgott a taps s az ilyen tüntetés ellen a czenzorok sem tiltakozhattak. Utóbb filharmonikusaink játszották az érdekes müvet, me'ynek első teljes előadásában néhány év előtt gyönyörködhetett a budapesti közönség. Ekkor a »Zenebarátok Köre« interpretálta Berlioz Faust- ját a Vigadó nagytermében. Francziaországban csak holta után méltányolták a mester tehetségét, müvének szépségét. Berlioz holta után elnémultak a személyeskedések, az irigyek kritikái, eloszlott a közönség közönye is. Eletében azonban egy utolsó, nagy diadalban volt része a Fanst szerzőjének. A Faust elkárhozása 1866-ban Bécsben is szinre került, s az előadást Berlioz dirigálta. — Midőn Berlioz a karmesteri székre ült, — irja Hanslick kritikájában — látása mélyen meghatotta jó barátait. Délczeg alakja megtört, szemei bágyadtan tekintettek, fáradtan, törődötten dirigálta az előadást. Pedig nagy, igen nagy sikere volt s a zajos ünneplés, a közönség lelkesedése láthatólag kárpótolták az elmúlt évek szenvedéseiért és csalódásaiért. Színházi pletykák. Budapest, márczius. 31 »A fecskék« és a főherczeg. — Két levél. — Csodálatos az asszony mindenképen, csodálatosabb, ha szerető, jó feleség, de legcsodálatosabb, ha — büszke az urára. A legcsodálatosabb asszonyok tiszteletreméltó fajtájába tartozik Konti Józsefné, a Királyszinház népszerű karmesterének, a kitűnő komponistának a felesége, a ki bizonyosan többet tart az ura hírnevére, mint ő maga. Kontinét, a ki fölötte büszke arra a sikerre, a melyet a férje legutóbbi operettjével: A fecskék-kel aratott a Király szinház-ban, egy dolog nem hagyta nyugodni az utóbbi időben. Csaknem nap-nap után olvasta az újságokban, hogy József Ágost, »Budapest főherczege« egyremásra látogat el a Népszínház ba és a vigszinház-ba, hol maga, hol fenséges nejével együtt; a derék asszonyt és jó feleséget tehát módfelett bántotta, hogy csak a Király színházat nem tisztelte még meg a főherczeg látogatásával és a mi a fő: nem látta még A fecskék-ex, az ura operettjét. E hét keddjére A fecskék volt kitűzve előadásra a Király szinház-ban Konti Józsefné gondolt hát merészet és nagyot, leült és a következő levelet irta Budára, egyenesen József Ágost főherczeg czimére József A$ost királyi herczeg ur ő fenségének Budán. Fenséges Uram! Miután tudomásom van arról, hogy Fenséged szívesen tünteti ki látogatásaival a színházakat, engedje meg, hogy legalázatosabban felhívjam kegyes figyelmét a Királyszinház keddi előadására. Ez estén férjemnek : Konti Józsefnek, a hírneves magyar operettszerzőnek, darabja: A fecskék kerül előadásra. Hódoló tisztelettel felkérem: méltóztassék A fecskék előadását legmagasabb látogatásával kitüntetni. Fenségednek mély tisztelettel hódoló szolgája Konti Józsefné. Huszonnégy óra múlva megérkezett a válasz Konti-néhoz, még pedig a Király színházhoz »Konti József leveleivel« czimezve. Szólt pedig a válasz eképen : József Ágost főherczeg ur ő cs. és kir. fensége titkári hivatala. 120/1. Nagyságos Asszonyom! Hivatkozva f. hó 26-án kelt b. megkeresésére, van szerencsém tisztelettel b. tudomására adni. hogy miután ő cs. és kir. fen> mm , KERPKL-féU 1 Rezfinomito Myadék kezet I UftMrré te»». i vörös felrepedt és durva nap alatt kársaayttaávé éa I Htm *ra M ffllér. «»p*«* K E RPEL ^T Postai sietkUldCs 4 üveg m» rendelésénél pnrtnmsrit ss. BaHapaat, ¥., Llpét-ki ut 28.
