MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-31 / 91. szám

1904, márczius 30. 7 MAGYAR SZÍNHÁZ. A »Hüvelyk Kató« szövege. I. kép. Romigouxéknak, a kik szegény szenesemberek, hét leányuk van. Hét szorgal­mas, kicsi lány, a ki mind segit kenyeret keresni. Szerető, csöndes békességben él együtt ez az auvergnabbeli parasztcsalád, a melynek szemefénye a legkisebbik leány : Hüvelyk Kató. Ez a csöpp jószág gondolkozik az egész család helyett, ő a legszorgalmasabb, a legügyesebb És ő lesz a család megmentője is. Az üzlet ugyanis rosszul megy, már a kis városkában is elpusztul a versenyben a kiskereskedő, a ki meg tehetősebb vevőjük eddig akadt: az most gázzal füt szén és fa helyett. Es ugyanakkor a véleüen szeszélye folytán mind a két leány elveszti az állását, s a kis család az Ínségnek néz elébe. Csak Hüvelyk Kató gondolkozik józanul az általános kétségbeesés közepette, s hat testvérével együtt nagy útra indul: el­mennek Párisba, a hová husz év előtt az apjuk testvére, Adelaide néni költözött. Megkeresik, s az majd helybe szerzi őket. A hét leánynyal együtt megy Andoche is, a ki szerelmes mind a hét leányba, s nem tud magának közülök feleséget választani. Útravalóul a lányok el­hozzák magukkal a családi ereklyét, egy ócska piros paraplét, melyről azt tartja a családi hagyomány, hogy ez őrzi 150 év óta a Romigoux­lányok erényét. II. kép. Andoche mint irnok alkalmazást kapott Corniquet cselédszerző irodájában, s ide­vetődik állást keresni a hét leány is. Négyet kóc :ök Pibrac és Maringuet, két szédelgő ügynök fogad fel, elárusitó-lányokul a boltjukba, a mely a valóságban nem is létezik. A két szélhámos tánczosnőket akar faragni a lányok­ból. Katóért és véle együtt két testvéreért: Adélért és Kláráért ketten is versenyeznek. Cabanat, egy öreg gavallér, afféle vieux mar­cheur, a ki meg akarja ejteni Katót, s egy becsületes vendéglős-házaspár: Taponardék. Taponardné nem más, mint Adelaide, a lányok nagynénje ; erről a rokonságról azonban egyikük se tud. Akárhogy igyekszik is Andoche Katót megvédeni: Cabanat több fizetést igér és meg­fogadja gazdasszonyul Katót, s két testvérét. III. kép. Cabanat legénylakására vitte a három leányt. Kettőt közülök, két barátjára, magához hasonló vén gavallérokra biz, azzal a hazugsággal, hogy azok helybeszerzik óket. Kató igy egyedül marad Cabanattal, a ki el akarja őt csábítani. Hiába akarja ezt meg­akadályozni Dubichon, Cabanat inasa, a ki régen, gazdag ember korában épen olyan szoknyavadász volt, mint mostani gazdája, vén­ségére és szegénységére azonban erénycsősz­nek csapott föl. Katót Cabanat már-már ege­szen behálózza, pezsgővel elbódítja, fogatot, gyémántokat igér neki. A szegény, tudatlan Kató azt hiszi, hogy Cabanat feleségül akarja venni, s kéri, hogy esküdjék meg valami szent dologra. Cabanat az ott heverő piros parapléra akar esküdni. A piros paraplé láttára Kató meg­érti, hogy milyen veszedelembe jutott, s el­kergeti maga mellől Cabanatot, a ki meg­szégyenülve távozik, de bosszút fogad és Katóra zárja az ajtót. A szepegő kis lányhoz most fcelopódzik Andoche, a kit a cselédszerző elcsapott s a ki most a Pibrac és Maringuet­czég szolgálatába szegődött, s fiaskóba bujtatva, mint reklámember rójja az utczákat. A két szerelmes megérti egymást, de boldogságukat megzavarja a betoppanó Coralie, Cabanat volt kedvese, a ki Katót győztes versenytársnak hiszi. Ki akarja kaparni a szemét, de utóbb megtudva a valóságot, ellágyul, elszökteti Katót Cabanat házából — előbb azonban ruhát cserél vele. Aztán eloltja a lámpákat és a Kató ruhá­jában várja a visszasettenkedő Cabanatot, a ki boldogan zárja őt karjába, abban a hiszemben, hogy Katót öleli. Kató magával viszi a paraplé­ját, a mely megmentette erényét. IV. kép. Másnap este Taponardékhoz, az Arany szarvas vendéglőbe viszik vacsorázni a Cabanat gavallérbarátai Adélt és Klárát, s ugyan­oda vetődik Pibrac és Maringuet a spanyol tánczosnőknek öltözött másik négy leánynyal is, a kiket nyomon követ Kató. A testvéreiért aggódó gyerek kuktaruhát ölt és beszegődik Taponardékhoz, hogj megmentse a hat leányt. Ugyanide jön Cabanat is, a kit Coralie rendelt ide' találkozóra, hogy meglepetésül leleplezze néki a tegnapi czélt De idejönnek Romigouxék is, a kik a gyerekeik sorsán aggódva, Párisba érkeztek. Cabanat eldicsekszik, hogy Katót meg­hódította, Kató azonban fölvilágosítja őt téve­déséről, elébevezeti Coraliet, s ezer apró csel­fogással testvérkéit is kiszabadítja a vesze­delemből. Végül Andoche nőül veszi Hüvelyk Katót, s Taponardné örökbefogadja a piros paraplé alá menekülő többi leányt, Coralie pedig tovább is Cabanatot boldogitja. A női szépség! Az ideális szépség fön­tartására és elérésére a legtökéletesebb és legmeg­bízhatóbb egyedül a Blaha Lujza pi ere-eréme, mert az teljesen ártalmatlan és zsírmentes, miért is nap­pali használatra, mint a toi­lette fő kiegészítő része: es­télyre, színházba, sétára menés előtt a legalkalmasabb. Ezen Blaha pipere-créme a bőrre kenve azonnal beszí­vódik és ezáltal a bőr gyengén kifeszülvén, az arcz tiszta, sima matt, halvány rózsás-fehér természetes, üde zománczot kap és ezen zománcz alatt az arczbőr összes tisztátalanságai teljesen mind eltűnnek. — Kiváló jóságát legjobban igazolja nagymérvű használata és az, hogy Br. Splényiné Blaha Lujza ünnepelt nagy művésznőnk­nek, valamint a főváros és vidék legelőkelőbb hölgyeinek is ez a kedvencz pipere-szere. — Egy tégely 1 frt 20 kr., hozzá Blaha Lujza arczpor (crém, fehér, rózsaszínben) egy doboz 80 kr. és szappan egy drb 50 kr. Valódi minőségben kapható közvetlenül a készítőnél: dévai SZŐLLŐSY ISTVÁN Budapest, I. ker., Krlsztina-körot 117—19 sz., a ki postán, titoktartás mellett is azonnal megküldi. — 2 frt 50 kr. előre beküldése esetén mind a három czikk postán bérmentve lesz megküldve. Raktár: Török J. gyógytár Király-utcza, „Opera" ­gyógytár Andrássy-ut, „Nádor"-gyógytái. Debreczen­ben dr. Rotschnek gyógytár. Számos kiváló hölgy hála- és elismerő-levele igazolja ezen créme páratlan jóságát. Állandó butor-kiállitás. NEMES és LENGYEL czégnél Budapesten, IV., Keoskemétl-utcza 0. Készlet: háló-, ebédlő-, uri szobák, szalon-berendezésekből, ===== valamint tervszerinti kivitel. Bártfa gyógyfürdő. Posta-, távírda- és vasúti állomás. 6000 hold gyönyörű fenyveserdő. Kárpáti gyógy- és fürdőhely a Beszkid déli lejtőjén. Kitűnő gyógyhatású égvényes sós-savas savanyuvizek. Kiváló éghajlati ét telep-gyégyhely. Enyhe, balzsamot, por- ét azénmentaa levegő. Hideg és meleg ásványvíz, vasláp- és fenyő-fürdők. flrvnc-fnrrá« kiváló, egészséges sós-savanyu­urvos iorras vi z Tüdő-és gégebetegeknek el­ismert szaktanárok által legmelegebben ajánlva. Alkatrészei folytán hasonló mása a Selters-viznek. jPUNSIN-rendszer. Elismert kitűnő felszerelésű hidegviz-gyógyintézef. Tej- éa aaró-kara. Vlllamoa-gjógj-kezelée Massage. Ő czász. és kir. felsége istenben boldogult Erzsébet királyné nyári tartózkodási helye 1895. évben. NÉPSZÍNHÁZ. A »Felsőbb asszonyok« szövege. i. felvonás. Dr. Cziprián intézetében va­gyunk. A tanár felsőbb asszonyokat képez, vagyis mint mondja, azzá teszi a nőket,amivé Isten őket teremtette, a világ uraivá, tüzessé, bájossá, előkelővé és modernné Itt van Boldi­zsár Máté neje, Sárika is, a ki tudatlan vidéki asszonyka s oly járatlan az elegancziában, hogy Cziprián a vizsgán épen megakarja buk­tatni. Ekkor jön oda Boldizsár, a kit az a hir vonzott, hogy Hamilkár, Marokkó király u euró­pai útjában megakarja látogatni a »Felsőbb asszonyok« intézetét. Boldizsár szemrehányást tesz feleségének tudatlansága miatt s kijelenti, hogy addig nem tekinti feleségének, mig ki nem képezi magát vif asszonynyá. Sárika egy ideig türi a korholást, de aztán határozottan ki­jelenti, hogy meg fog változni, s férje kíván­ságához képest kaczér lesz. Az épen megérkező fejedelem kedvező alkalom iá és az asszony rögtön meg is hódítja Hamilkárt. A fejedelem ugy el van ragadtatva a fogadtatás által, hogy meghivja az egész társaságot birodalma meg­tekintésére. A növendékek, Cziprián, Boldizsár automobilra ülnek és el is utaznak Marokkóba. II. felvonás. Boldizsár igen kellemesen érzi magát az exotikus országban s ott egy baja­dérral viszonyt kezd, mig az asszony a feje­delemmel kaczérkodik. Hamilkár füle hegyéig beleszeret a szép növendékbe, a ki elhatározza, hogy meg fogja csalni vele az urát. Megkérdezi a fejedelemtől, tud-e bosszút állani? »Hogyne — mondja az — egyszer megboszultam maga­mat egy generálisomra, azt felnégyeltettem és nyársra húzattam«. De az asszony nem ilyen bosszút gondol s kereken kijelenti a fejedelem­nek, hogy mint Franczillon mondja, mindenestül az övé. A fejedelem boldogan öleli keblére és bevezeti a palotájába Sárikát, mig Boldizsár kétségbeesve rohan utána. Csak a kapuig jut, az őrök nem~eresztik be. III. felsonás. Boldizsár kétségbe van esve. Mindenért Czipriánt okolja, a kit felakar jelen­teni a kultuszminiszternél. A tanár rémületében megígéri, hogy visszaszerzi az asszonyt és a fűtés főcsövén át a kastélyba mászik s ott Sipperrel abban állapodik meg, hogy megvesz­tegetvén az őrt, ki fogja őt szöktetni a kapun. Mikor azután az előkészületeket megteszi, Szikra, az intézet élelmes szolgája ugy masz­kírozza a szobaleányt, hogy az szakasztott olyan, mint Boldizsárné. Erre a kettőt felcseréli. Mikor Cziprián megérkezik álarezos rablóival és ki­szökteti a Boldizsárnénak vélt szobaleányt, már késő volt: a fejedelem éppen látogatást tett volt feleségénél. A férj most van igazán két­ségbeesve és dühében provokáltatja Czipriánt, mikor egyszerre előszalad Sárika és keblére borul urának. Mindkettőnek használt a leczke, ismét szeretik egymást, mig a fejedelem beéri az átcserélt feleséggel. Atköltőzködéseket és szállításokat helyben ét vidékre, k&lönöaen nyári lakótokba lelkiiamereteten, pontoian éa jotényoaan esz­közöl Hillinger Lipót, a Magy. Mr. Opera éa Nemzeti Szinház izállitdja, nj ét czélizerfl bntorazéllitó koraijaival. Magát éa vállalatét a n. é. közönaég b. figyelmébe ajánlja Mellinger Lipót izállitmányozó, Budapest, VII., Kirolr-kfirnt 6. TÁRAD? EDE Kofonatozeg-utczaT Ajánlja kitűnő minőségű és tökéletes szabása ingkészitményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents