MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-28 / 88. szám

1904. márczius 28. Budapesti szinpadok. Budapest, márczius 28. A nagyhét alatt a színházak, mint minden évcen, két estén — pénteken és szombaton — nem tartanak előadást. A húsvéti ünnepek alatt négy-négy előadás lesz minden színházban; a ket ünnepnap műsorát a legvonzóbb újdonságokból állították össze színházaink. Az ünnepi előadások műsora a színlapok alatt, lapunk más helyén, látható. A Magyar Királyi Operaház-ban kedden lesz a bemutatója Berlioz nagyhirü drámai legendájának, Faust elkárhozásá-nak, mely az idei színházi évad elsőrangú művészi eseményei közé sorakozik. A Berlioz-mü legutóbb a milanói Scala-szinház-ban és a monte-carloi színházban került előadásra. Az Operaház művészei közül Scomparim Mária (Margit), Bochntcsek Gyula (Faust), Beck Vilmos (Mefisto), és Kornai Richárd (Brander) vesznek részt a zenemű előadásában, továbbá a »BudapestiZenekedvelők Egyesületének« tagjai és az Operaház teljes zenekara és énekkara. Az előadást vezényli Máder Rezső igazgató. A bemutató előadásra, melyet páratlan bérletben tartanak meg, a rendes elővételi helyárakon az Operaház elővételi pénztáránál (Dalszinház-utcza) és a jegyirodákban lehet jegyet váltani. Az előadást csütörtökön megismétlik. Vasárnap Lohen gr in kerül előadásra az Operaház és a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára. Érdekes előadást tart az Operaház szerdán a Várszínházban, a mikor is A szevillai borbély kerül szinre, Rozina szerepében Zöldi Tildával, a zeneakadémia kitűnően végzett növendékével, a kinek jövőjéhez a legszebb reményeket fűzik. A Nemzeti Szinhazban tegnap este volt S écsi Ferencz Utazás az özvegység felé czimü zajos sikert aratott vígjátékának második előadása egészen zsúfolt ház előtt. A közönség a második estén is a legnagyobb tetszéssel fogadta a szellemes darabot. Az újdonság ma este kerül szinre harmadszor s legközelebbi előadása szerdán lesz. — Ruttkai György nagysikerű színmüve, a Sötétség, holnap éri meg huszonötödik előadását. Csütörtökön Az ember tragédiája mérsékelt helyárakkal, kerül előadásra. A Vigszinházban diadalmasan folytatja előadásainak sorozatát e héten is Beyerlein szenzácziós sikerű Takarodó-ja, mely a jövő héten érkezik el első jubileumához, a huszonötödik előadáshoz. Kedden, csütörtökön és vasárnap .4: erény utjai kerül szinre, Varsányi Irénnel a női főszerepben. A többi estét a Takarodó tölti be, mely jövő vasárnap délután is szinrekerül. * A Népszínház uj rezsimjének első bemutatója ; Lövik Károly és Szabados Béla Felsőbb asszonyok czimü operettje teljes sikert ért tegnapelőtt este. A szerzők nagy sikere mellett a szinház is kivette részét a sikerből a fényes, uj kiállítással. A Felsőbb asszonyok dominálja a hét műsorét; a vidám tárgyú és szép zenéjü operette nagypéntekig egymásután ötször kerül szinre. Az egész húsvéti hét műsorát magyar szerzők darabjaival tölti be a Népszínház. » A Magyar Szinház-ban Pugno Raoulnak bájos operettje, a Hüvelyk Kató, (La petite Poncette), melyet a szombati bemutatóján a küzönség és a sajtó egyaránt zajos tetszéssel fogadott, tegnap este került szinre másodszor a bemutatóhoz hasonló zajos sikerrel. A közönség, mely a zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, az egész estén végig a legpompásabban mulatott az operett jóizü szövegén és élvezettel hallgatta a Hüvelyk Kató telivér franczia zenéjét. Az operett a hét minden estéjén szinrekerül a Magyar Szinház-ban. * A Királyszinház műsorán a Szőllősi-Hegyitéle Boris király előadásai váltakoznak a szezon eddigi nagysikerű darabjaival, melyeknek fő női szerepeiben Fedák Sári lép fel utoljára egy hónapi szabadságideje előtt. A jövő héten lesz a bemutatója a Tengerre magyar czimü énekes bohózatnak, melyben Olszka Vanda, a szinház uj énekesnője és Batizfalvy Elza kreálják a női főszerepeket. A Népszínház szlnházjegylrodája. A Népszínház uj igazgatója, a belvárosi és lipótvárosi közönség kényelmére belépőjegyeinek árusításával a Központi menetjegyirodá-t qizta meg, a melynek helyiségében (Vigadó-tér 1. sz. Telefon: 10—62.) minden jegyfajtából a legjobbak kaphatók. Ugyancsak a Menetjegyiroda szinházjegyosztályában lehet jegyet váltani a Magyar Királyi Opera, Nemzeti Szinház, Várszínház, Vígszínház és Magyar Szinház előadásaira is. Három sikerről. — A sajtó kritikáiból. — Budapest, márczius 28. I. »Utazás az özvegység felé«. Pesti Hirlap I Gyakorlott iró és perfekt színpadi routinier munkája a Nemzeti Színháznak mai darabja. Ilyen tiszta stílust már régen nem kaptunk magyar írótól s olyan darabot is alig, melynek ugyanannyi köze volna az irodalomhoz, mint a színpadhoz. Éppen csak valamivel nagyobb belső jókedv hiányzik belőle, hogy olyan vígjátékunk legyen, a mely minden tekintetben nyeresége a literaturának. A szereplőket is, a szerzőt ii silrün és lelkesen tapsolták. A darab sikere végleges. # Budapesti Hirlap: Örömmel tapasztaltuk ma a Nemzeti Színházban, hogy Szécsi Ferencz egyike azoknak a keveseknek, kikből még nem veszett ki egészen a szent vidámság. Egyéb jó tulajdonságai is vannak. Nagyon ötletes ember, csak nem tud mindig lemondani egy-egy ötletéről. Vidámságával és ötletességével összefügg elméssége, melynek ritka kaczagtató hatása van, mert egészen a színpadi helyzetben gyökerezik nagy vonású és igaz. Ma este megtörtént, hogy nyílt színen, egyes vidám mondásait ugy megtapsolták, mint a nagy indulat kitöréseit, vagy a színész erejének reveláozióját s: okás. Végöl Szécsi kitűnően ismeri a színpadot és nagyon okos ember. A szerzőt minden felvonás után többször hivták, a második után sokszor Peetl{Naplé : Szécsi Ferencz vígjátéka határozottan többet jelent a mi nem éppen gazdag vigjátékirodalmunkban egy muló, napoknak vagy heteknek szóló sikernél. Az első eredeti vigjáték ez, a mely a párisi szellemet és teknikát, a franczia hatásnak eszközeit egész épségükben átplántálja hozzánk és mégis magyar a levegője, még sem emlékeztet Párisra . . . A ma premier közönsége szankczionálta ezt a fölfogásunkat mert Szécsi Ferencz vígjátékának teljes volt a sikere Budapesti Napló : A háromfelvonásos magyar vigjáték szerzője dr. Szécsi Ferencz, a kit a közönség kettős minőségben ismer: mint nagyon kedves, elegáns, szellemes irót és mint a Vígszínház egykori társigazgatóját, a kinek a Lipót-köruti szinház megalapítása és fölvirágoztatása körül elmúlhatatlan érdemei vannak. Az >Utazas az özvegység felé« ötletes, sokat igérő czim. Ebből a czimböl ki lehet érezni a hálás, komikus tartalmát, a vígjátéki témát, a mulatságos alakok sokféleségét. Éa sejtelmünk nem is csal. Szécsi Ferencz nagyon kedvesen és vidáman gömbölyít le a színpadon egy formás ötletet. * Magyar Hirlap: E mulatságos és víg történetet számos ügyes epizód tarkítja, melyek már maguk is állandó derültségben tartották a házat. Mindezeken kivül elismerés illeti a szerző színpadi ismereteit, a csoportosítások ügyességét, melyek mind közrehatottak a játék élénkítésében. A közönség a darabon sokat mulatott, a szerzőt minden felvonás után többször kitapsolta s nyilt színen is számos taps hallatszott. * ÓZ Újság : A közönség a második fölvonás alatt egészen elfeledte a kiindulás bohó, valószínűtlen, külőncz voltát és lelkesedéssel fogadta el a darabot finomabb cselszövő vígjátéknak. Viharosan tapsolta a szerzőt, érdeklődött, nevetett, mulatott és nagy eléged-tten hagyta ei a színházat. Ezt a csodát mivelte Szécsinek jól megszött, gazdag és változatos cselekvése, mely oly szaporán pereg alá, hogy az ember alig ér rá egyes gyöngéit észrevenni. Van benne sok hatásos szinpadiasság, érdekes helyzet és egy-egy elmés párbeszéd-részlet is. Mindebből éppen elég arra, hogy a cselekvés vázának meg legyen a kellő diszitö sallangja is. Az est határozott sikerrel végződött. ÍI. »Hüvelyk Kató«. Peíti Hirlap : Két leleményes és szelleméről hires franczia, a kiknek társas czége ismert a vig bohózatok tárházában, összeállt, hogy szöveget komponáljon egy zeneművésznek, a ki máris hires volt a hangversenytermekben és megpróbálkozott operettet írni. Ez az operette a mai premiere a Magyar Szinház-ban. A geniális muzsikus, Raoul Pugno megérdemelte azt a sikert, a melyet Párisban aratott s ez a siker itt is. Budapesten a nyomában jár. * Budapesti Hirlap : A czimszerepet Tomcsányi Rusi adta roppant kedvesen. Humora, vidámsága, kifogyhatatlan őtietessége vonzóvá tette alakítását és a darabot egyaránt. Kornai Berta gyönyörűen tánczolt, pompásan játszott Sziklai és jók voltak még Fényéti, Heltai Farkas, B. Szabó, Sziklainé, Szabó Erzsi és Abelovszky Margit. A könség a felvonások után sokszor a lámpák elé tapsolta a szereplöket. * BadapastIJNapIé : »Hüvelyk Kató« muzsikája ötletes, finom. Szerzője, Raoul Pugno ezzel az operettjével gyarapította azokat a babérokat, a melyeket mint a legkiválóbb zongotamüvészek egyike, maginak szerzett. Az operett zenéjében egymást érik a slagerek. Az előadás pompás volt. * Magyar Hírlap : Tréfa és hunezutság adja meg a borsát-savát ennek a mesének, a mely a jóizlés jegyében született és ma este a siker jegyében került keresztelőre. Taps ma is akadt bőven; talán egy kissé túlságos bőven is. Jutott belőle a daiabnakésa kitűnő előadásnak egyformán. Mert a kis operett szerepeit igen jól játszották. « Független Magyarorexág. A szinház nagy csínnal állította ki a darabot; különösen Ízléses volr a harmadik kép inteueurje. Az ügyes rendezés érdeme Mérei Adolfé, a ki a fordítás — és különösen a versszövegek forditáának — muukáját a tőle megszokott művészettel végezte Egyetertév Tomcsányi Rusi játszotta Hüvelyk Katót. Pajzánul, kedvesen, kifogástalan ötletességgel és bájosan. Kitett magáért a többi szereplő is s a rendezés, a darab kiállítása, minden külön d'cséretet érdemel. Ezt a darabot meg kell nézni, mert érdemes rá. III. »Felsőbb asszonyok«. Pesti Hirlap : Szerencsés auspicziumok közt, számottevő sikerrel kezdte meg az »uj rézsirne« ma este tulajdonképeni működését; mai első bemutatója szerencsével járt, diadalt aratott. A »Felsőbb asszonyok« szövege végtelenül mulatságos, szellemes és ötletek tekin tetében valósággal gazdagsági zavarban leledző bohóság, mely az elsőtől az utolsó jelenésig állandó derültségben tartja a közönséget. Cselekvénye valóságos vígjátéki cselekvény, alakjai jól vannak és gondosan megrajzolva, a párbeszédek elmések és ötletesek. Budapesti Hirlap : Szerencsés véletlen, a mely jó hatását a Népszínház ma esti bemutatóját megelőző nagy érdeklődésben már éreztette, hogy a szebb jövő küszöbén álló szinház, a régi uralom örökségéből ket olyan hangzású névvel indult meg az uj ösvényen, mint a Lövik Károlyé és a Szabados Béláé. Az előadás derekasan szolgálta a darab érdekeit. Igen nagy sikere volt Pintérnek, a kit a szinház eddig igazán mesterien dugdosott ei rossz szerepek mögé, s a ki az exotikus fejedelem szerepében férfiasan szép baritonhangjával, ötletteljes, stílusos játékával magára vonta mindenkinek a figyelmét. Fölvonások után szerzőket, szereplőket tizszertizenötször a lámpák elé tapsolták. Budapesti Napló: Az operett számára kínálkozó hatásokat ki is használja a librettó szerzője, Lövik Károly. Elmés karikatúra a darab meséje, altalában az operett egész szövege. A közönség derűs kedvvel kisérte végig a felsőbb asszonyok studiumának regényes bonyodalmait, a miket a belletrista mértéktartásával visz a szerző, a ki különben uj ember az operettszerzés terén. A szép librettóhoz Szabados Béla finom muzsikát szerzett, szines, melodikus zenét, olyan értékűt, a mely minden tekintetben méltó a jeles komponista régebbi dolgaihoz. A közönség a szerzőket megérdemelt elismeréshez juttatta, tapsban, kihívásban nem volt hiány » Pesti Napló: A szöveg — és ezt jelentősen emeljük ki, — mindvégig bohókás, mulattató, vidám és szerencsésen 3zakit azzal a szentimentális, üres pátoszszal, ajjmely az utóbbi évek operettjeiben kezdett túltengeni, az operott-s'i'us rovására Az opprett zenéje •• , KKR P KI.-féle KEZFINOMITO fulyaóók a vörös felrepedt és durva kezet a nap alatt hársesyslaáfó ós MfaMrróte I Uvh árt 10 fillér. Poatal s»etkUld«a 4 rendelSsSnél portomantaa. Kapheeó KERPEL

^sr Baáaptst, V

H Upéttirat 20