MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-27 / 87. szám

904 márczius 27. M. KpIR. OPERAHÁZ. VÍGSZÍNHÁZ. 1 Városligeti Nyári Szinház. A »Tosca« szövegor Az első felvonás Szent-András templomá­ban játszik, Rómában. Angelotti politikai állam­fogoly, a san Angelo erődből megszökvén, a tomplomba menekui. Mivel lépéseket hall, a aekrestyében rejtőzik el. Cavaradossi Mario festő a templomban munkájához fog, megemlékezvén kedveséről, Tosca Floriáról, az időbeli hírneves énekesnőről. Angel -tti megismerteti magát elv­társával, Cavaradossi vat, ki nyarilakának kulcsát adja át neki, hogy ott elrejtőzzék. Tosca jő kedvesével közölni, hogy a mai estét együtt tölthetik, mibe Cavaradossi nehezen egyezik bele, mert szeretné előtte is eltitkolni Ange­lottit. Tosca, a szerelmes nő csábító erejével ráveszi, hogy az este találkozzanak. Cavaradossi meggyőzni igyekszik Toscát arról, hogy félté­kenysége alaptalan, mi sikerül is néki és Tosca elhagyja a templo.. A. Ágyúlövés jelzi, hogy a fogházban észrevették Angelotti szökését, ki menekül a templombol s vele együtt eltűnik Cavaradossi is, hogy gyanút nem keltve, az utcza népe közé vegyüljön. A rendőrfőnök: Scarpia kémeivel a templomot kutattatja ki, majd az előkerített gyámoltalan sekrestyés szavaiból arra következtet, hogy Angelotti a festő segítségével szökött meg. Tudván, hogy Tosca Cavaradossi kedvese, Toscától igyekszik a titok nyomára jönni. Közben a templom meg­telik ajtatosokkal, kik a pápa áldását várják. Scarpia megesküszik, hogy rájön a menekült nyomára és Toscát is magáévá teszi. A II. felvonás a rendőrfőnök, Scarpia laká­sán játszik. Scarpia monológja után gavott hang­zik át a szomszédos királyi lakból, hol nagy ünnep van. A gavott után korált hallunk, mely ellen­tétképen kiséri az időközben odahurczolt Cava­radossi vallatását és konok tagadását. Scarpia nem tudván jó szóval a festőt vallomásra birni, a mellékszobában levő kínpadra vetteti. Ezalatt Toscát a királyi palotából áthozták s most tőle akarják kicsikarni a valót. Tosca egy ideig ellentáll, végre nem tudván kedvesének borzal­mas jajkiáltásait tűrni, megvallja Angelotti rejtekhelyét. Tosca vallomása után Scarpia a kínzásnak véget vettet. Az ájult és vérző Cava­radossi csak később jut annak tudatára, hogy Tosca a rejtekhely elárulásával szabadította meg kínjaitól; szörnyű dühre gerjed, meg­átkozza kedvesét és a hóhér Scarpiát és a szabadságot élteti, mig a poroszlók kihurczolják és börtönbe vetik, honnan másnap a .vesztő­helyre kell jutnia. Tosca kedvesének életéért könyörög, mire Scarpia megígéri, hogy a gya­nús megkegyelmezést leplezendő, vaktöltés pus­kákkal fogja a festőt színleg agyonlövetni, ha Tosca szerelmével megajándékozza Nagy lelki aisa után Tosca belemegy az alkuba, mig azonban a szabad menetlevél megírásával fogla­latoskodik Scarpia, Toscában az asztalon heverő kés látására felébred a gondolat, hogy a gyü iölt Scarpiát megöli. Ezt megteszi és menekülni óhajt, midőn meglátja, hogy a menetlevél a holt Scarpia kezében maradt. Iszonyát le­győzve, kiveszi azt a halott görcsösen össze­szorított ujjaiból és két gyertyát, feszületet helyezvén a holttest mellé, kimenekül. A harmadik fölvonásban harangok kon­gasa közben tárul elénk hajnalszürkületben az alvó Róma. Szin a fogház piateauja. Majd a legelő felé tartó pásztorfiu naiv dala hangzik fel. Megjelenik Cavaradossi és keseregve töpreng korai végén. Majd jő Tosca, a ki szabadulásának hirét hozza, elmond­ván neki azt is, hogy Scarpiát megölte. A jelenetnek a kivégzésére megjelent katonák vetnek véget; Cavaradossi a puskák csöve elé áli, Tosca egy oszlop mögé állva szemléli a jelenetet, melynek láttára (bár tudja, hogy csak szinlelt lesz), borzalmas sejtés fogja el szivét. Ez meg is valósul, mert Scarpia a szinlelt ki­végzést csak megígérte, de be nem tartotta. Miközben a nép, ki Scarpia megöletését meg­hallotta, elfogatására siet, Tosta a tetőről a mélységbe veti magát. Sm A »Takarodó« szövege. I. felvonás. Volkhardt őrmester harmincz­j három év óta szolgálja a hadsereget. Ezredé­nek egyik nevezetessége és disze. A kemény katonának gyönyörű leénya van, Klári, a ki az ő büszkesége és a kinea Helbig Ottót, a nevelt fiát szánta férjül. Nagyon szereti még Lauften hadnagyot is, a kinea atyja egykor megmentette az életét. Persze, nem tudja, hogy Klári elhide­gült Helbig iránt, a ki a hannoveri lovagló­iskolában jár és Lauffent szereti. Helbig, a ki visszatér Magdeburgba, elkeseredve tapasztalja jegyesének közönyét. Még sejti ennek okát és sejtésében megerősíti Aneiss őrmester. II. felvonás. Klári éj idején ellátogat ked­veséhez, Lauffenhez. A szerelmeseket meglepi Helbig, Klári elrejtőzik a hálószobaba. Helbig ráakarja nyitni az ajtót, de Lauffen kardjával leüti, hivatja a napos káplárt, Queisst, a ki a fogházba kiséri. III. felvonás. Helbig Ottó a feljebbvalója ellen elkövetett sértésért nadbiróság elé kerül. Egy két látjuk a legizgalmasabb tárgyalásoknak, a melyeket valaha megírtak. Helbig nem akarja elárulni, hogy miért hatolt be Lauffenhez és a hadnagy sem akar magyarázatot adni. Volk- hardt őrmester sem tud semmiről. De lassan­lassan a keresztkérdések tüzében kiviláglik a való. Maga Klári jelenik meg, hogy megmentse kedvesét a hamis eskütől. Volkhardt egész világa összeomlik. Az agg őrmester rá akar rohanni Lauffenre, de megakadályozzák. Gyö­nyörű a gróf Lehdenburg arisztokrata, de minden izében melegen érző, pompás alakja. IV. felvonás. Volkhardt megjelenik Lauffen­nál, hogy kérdőre vonja. Klári utána siet, hogy ismét megmentse az ifjú hadnagyot. És a boldogtalan Volkhardt, a ki hasztalan keres elégtételt Lauffentől, lelövi a leányt, a ki ott hal meg kedvese szeme előtt. KOZMATA F. UTÓDA W^PESÍ" kC5.es kir.udv. fényképészen Crf^c . V. BRZSÉ BET.TÉR 18. KÜLÖNLEGESSÉGEK­GYERMEK PHRNTR7IA /VM6RIKAI KIVITELŰ CS TA BLEAU Hová mennek a szinészek vacsorázni ? ? a „Tök királyiba, Az iró- és művészvilág találkozó helye. Különleges bohém-ételek. A világhírű Sfolnfoldl Hlndon felvonás között (rlts csapdát. = Dr. Kenner VIZGYÓGYINTÉZEIL bejáró betegek számára Budapest, VII., Valero-utcza 4. (Telefon 555., Az Intézetben gyógykezelés alá vételnek : különféle Ide»- és geriaczbsjak, «Imntlanaii. szédülés, Ryesgesésl állapotok, s gyomor és belek renybesese. Ideges s/irlutnUlrusk stb. — Gyógyeszközök : A lodomsnyos rl7gyógyltoraód eljárásain kivül széssar-fürddk (szívbajosok szár.ára), fény-flrddk (elhízások és csúzos bántairiaknál), sz elektromosán minden faja igaivanizáczlo, fusdisácstó, írankllniaáralő, masszázs. AresK méreékeltek. Proepektuo lzlveUi t» « Alapíttatott 1850 Cs. és kir. udvari szállító. Alapíttatott 1850. fiSAvviln^ ¥ BUDAPEST, V., Béooi-u. gUmiUl Ua , Deák Forenc-u. tarok Értesíti a n. e. vásárló közönséget, hogy a tavaszi valódi angol kolme ujdontágai már meg­érkeztek, melyek legkiválóbb eztkke a „RIVIÉRA" mely ori öltöny és nöi kosztümökre első sorban alkalmas. Angol himalaya és utazó piaidok nagy választékban. Minták kívánatra készséggel kül­etnek. »A szökött katona« szövege. I. felvonás. Korpádiné kovácsmílhelyében vagyunk. Az asszony két fia közül a fiatalabbi­kat, Lajost szereti, a kit urnák akar nevelni, Mig másik fiát, Gergelyt elhanyagolja és á kovácsmühelyben dolgoztatja. Éppen átutazóban van a falun Monti gróf és a felesége, a kik kénytelenek a kovácsmühelybe betérni, mivel az egyik ló lábáról leesik a patkó. Ezek itt ki­kérdeznek mindent és megtudják a két flu aránytalan nevelését, valamint azt is, hogy Korpádiné gyámleánya Gergelyt, a ki éppen a grófi lovakat patkolja, szereti, de az anyja Lajoshoz akarja erőszakolni. A felvonás soro­zással végződik, a hol Lajos helyett Gergelynek kell elmenni katonának. II. felvonás. Gergely, hogy szerelmesével találkozhassak, megszökött a katonaságtól. El­fogják és halálra ítélik. Monti grófné felfedezi, hogy Gergely tulajdonképen az ő törvénytelen fia, a ki a jelenlegi Völgyi ezredessel egykor folytatott szerelmi viszonyának gyümölcse. Ezt értésére akarván adni Völgyinek, légyottot ad neki. Férje, Monti gróf azonban kilesi és tudtára jut a titoknak. Provokálja Völgyi ezredest, de a párbajt megakadályozzák és Gergely újból megszökik. III. felvonás. Gergely a Zrinyi-kávéházban mulat. Gémesi jegyző, a ki jutalomra számit, feljelenti Völgyinek, hogy a szökött katona az, aki mulat. Völgyi ilyenformán értesülvén természe­tes fia hollétéről, odasiet és keblére öleli a feF talált fiut. Fiának fogadja és szerelmeséhez segiti. Az árulkodó sipista jegyző pedig a bör­tönbe, a darab pedig végéhez jut. ü ] aranyozó, melylyel bárki azonnal mosha­tóan ujjá aranyozhat elavult tükör- és kép rámát, szobrot, stb. Üvegje ecsettel 80 kr, n egyedit teres 3 frt, ryolczadliteres 1 frt 50 k*. Megrendelhető: Kartész Tódornál, Budapest, KrIstéMér. SS SATARIELLO DEKAMERQNJA, Márkus József (Satanello) alább felsorolt müvei legczélszerübben postautalvány utján rendelhetők meg a MAGIAU SZÍNPAD "fZ kiacu/fjvatalában (Terez korút 38.) A kötetek egyenkint kaphatok. Tioztességes asszonyok 2 Mikor Amor nevet 2 Az én asszonykáim 2 A tilosban ... 2 Ámor műterméből 2 Czigarett-szikrák... 1 Hamis bálványok _ 2 A szerelem pillangói 2 Exotikns növények 2 Kikapós menyecskék 2 Ezek azok! _ 2 Ceinta' "i történetek._ ... 2 kor Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában

Next

/
Thumbnails
Contents