MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-26 / 86. szám
1904. márczius 2 5. 7 Budapesti szinpadok. Budapest, márczius 26. A Magyar Királyi Operaház-ban a most következő nagyhéten bemutatandó Faust elkárhozásából, Berlioz Hektor drámai legendájából már megtartották az első összpróbát az összes közreműködőkkel. Az Operahaz művészei közül Scomparini Mária (Margit), Bochn-.csek Gyula (Faust), Beck Vilmos íMefisto), és Kornai Richárd (Brander) vesznek részt a zenemű előadásában, továbbá a »Budapesti Zenekedvelők Egyesületének« tagjai és az Operaház teljes zenekara és énekkara. Az előadást vezényli Máder Rezső igazgató. A bemutató előadásra, melyet páratlan bérletben tartanak meg, már most válthatni jegyet a rendes elővételi helyárakon az Operaház elővételi pénztáránál (Dalszinház-utcza) és a jegyirodákban. A Vigszinház-ban a JTakarodó, Beyerlein szenzácziós drámája diadalmasan J halad a huszonötödik előadás jubileuma felé, a melyet meg nem szakított sorozatban fog elérni. Vasárnap délután Az erény utjai-t adják. Cecile szerepét ezúttal ismét Varsányi Irén veszi át, a ki szabadsága után ebben az előadásban lép fel először. Este és a jövő hét minden estéjén a Takarodó kerül előadásra. ! • A Nemzeti Szinház-ban holnap, vasárnap megismétlik Szécsi Ferencz Utazás az özvegység fele czimü vígjátékának, mely ma este kerül bemutatóra, előadását. Hétfőn lesz az újdonság harmadik előadása. A Magyar Színház-bari a Hüvelyk Kató második előadása vasárnap este lesz, mig holnap déluián 52-szer kerül szinre A hajdúk hadnagya. A Királyszinház legutóbbi újdonsága, Szőllősi Zsigmond és Hegyi Béla poétikus operettje, a Boris király nagy sikerének fényes bizonyítéka, hogy eddig még mindig megtelt a szinház tágas nézőtere előkelő közönséggel, a mely sokat kaczagott a darab humoros helyzetein és mulattató alakjain. Különösen sok tapsban van része Fedák Sárinak, a ki ugy játékával, mint bravúros tánczával valósággal elragadja a közönséget. A darab a jövő hét minden estéjén is műsorra lesz tűzve. Vasárnap délután Rákosi Szidi magánszinésziskolája növendékeinek vizsgaelőadásául Offenbaih régi nagyhírű operettjét, a Dunanan apó és fia utazása czimüt adják. É délutáni előadásra a rendes mérsékelt helyárak mellett lehet már jegyet váltani a szinház pénztáránál. • A Népszinház-ban vasárnap délután lesz a 88 ik előadása a »Tündérlak Magyarhonban czimü népszínműnek. Ez előadás érdekességét emelni fogja, hogy Marcsa szerepét ezúttal Hegyi Aranka fogja játszani. — A Porzsoltféle operette- és népszinmüpályázat darabjait kellő igazolás mellett a Népszínház titkári irodája a jelentkezőknek kiszolgáltatja. A Népszínház szlnházjegyirodájs. A Népszínház uj igazgatója, a belvárosi és lipótvárosi közönség kényelmére belépőjegyeinek árusításával a Központi meneljegyirodá-t bizta meg, a melynek helyiségében (Vigadó-tér 1. sz. Telefon: 10—62.) minden jegyfajtából a legjobbak kaphatók Ugyancsak a Menetjegyiroda szinházjegyosztályában lehet jegyet váltani a Magyar Királyi Opera, Nemzeti Szinház, Várszinház, Vigszinház és Magyar Szinház előadásai a is. A kulisszák mögüí. Budapest, márczius 26. Három bemutató. I. »Utazás az özvegység felé«. Irta: Sse'csi Ferencz. Kritikus dolog, mikor a kritikus ir darabot, még kényesebb dolog, ha a dramaturg adja rá a fejét az ilyesfélére, de legcsiklandósabb az eset, mikor egy volt dramaturg merészkedik színdarabot irni. Bíróból lesz vádlott. Csakhogy a kritikust védi a tolla, a dramaturgot az aktivitása, — de ki, mi védi az exdramaturgot ? Legfeljebb a jó Isten, ha szereti. Meg a darabja, ha esetleg sikerült. Nagy szerencse reám nézve, hogy nem a többé-kevésbbé titkos drámaírók félelmetes testülete dönt a vígjátékom bemutatója fölött. Mert akkor biztosan el volnék veszve. Igy hát illő tisztelettel és szerénységgel várom a közönség egyéb részének — mert tán olyan is van — az ítéletét. És előre megígérem, hogy ha valakinek netalán nem tetszenék a darabom, azért nem fogom mindjárt azzal meggyanúsítani az illetőt, hogy — titkos drámaíró. II. 1 »Felsőbb asszonyok«. — A •Népszínház* mat* bemutatójához. — Egy szűkszavú, de annál beszédesebb tollú népszerű iró jelenik meg ma este a Népszínház közönsége előtt a kétségtelenül sürüen felhangzó hivő tapsokra: Lövik Károly. Ez- a magastermetü, elegáns uri ember ma este lép frigyre a színpadi múzsával: a Felsöb asszonyok első színpadi munkája, melynek Írásához akkor fogott, a mikor már nevét igen-igen jóhangzásuvá tette az olvasó-közönség előtt egy csomó novellás kötete és regénye. Három esztendővel ezelőtt irta meg Lövik Károly a ma este bemutatóra kerülő operett librettóját. Hónapokig pihent a darab a Népszínház regi gazdajának az asztalfiókjában, majd ismét hónapokig hevert egy népszerű primadonna szalón-asztalkáján. Azután megint a színházhoz került, majd ismét vissza a primadonnához, végre pedig — teljesen és tökéletesen — elkallódott. A Felsöb asszonyok librettójának — a mely pedig csak egyetlenegy példányban volt meg a színháznál — nyoma veszett. Szerencsére, volt a szerzőnek odahaza még egy példánya — a darab első kéziraia — erről nemrégiben, mikor már nagyon aktuálissá lett a Felsőbb asszonyok kérdése, uj másolatokat készítettek és három esztendő után végre »kiszerepezték« a darabot és kezdetüket vették a ptóbák. Közben nagy események zajlottak le a Népszinház-ban: uj igazgató került a szinház élére, a ki mindjárt első napon erős kézzel irányította a Felsöb asszonyok próbáit. Igy ma, teljesen uj díszletekkel, uj jelmezekkel kerül a közönség elé Lövik Károly darabja, (csengőbongó versszövege egy kiváló fiatal poétának: Pakots Józsefnek a munkája) mint a Népszínház uj rezsimjének első bemutatója. A Felsőbb asszonyok mai premierjén a Népszínház közönségének egy régi, nagyon kedves ismerőse: Szabados Béla is megszólal. HossZu hallgatás után mutatkozik be .smét a kiváló zeneköl'ő, bizonyos, hogy hozzája méltó szerető ünnepléssel üdvözli majd a bemutató közönsége, A mai premier tapsaiból pedig egy külön rész megilleti már az uj igazgatót: Vidor Pált is. a ki bizonyára örömmel vezeti — első izben — magyar szerzők munkáját sikkrre. Ügyelő. ÍLÍ. »Hüvelyk Kató«. — A »Magyar Színház* utat bemutatójához. — Hét kis bretagni lány, a megfelelő népviseletben, fehér fejkötőben és vörös-fekete koczkás harisnyában belecsöppen a szajna-parti Bábel csábító forgatagába és egyetlen nagy vörös »parupli«, mint valami hatalmas paizs megteszi azt a csodát, hogy hét fehér fejkötő visszakerül Bretagne csöndes világába — fehéren. Hét kicsiny lányra, falusi jószágra, tör Páris ficsurjainak minden csalafintasága, s nem történik semmi baj — ó, ez az Ordonneau és Hennequin, kétségtelen, az erkölcsrend napkeresztjét akarta megszerezni ezzel a librettóval. Láttuk a darab teljes próbáját, jelmezekkel, díszletekkel, zenekarral, s azt tapasztaltuk, hogy a párisi operett-histórián nem vesztettek a frisseségükből, ötlet, vigság, még mindig terem a franczia librettisták műhelyében. S a behízelgő, csiklandozó, szellemes muzsika négy felvonáson át is kiállja a próbát a legfényesebben, a mikor egy olyan invenczió bőséggel megáldott komponista, mint Raoul Pugno, kap ihletet operettzenére. A mi közönségünk, a melynek ezt a hires párisi zongoraművészt tavalyi nagy hangversenyén volt alkalma a Vtgadó-ban élvezni, azt fogja tapasztalni, hogy mint színpadi zeneszerző is két kézzel szórja a kincseket. Rengeteg mennyiségben követi egymást ebben a csapongóan vig és hangulatokban gazdag operettben a sok változatos zeneszám, s nemcsak, hogv győzzük végig az élvezésüket, de még többet kívánunk belőlük. A mihez nagyban hozzájárul a hangszerelésnek ritka kívánatossága. Van a Hüvelyk Kaló-ban például egy keringő (Kicsi rózsaszál. . .), a mely a színpadokat megjárt annyi keringő után is különösen édes bájával fogja elandalítani a közönséget. Ezt B. Szabó József énekli szépen. Előre is tudjuk, hogy nagyon fog tetszeni a Mi van eladót, a Hej, haj, csipi, csipi csóka dal, az Üdv-káplár napiparancsa (komikus kettős), a csábító szóló, a Hét bretagni lány éneke egy nagy finaléban, stb. stb. Annyi bizonyos, hogy a Magrar Szinház igazgatósága az idén immár hagyományosan szerencsés kézzel választotta meg ezt a darabját, s a sok magyar sikerhez egy franczia sikert csatolhat. Orpheus. Színházi élet. Budapest, márcziuí 26 A táncz jövője*. Irta: Guerra Miklós, az Operaház balletmestere. A középkor végén kétségkívül Francziaország és Itália voltak az egyedüliek, hol uj és igaz ihlettel kezdték művelni a táncz művészetét. Francziaország a mult század elején Itáliát túlhaladva győzőit és uralkodott, azonban csakhamar mintegy varázsütésre visszaesett régi helyzetébe, annyira, hegy még máig sem számit. Ugy általánosságban a két irány között ezt a megkülönböztetést tehetjük: a franczia kedves, gyöngéd, gracziózus, szinte aftektált, szereti a csoportosulást, a trillát, a sordinot, előnyben részesiti az eszményi és plasztikus pózokat, a lábujhegygyel lejtett kaczér lépeseket. Az olasz erős, energikus és szinte kissé vaskos, azonban tele hatásokkal és tele tűzzel, ki akar tűnni és naphoz hasonló káprázatos világításban tündökölni s a mi a fő, népe temperamentumával egyesülni. Az olasz tánezosok legjobbjai olyan nehézségeket gyűrtek le, mig a velük egyidejű franczia tánezosok csodaszámba mentek. La Benedett, la Fruoco, la Pallatino, la Limidon valóságos bűvészei voltak a táneznak. * A »Jövendő« legutóbbi számából. itlyiáák a vörös felrepedt éa durva kezet I nap alatt kárstayslaUvá éa kétakkrré teaai. I tívag ára »0 fillér. Postai s»«tkUldea 4 Bvev rendelésénél portomentsa. Ka Ph*ó KERPEL Budapast, V., Llpét-kirut