MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-26 / 86. szám

6 M. KIR. OPERAHÁZ. »Istenek alkonya« szövege. Elöjátik. Színhely, mind Siegfried utolsó felvonásában. Éjjel. A három Xorna fonja a sors fonalait. Elbeszélik egymásnak Wotan helyzetét, mint ül várában egy terem közepén istentársaival, köröskörül meggyújtatott Loge által mindent és csak azt varja, hogy a Hajna kincse visszakerüljön a sellők birtokába, akkor romba döl a Walhalla és maga alá temeti őket és dicsőségüket. Most elakarják mondani, mi lett Alberichböl, de a fonal elszakad s a Nomák leszállnak a földbe anyjukhoz. Siegfried és Brünnhilde kilépnek egy kőboltozat alól, a hova szerelmesen meghúzódtak. Siegfried ujabb hőstettek után vágyódik, bucsut vesz Brünnhilde101. a kit továbbra is a lángok fognak megvédeni. A xibelungok gyűrűjét, hogy hűségére emlékeztesse, neki hagyja Brunhilde Granet adja urának, hogy az is eszébe juttassa az ő asszonyát. Egygyé forrnak szerelmükben s ha válnak is. szivük, lelkük együtt marad . . • /. felvonás. A Gibichungok csarnoka a Rajna mentén. Gunther mostoha fivérét. Hagent — kinek nagy bölcsesség és titkok tudása jutott osztályrészül — megkérdi, meg lehet-e elégedve dicsőségével ? Hägen csak azt hibáztatja, hogy Gunther nőtlenül, nővére Gutrune férj nélkül élnek. Dicséri Siegfried erényeit és öt ajanlja Gutrune urának, mig Brünnhildet Gunther választhatná nőül, mit az által lehet vele elérni, ha Gutrune Siegfnednek, midőn — mint valószínű — kalandkeresési útjában ide jő, azon büvitalból ad inni, melytől az egész múltját elfeledi. Siegfried csakugyan megérkezik, nagy diadallal fogadják, elmondja, hogy a niebelungok kincsét hol hagyta, majd megissza a Gutrune által nyújtott italt — minden ugy történik, ahogy Hägen tervezé — s rögtön elfelejt mindent és szerelmes lesz Gutruneba. kinek kezét rögtön meg is kéri fivérétől, a ki viszont azt kívánja, hogy Brünnhildet segítse számára megszerezni Siegfried megígéri, hogy ő majd a varázsüveg segélyével felveszi Gunther alakját s átlépi helyette a langokat. Vérszővetséget kötnek, azután mindjárt útra kelnek. Hägen visszamarad, hogy a csarnokot őrizze — ellenségének. Mert csak álnokság vezeti lépteit. Csak a gyürüt akarja megszerezni, hogy atyjának, Alberichnek — meri ő az a fiu, a kitől Erda óvta Wotant (Siegfried III. felvonás) — visszajuttassa. Változás. Szin. mint az előjátékban. Waltraute, a nyolcz walkür egyike odalovagolt Brünnhildehez. Elmondja, hogy Wotan összegyüjté az isteneket és a hősöket, miután lándzsáját egyszer széttörve hozta haza s azóta szótlanul várja a véget. Fájdalommal emlékezett meg Brünnhiláéröl es arra szeretné birni, hogy a gyürüt visszajuttassa a rajnai sellőknek. Az hallani sem akar felőle, hogy megváljon szerelmese emlékétől. Nem hatja meg Waltraute kérése és ha egész Walhalla romba dől, neki a szerelme többet ér. Zord arczczal rohan el a walkür, az istenek bukása most már ki nem kerülhető. Siegfried megérkezik Gunther alakjaban és annak hangját utánozza. Brünnhilde megdermedten látja az idegent feléje közeledni. Menekülni próbál előle, de az eléri, dulakodás közben lerántja a gyürüt Brünnhilde ujjáról es kényszeríti, hogy adja meg magát, követve őt, mint Gunther felesége. II. felvonás. A Gibichungok csarnoka előtt. Hägen ülve alszik. Alberich felkölti s figyelmezteti, hogy ö most az egyetlen, a ki a niebelungok kincsét magához ragadhatja ; csupán annyiban volt Siegfried, a Wálsung erősebb nála, hogy a kígyó Fafnert csak az győzhette le. De most igyekezni kell a gyürüt megszerezni, mielőtt egy bölcs asszony tanácsára a Rajna leánya elnyernék. Hägen meg távozásában is könyörög fiának, hogy hü legyen hozzá. Siegfried megérkezik s elmondja Hagennek, miként sikerült tervét megvalósítani. Vigan hivja elö Gutrunet, immár leendő feleségét, a ki ugyan féltékenykedik, midőn halija, hogy Siegfried volt a kérő és Gunther alakjában mindjárt a jogait követelő férj is, de Siegfried esküszik, hogy hü mardt és nem csalta meg szövetségesét, a kinek közeledtét már látja. Hägen összehívja a jobbágyokat, hogy ujjongva fogadják urukat es ünnepeljék házasodását Gunther és Brünnhilde megérkeznek. Utóbbi ijedten látja Gutrunet Siegfried karjaiban. Alig bir beszélni, felelősségre akarja vonni a hűtlent, a ki részéről nem érti meg Brünnhilde zavarát es elajulását. Férjéhez, Guntherhez utasitja, midőn azonban e végből ujjával feléje mutat, Brünnhilde megismeri ujján a gyürüt és tisztában van rögtön a helyzettel. Siegfriedet tolvajnak nevezi, mert hngyan juthatott azon gyürii birtokába, melyet az imént Gunther vett el tőle? Hägen közbelép s Siegfriedtöl, hogy tisztázva lássa becsületét, esküt követel. Az megesküszik, de Brünhilde közvetlen utána szintén sorompóba lép és megesküszik, hogy neki van igaza. Siegfried felszólítja a férfiakat, hogy itt se adjanak asszonyi fecsegésre. Rajkos vígsággal nyújtja karját Gutrunének, hogy lakodalmukra vezesse. Brünnhilde, Gunther és Hagen visszamaradtak. Brünhilde egy gonosz varázsló munkájának tartja a bonyodalma; Hägen felajánlja kardját, hogy bosszút áll az áruló Siegfrieden. Te — szol keserűen B — hiszen szemének egy pillantásától megretten bátorságod; de Hägen végre kicsalja tőle azt a titkot melyik a Siegfried megsebezhető testrésze s elhatarozzza, hogy ijjával majd oda a — háta közepére — lö Gunther előbb ellenkezik, hiszen vérszovetseget kötött barátjával, de Hägen bizonyítja, hogy Siegfried volt az első, a ki a hűséget megszegte Hogy pedig Gutrune haragját ne idézzék föl. mint férjének gyilkosai, ugy beszélik meg, hogy a vadászaton fogják orvul megtámadni s aztán hirét költik, hogy egv vaddisznó ölte meg. Hägen ugyan Gunthert beszélte rá h

oEY ajgyürüket megszerezze, alattomosságában azonban mar biztosra veszi, hogy sikerülni fog neki azt tőle is •visszanyerni. hl. felvonás. Völgy, meivei a «ajna szel át. A három rajnai sellő felszínre jő és siratja eltűnt aranyat, melv oly fényesen megvilágította medrük mélyét. Kérik a napot küldje arra a hőst, a ki kincsüket visszaadhatna Siegfried közeledik. Évődnek egymással, majd megkérik a sellők Siegfriedet, adja nekik a gyürüt. mit az azonban megtagad. Arra elmondják nekik, hogy a gyürü átkot hoz arra, a ki viseli és ugy ölik majd meg őt is, mint 0 megölte a sárkányt; csak ha visszaadja nekik kincsüket, menekülhet meg a végromlástól. Siegfried most már daezosan utasítja el őket: az 0 erején senki sem foghat ki, ő nem tudja, mi az félni. Ha nem akarná "feleségének a hűségét megőrizni, szerelemért szívesen odaadná a gyürüt, de fenyegetésükkel nem késztethetik rá. A sellők, azzal, hogy majd örökösétől, egy délezeg asszonytól nyerik vissza kincsüket, eltűnnek. Gunther, Hagen és kíséretük leszállnak a hegyekről. Tábort ütnek, Siegfried, miután nem birt zsákmányt ragadni, kéri. hogy részesítsék öt is ételükből, italukból. Megtörténik. Hägen megkérdi, igaz-e az, hogy Siegfried érti a madarak nyelvét. Igen, válaszol az és vigan mesél a múltjáról. Elmondja, mint nevelte föl Mime és mint ármánykodott ellene, mig Nothungjával (kardjával! sikerült a sárkányt !s azután a méregitallal közeledő Mimét lesújtani. A továbbiakra ugy látszik nem tud emlékezni Ekkor Hägen varázsitalt ad neki, melytől ismét tisztán látja azt, a mit eddig elfelejtett. Most elbeszéli, mint lépte át a tüzhegyeket, hogy Brünnhildet álmából felébressze, a ki azután szerelmes, hü asszony lett. Két holló röpköd köröskörül. Megérted e ezeket is ? — kérdi Hagen. Siegfried utánok néz figyelmesen, az alatt Hägen hátába döfi lándzsáját. Siegfried csapásra emeli pajzsát, de erőtlenül összerogy. Még egyszer visszagondol drága kedvesére és Brünnhilde nevével ajkán meghal. Változás. A Gibichungok csarnoka. Gutrune nyugtalanul aludt és aggódva keresi Brünnhildét, kiről azt hiszi, hogy az imént a Rajna felé látta haladni. Brünn- hilde fekhelye csakugyan üres. Hägen hazatér, felszólítja Gutrunet, hogy menjen hazatérő hősi férje elébe. A férfiak behozzák Siegfried holttestét. Hägen megmagyarázza, hogy férje egy vadkan áldozata lett, de Gutrune csakhamar megsejti a valót, fivérét hűtlenséggel vádolja, az Hagenre mutat, mint az átkozott gyilkosra. Hägen daezosan lép elö és jogosnak nevezi tettét, söt zsákmányt is követel — a gyürüt! Günther tiltakozik ez ellen, mire Hägen kardjára bizza a döntést és leszúrja — fivérét. Most le akarja húzni a gyürüt Siegfried ujjáról, de a halott keze tenyegetöleg emelkedik feléje ! Brünnhilde lép be. Gutrune szemrehányásaira elmondja, hogy 0 előbb volt Siegfried házastársa és Gutrune kétségbeesetten látja át, hogy az ö varázsitala okozta az egészet, melytől Siegfried elfelejtette Brünhildet. Brünn- hilde megparancsolja, hogy máglyát készítsenek. A gyürüt visszaigérte a sellőknek, csak még a tűzben akarja az átoktól megtisztítani. A két holló — Wottan küldöttei — berepül, azokkal üzeni meg a Walhallába a máglya meggyújtását, mely egyszersmind az istenek alkonyát, büszke váruk elperzselődésének kezdetét is jelenti. Azután Grane lovára kap és az általa tűzbe borított máglyára ugrat hü ura holtteste mellé. A Rajna elborítja a tüzet. A sellők kiragadják a gyürüt. Hägen elébük tör és őrülten rohanva akarja a gyürül megmenteni, de a sellők átkarolják és lehúzzák magukkal az örvény mélyére. Az égen hatalmas tüzsáv mutatkozik, mely mindinkább terjed. Mindnyájan némán, lesújtva bámulják a tüneményt. Megkezdődött már az Istenek alkonya ! 19C4. márczius 26. A »Boris király« szövege. Előjáték. A czirill király megszökik egy tánczosnővel, odahagyva országát, feleségét és kis tízéves fiát: Boris herczeget. A királyné — miután az ország nagy bajának és romlásának a nő az oka — elrendeli, hogy ezentúl a nők fátyollal takarják el arezukat és kámzsával a hajukat. Hogy fiát, a kis Borist, a nőktől megóvja, elküldi őt tiz évre a micsideri kastélyba. Vele küldi két miniszterét: Babakovot és Bibikovot, a kiknek fejvesztés terhe mellett kell majd őrködniük, hogy Boris soh'se ismerhesse meg a nőt. Boris szomorúan elbúcsúzik kis leány-pajtásától: Jelenától és miután homlokát megilletik a papok a reá váró koronával, megy a miniszterekkel a micsideri kastélyba. I. felvonás. A micsideri kastélyban husz éves ifjúvá fejlett Boris. Már elérkezett a nap, a mikor hazaviszik, hogy elfoglalja trónját és még nem látott nőt. A két miniszter távoltartja az asszonyt Boristól, noha ők minden két hétben becsempésznek — tanfelügyelőknek öltözött — nőket a kastélyba. Álruhában lopózik be a kastélyba Jelena is, barátnőivel, hogy gyermek-szerelmesét viszontláthassa. Boris szomorú, kedvetlen, vágyakozik az ismeretlen : a nő után és végre is ráparancsol a miniszterekre, hogy mutassák meg neki a nőt. Babakov és Bibikov — féltvén fejüket — egy Diána-szobrot mutatnak be Borisnak, mondván, hogy az a nő, a kit olyan szörnynek festettek le mindenkor az ifjú király előtt. Ámde a szobor helyét Jelena foglalja el és Boris véle ismerkedik meg. Természetsen beléje szeret. Nagy ünnepségek között viszik haza a királyt, hogy trónralépve, megkezdje uralkodását. II. felvonás. Az erény-iga alatt nyögő ország már alig várja Borist, a ki azonban, mint király, nem függeszti fel anyja szigorú rendeleteit. Mikor aztán sürgetik, hogy nősüljön meg, ő kijelenti, hogy senki mást nem vesz nőül, mint a micsideri szobrot. Most már hiába világosítják fel, hogy az csak szobor volt és nem nő, Boris ragaszkodik elhatározásához. Mindenki azt hiszi, hogy a király megőrült. Végül Boris kijelenti, hogyha a szobrot nem veheti feleségül, akkor csak olyan nőt ültet maga mellé a trónra, a ki szakasztott képmása a micsideri park szobrának. Ez pedig nem más, mint Jelena, a kit Boris — a nép általános örömére — feleségül is vesz. GLASSÉ KEZTYÜ! elsőrendű Karlsbadi minőség fehér, fekete szürke és divat színekben = párja 69 kr. Elegáns tavaszi szürke férfi és női svéd beztyük 30, 33 kr. Remek eső- és napernyők Sergből vagy Clottból 93, 120 kr. Hédi flór harisnya a tavaszi harisnya divat senzácziója párja 37 kr. Selyem arezfátyolok mtre 19 kr. Remek selyem férfi esernyők 180 kr. Tar'ós miderek 45, 05, 88, 120 kr. A világhírű valódi Radikál fűző 160 kr. Elegáns csipke gallérok 28, 50, 75, 95 kr. Divatos női övek 27, 33, 48, 55 kr. Női ruha kelmék, zefirek, batistok mesés olcsón. LIIII IZSÓ Ál a „GÓLYÁHOZ" Budapest, Nagymező-utcza 12. SZ. a Szerecsen-utcza sarkán.: