MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-25 / 85. szám

— I 19C4. márczius 25. formálta át magyar színpadra Molnár Ferencz. Tengerre magyar! a czime és uj primadonnát hozott a színházhoz: Komáromi Mariskát. Zsazsa szabadságra megy : igy kerül a műsorra ez a »tengeri« bohózat. Két felvonása ugyanis egy hajón játszik, a nyilt tengeren. A rendelkező próbáján Vágó-1, Papp Miskát, Thury-t láttuk és egy csodaszép uj színésznőt: Olszka Vandát, a szinház uj énekesnőjét. Az újdonságban énekel először, a kik hallották: mesébe való dolgokat mondanak a hangjáról és kész művészetéről. A Tengerre magyar! próbái hát megdultak, a betanulására sok idő kínálkozik, mert a Boris király uralkodasának ideje kiszámíthatatlan. Most még a balkáni fejedelemnek hódol jó sokáig és seregestül a Királyszinház közönsége. A Vigszinház-ban is szép nyugalommal próbálják A királynő férjé-t. A Takarodó még nagyon sok teli házzal kecsegtet. A próba egyébként Küry Klára jegyében folyik, a primadonna pontosan reggel kilencz órakor megjelenik a Vigszinház-ban és utolsónak távozik — szemtanuk vallomása szerint: délután két óra tájban — az énekes franczia vígjáték próbájáról. A szinpadon Küry Klára mellett Hegedűs, Tanay, Vendrey, Nikó Lina viszik a szót, sőt — elárulhatjuk — két izben az éneket is. Roppant szines, érdekes milieu: igy, a próba halavány tónusaiban is végtelenül mulatságos. A kulisszák mögött különben jelenésre vár a Vigszinház apraja-nagyja. Csaknem mindenkinek akad majd dolga A királynő férjé-ben A Vigszinház tavaszi szezonja egy igazán nagy sikerrel — a Takarodó sikerével — indult meg, egyenesen folytatódni fog egy másik sikerrel, mely talán még fölül fogja múlni amazt. Küry Klára, mint királynő : elsőrendű szenzácziónak készül. Egyelőre pedig várjuk a holnapi színházi estét. Gazdag est lesz : három újdonsággal örvendezteti meg a főváros színházi közönségét. Ügyelő. Színházi pletykák. Budapest, márczius 25. A vándorló gyürü. — Ékszer, a mely beszél. — Az Operaház egyik ismertnevü, kitűnő hangú énekese a minap pompás uj gyűrűvel az ujján jelent meg a kollégái között. Nem mindennapi gyürü volt az ; ragyogó brilliántoktól ékes, gazdag mivü ékszer, testvérek között — még ha a testvérek ékszerészek is — megért háromezer forintot. A gyűrűnek azonban egy igen különös tulajdonsága is volt: beszélt. Igen, higyjék el, ez a gyürü beszélt, sőt: kiabált. Félfüllel hallottuk egy színházi társalgóban a történetét, melyet nem is kellett suttogva továbbadnia senkinek : a gyürü maga beszélte azt el. — Kezdetben — mesélte a gyürü, — egy nagyon szép, nagyon ismert és nagyon vörös asszony ujjáról szórtam szét vakitó fényemet. Azután lekerültem onnan: ráhúztak, szerelmi zálogul, egy jaj, de jól ismert operett-szinész ujjára. Uj gazdám sokáig megbecsült, de végre is, bármily szépen ragyogtam is: rámunt. Vége lett a szerelemnek és én — nagyon rövid ideig — megint csak a szép asszony ujján pompáztam. Azután egy daliás szavalómüvész vett birtokába. A déli korzón, meg a Nemzeti Szinház-ban csak engem bámultak és jól hallottam, mikor a fényességem láttára itt is, ott is megjegyezték: »Nini, a gyürü már megint gazdát cserélt!« Második gazdám se nagyon becsülhette meg az én szép asszonyomat, a ki az ékszeres boltból váltott magához, mert egykettőre megint csak visszavár doroltam az ő birtokába. Azután, ismét nagyon rövid idő múlva, a mélyhangu énekes húzott az ujjára. Vaj ion meddig fogok szerepelni az Operaház színpadán ? Ámor a megmondhatója ! Igy a gyürü. A tények az ő csodálatos históriája mellett bizonyítanak. Meg aztán nem is szabad egy ilyen drága, sokat tapasztalt ékszerről feltételezni, hogy — hazudik Zéta. Színházi élet. Budapest, márcziue 25 Duse Eleonora inasévei. Jean Dornis, a franczia iró könyvet irt a jelenkor színházi nagyságairól. A »Gil Blas« a következő érdekes monographiát közli belőle Duse Eleonora életéről. A nagy olasz tragika komédiás-szülők gyermeke és egy harmadosztályú vasúti kocsiban látott napvilágot. Az a komédiástrupp, a melyhez szülei tartoztak, egyike volt a legszegényebbeknek : olyan vásári trupp, a mely faluról falura vándorolt, a hol néhány napra tanyát ütöttek. Két éves korban a kis Eleonorát már mint súgót használták; tiz éves korában már maga is játszott. Olyanok, a kik a fiatal művésznőt pályája kezdetén ismerték, azt mondják, hogy alvajáró módjára gázolt keresztül az életen. Apja azt állította, hogy egy különös bajban szenved, a melyet Velenczében »smará«-nak neveztek. Tizennégy éves korában Duse Eleonora a turini kórházban édesanyja halottas ágyánál könnyezett. Szegénynek arra sem volt pénze, hogy fekete ruhát vegyen magának. Egy barátnője az ő jelenlétében igy szólott ekkor: — Én bizonyára tisztességes nő vagyok, de mégis eladnám magamat azért, hogy édes anyám temetésére gyászruhát ölthessek. Néhány évvel utóbb tanuja volt annak a jelenetnek, a mikor édes apja egy teátrális gesztussal egy nagyobb örökséget utasított vissza, mondván: — Mit csinálnánk vele most, a mikor szegény édes anyád már a sirban van ? Még fiatal leányka volt Duse Eleonora, a mikor alkalma nyilt Júliában debütálnia a velenczei színházban. A közönség el volt ragadtatva, de a fiatal debütans másnap reggel már nem is törődött a sikerrel; az est izgalmában a nagy tragika rátalált önmagára. Tudta, hogy már most módjában van a köznapi életből az igaz művészet világába menekülnie. 1880 ban ott volt Turinban, a mikor egy franczia társulat a nagy piaezon a díszleteket és jelmezeket csomagolta ki. Sarah Bernhard társulata volt, a mely európai kőrútjában itt is megtelepedett néhány napra, hogy sikereit gyarapítsa. Duse izgatottan nézte A bagdadi herczegnő előadását. Alighogy Sarah Bernhard elhagyta a várost, Duse jelentkezett a színházigazgatónál, hogy elakarja játszani a nagy franczia színésznő után A bagdadi herczegnő szerepét. A barátai lebeszélték szándékáról: — A franczia színésznő után ki fog nevetni a közönség . . . — És én mégis fel akarok lépni ebben a szerepben ! — válaszolta makacsul Duse. És játszott és ugy játszott, hogy Dumas fils közös barátaik segítségével üdvözletével kereste fel Dusé t, a ki attól a naptól fogva egyike lett a jelenkor legnagyobb művésznőinek. Vidéki szinpadok. Budape«t, márczius 25. A vidéki színházak egyre-másra szerzik meg Beyerlein nagyhírű Takarodó jának előadási jogát. A darab mindenütt csak virágvasárnap után kerül előadásra, mert most minden társulatban nagyobb változások lesznek és a darabot már az uj társulatok tanulják be. Legelőször az aradi és a kolozsvári színházak mutatják be a Takarodó-1. Az Országos Szinészegyesiilet titkárának: Vedres Gyulának jubileumára nagyban készült nek a vidéki színházak, a melyek annak központi rendezésével Deák Pétert, a Szinészegyesület pénztárosát bizták meg. Deák felhivást küldött szét az igazgatóknak s azok közül eddig hozzájárulásukat, illetve részvételükebejelentették: a kolozsvári Nemzeti Szinház Zilahi Gyula, Komjáthy János, Halmay Imre, Kunhegyi Miklós, Kövesi Albert, Gáspár János, Tóvári Antal stb. A jubileumi ünnepély áDrilis 19-én lesz az egyesület közgyűlési termében. • A debreczeni színházra legközelebb kiírják a pályázatot. Most már a szinikerülethez tartozó városok — Nyíregyháza és MáramarosSziget — is elfogadták a pályázati feltételeket. Krémer Sándor színigazgató, a ki legutóbb az eperjes—szatmári szinikerületet egy évre elnyerte, társulatával április 1-én érkezik Eperjesre és 3-ikán kezdi meg az előadásokat Külföldi szinpadok. Budapest, márczius 25 A párisi Renaissance-s.inház-ban tegnap volt Anatole France uj darabjának a bemutatója. France Bergeret professzor alakját viszi a színpadra, nyolez képből álló La manneqwn d'osier (»A próbababa«) czimü darabjában Guitry játszta a főszerepet. Az újdonság énekes sikert aratott. A berlini udvari színházak sorsáról e héten határoztak a képviselőház illető bizottságában. Ezek szerint a Shauspielhaus-t április végén becsukják és zárva marad 1905. január l-ig. Háromnegyed év szükséges az átalakításokra. Az udvari operaházra vonatkozólag kijelentette a pénzügyminiszter, hogy teljes újjáépítése elkerülhetetlen. A költségeket az állam, a császár és Berlin városa közösen fogják viselni. * A madridi »Teatro Espanol«-ban, tudvalévőleg óriási sikert aratott Perez Galdos: A nagyapa czimü uj darabjával. Eddig harminczhétszer került szinre a dráma és minden előadásra elfogyott minden jegy. Galdos-1 most nemzeti ajándékkal fogják megtisztelni. Furley, a »The French Grand Opéra Company of Paris and New-Orléans« czimü színházi vállalat vezetője külön hajót, úgynevezett »Operahajót« építtetett, a melylyel bejárja 300 tagból álló társulatával az amerikai tengerparti városokat Buenos-Ayrestől egészen New-Yorkig. A társaság négy operával utazik: »Az afrikai nő«, A bolygó hollandi«, »Trisztán és Izolde« és természetesen »Parsifal« szerepel műsorukon. Kossuth Lajos-u. 6. TELEFON; Deutsch Zsigmond és Társa Teréz-körut IC. I TELEFON : 4M Elfogad fix és start odds mellett, a bel- és külföldi versenyekre fogadásokat. Double és treeble eventek