MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)
1904-03-03 / 63. szám
1904. márczius 2. 3 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 3. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Pékár Gyula: Mátyás és Beatrix czimü tortenelmi színmüve lesz, a mely előjátékból es négy felvonásból áll. A czimszerepet Mihcily fi, Beatrix királynét Hegyest M„ Borbalat P. Márkus Emília, Corvin Jánost Ligeti Juliska játszszák. Kivülök a szinház majdnem valamennyi tagját foglalkoztatja. Az újdonság a jövő hét péntekjén kerül először szinre. A Magyar Királyi Operaházban szombaton a szépsikerü Gemma kerül szinre. Vasarnap az Istenek alkonya kerül előadásra, melynek felelevenítése oly nagy sikerrel járt. Pénteken a Várszínházban A troubadour-X adják Biro Lili vendéfellépésével. A Vígszínház Ar erény utjai előadásainak hosszú sorozata alatt kiváló gonddal készült Beyerlein szenzácziós darabjának, a Takaródénak (»Zapfenstreich«) bemutatójára. Beyerletn »Jena vagy Sedan« czimü első regényével a legkiválóbb regényírók sorába emelkedett és kevéssel utóbb, a Zapfenstreich, első drámája, a legünnepeltebb színpadi irók sorába juttatta. Tüneményes az az érdeklődés és siker, amely a Takarodó erőteljes drámai cselekményét kisérte mindenütt, a hol a darabot bemutatták. Eddig körülbelül háromszáz színpadon adták elő ; egész Z - pfenstreich-irodaiom keletkezett. A darab irányzatát illetőleg a legellentétesebb nézetek merültek fel és ismeretes, hogy ez az ellentét még Vilmos császár és a porosz trónörökös között is szerepelt. A darabban a Vigszinház egész férfi-személyzete játszik, az egyetlen női szerep Gazsi Mariska kezében van. A Takarodó bemutatóját a jövő hétre tervezik. • A Magyar Szinház nagysikerű újdonságának : A hajdúk hadnagyá-nak egyik minapi e őadását végignézte a müncheni Gärtnerplatztheater két igazgatója, a kik az előadás után nyomban felkeresték a szerzőket és megszerezték tőlük a darab előadási jogát. A hajdúk hadnagya ősszel fog szinrekerülni Münchenben. A gyorsan népszerűvé lett magyar operett, a mely a Magyar Szinház ezidei legerősebb sikerének bizonyult, első jubileuma után is minden este szinrekerül, a czimszerepben mindenkor Ráthonyi-val, Szép Icziget Sziklai, a kadétot Szentgyörgyi Lenke, Barbarinát Tomcsányi Rusi játssza. A mai előadáson ismét két Jadwiga lép fel: az I. és III. felvonásban Dénes Ella, a másodikban Keleti Juliska énekli a szerepet. SSPSk .£s ffiSIfc « _ J*- * A Királyszinház nagysikerű újdonsága: Monckton és Caryll dallamos zenéjü operettje: A toreador állandóan zsúfolt házak előtt kerül szinre. A fényes kiállítású darab iránt városszerte olyan általános, nagy az érdeklődés, hogy az egész hétre, melynek minden napján műsorra van. tűzve, a jegyeket már előre veszik. • A Népszínház- ban tegncp este volt a bemutatója Pásztor Árpád: Kis császár czimü uj operettjének. Az újdonság nagyon tetszett a közönségnek, mely elismerésének kifejezést is adott. Nagyon sokszor hivták a lámpák elé a szerzőket és a szereplőket. Az újdonság e hét minden estéjét betölti. Egynémely primadonna a sikereit nem a tehet ségének, hanem a — klakk tenyereinek köszönheti. A primadonna hajdan a színpadon küzdött a sikerért, manapság előre biztosítja magának a dicdalt a kulisszák mögött. VT* A kulisszák mögül. Budapest, márczius 3. »Cyrano de Bergerac« a Nemzeti Színházban. Arról az érdekes hirről értesülünk, hogy a Nemzeti Színház fölvette előadandó darabjainak sorába Rostand: Cyrano de Bergerac czimü színmüvét, a melyet annak idején a Nemzeti Szinház megbízásából fordított le Ábrányi Emil, a mely azonban különböző okok miatt mégsem kerülhetett ott eddig szinre s igy a fővárosi közönség csak a budai nyári szinház előadásában ismerhette meg Rostand romantikus színmüvét. A czimszerepet Pethes Imre fogja játszani, a ki ebben a szerepben annak idején a budai színházban oly méltó feltűnést keltett. Ugy látszik, Pethes-nek az utóbbi időben elért nagy sikerei érlelték meg Somló Sándor igazgatóban a Cyrano de Bergerac szinrehozatalának eszméjét. Rostand színmüve az őszszel kerül bemutatóra a Nemzeti Színházban. »Takarodó«. — A Vígszínház jövő heti újdonságáról. — Budapest, márczius 3. Beyerlein hiressé lett katona-darabja, a Zapfenstreich, a mely Takarodó czim alatt Zboray Aladár fordításában a jövő héten kerül bemutatóra a Vígszínházban, azzal a szenzáczióval ment szét ugy a németországi, mint a külföldi színpadokra, a melyet a színpadi termékeknek a politikai, vagy egyéb magasabb szempontból eredő üldözöttség ad meg. Csakhogy ezt a nevezetességet néha gyöng; színpadi alkotások is megkapják a nélkül, hogy művészet tekintetében a várakozásokat kielégítették volna. A Zapfenstrsich-a\ azonban ugy áll a dolog, hogy az a maga emberségéből is megállja a helyét, s az a háromszáz szinház, a hol idáig előadták, nem bánta meg a bemutatását. Külföldre a legtávolabb eső pontokra is eljutott már ez a német katonaéletbe bevilágító dráma, épp ugy ismerik már például Dániában is, mint Dél-Afrikában, a hol Johannesburgban került szinre, s legközelebb Párisban is meg lesz a premiérje az Antoine-színházban. Németországban »felsőbb helyen« nagyon megnehezteltek a Zapfenstreich-ra. A magasabb katonai körök ellenszenve pedig természetesen csak növekedett, a mikor egészen nyilvánvaló lett Vilmos császárnak, mint a legfőbb czenzornak az állásfoglalása, a mely legjobban a trónörökös megrovásában és szobafogságban fejeződött ki. A hatalmas német birodalomnak jövendő uralkodója nem átallott ugyanis tapsolni néhányszor a darab előadásán, a mikor némely reálisan vázolt igazságok őszinte átérzésére lelkes elragadtatás fogta el. Voltak betiltások, bojkottálások, ujságpolémiák e mü körül, a melyekről a világ minden részében tudomást vettek. Nem csuda tehát, ha a darab karriérjének alaposan meg volt vetve az ágya. Csakhogy a Zapfenstreich, bár lassúbb tempóban, akkor is érvényesült volna, ha alakjai nem szines, változatos ulánus-egyenruhát, hanem egyszerűbb polgári öltözéket viselnek, mert specziális tendencziája mellett az általános ember jut benne teljes mértékben kifejezésre. Azok az érzések, szenvedelmek, erények és gonoszságok, a melyek elénk tárulnak a Zapfen streichban más korszakban, más körülmények között és más színhelyen is megtalálnák az utat érdeklődésünkhez, felfogásunkhoz és lelkűnkhöz. Ez a darab azonban mind a négy felvonásában egy német kaszárnyában játszik, annál is inkább számithat tehát a figyelmünkre, mivel ujabban nem is magában álló eset az, hogy a német hadseregnek, Vilmos császár büszkeségének, a kuliss'a-titkai irodalmi műfaj alakjában kerülnek a nyilvánosság elé. Érdekessége a darabnak, hogy huszonkét alakja között csak egyetlen nő szerepel : a szej relmes hősnő, egy öreg őrmesternek a leánya. ' a ki a katon ai hősiesség iránt való rajongásái nak és szerelmének lesz az áldozata, míg az a tiszt, a ki balvégzete lesz, az ingatagság és j férfiatlanság sivár képét mutatja, a melyet a kardbojt még csak kietlenebbé tesz. A többi szerepben a Vigszinház összes férfitagjai lépnek fel, s a legtöbb szerep olyan fontos, annyira szükséges része a cselekménynek, hogy akár mindegyik főszerepnek tekinthető! A kiállítás tekintetében a Vigszinház igazgatósága természetesen mindent elkövet, hogy a teljes illúziót keltse az előadás. A fényes uniformisok az utolsó gombig megegyeznek az eredeti német ulánus-egyenruhákkal. Kóró. Színházi pletykák. Budapest, márczius 3* Az utolsó jegy. A színházaknál tudvalevőleg nagy szerepet játszik a »tábla«. A tábla a legkülönösebb jószág, ha ott függ a pénztár bezárt kis ablaka fölött: kétféle hatást kelt. A közönség körében bosszúságot, a szinházvezetőség soraiban örömöt. Tudniillik a tábla azt jelenti, hogy »minden jegy elfogyott«. A hoppon maradt, színházba kívánkozó közönség természetesen igy nagy ellensége a táblának, annál szeretetteljesebb szemmel nézegetik azonban szerzők és igazgatók, mivelhogy a teli kassza és a legbusásabb tantiémek hirdetője. A hajdúk hadnagya jubiláris, huszonötödik előadásán pár perczczel fél nyolcz előtt — noha már zsúfolásig tele volt a nézőtér — még mindig nem lógott künn a tábla a pénztár kis ablaka fölött. Rajna Ferencz lesietett a pénztárosnőhöz és meginterpellálta : — Mi az nagysád, hogy még nincs künn a tábla ? Hiszen zsúfolásig tele van a szinház! — Tudom, tudom. Mégse tehetem ki a táblát. — És miért nem ? — Mert még egyetlenegy jegy van a pénztárban. — Több nincs ? — Nincs 1 Csak ez az egy földszinti ülőhely. Rajna Ferencz gondolkozott egy kicsit, azután hősies elhatározással a — pénztárczájához nyúlt. — Hogy az a jegy ? — Három korona. — Tessék, itt a pénz. Megveszem azt a jegyet. De most aztán rögtön tegyék ki a táblát 1 Egy perez múlva künn volt a tábla. A pénztárosnő bezárta a boltot: a szerző megvette a legutolsó jegyet. A történeti hűség kedvéért még azt is feljegyezzük, hogy a jegyen aztán Rajna Ferencz — ha akarta volna — bőséges agiotage-al túladhatott volna. Ő azonban odaajándékozta egy vidéki szinház rendezőjének, a ki az utolsó perezben érkezett meg a vonattal, hogy mielőtt rendezi, végignézze A hajdúk hadnagya egyik budapesti előadását. II. A legnagyobb trükk. A színházi közönségnek — azt hisszük — nem kell bővebben megmagyarázni, hogy m az a »trükk«. Az angol operett divatja és különösen a budapesti operett-szinházak legutóbbi üdvös versengése annyi színpadi trükkel lepte meg a közönséget, hogy igazán fölösleges ezeknek a sajátos-szinpadi meglepetéseknek a természetrajzát per longum et latum tárgyalni. A trükk — általában — java-borsa az előadásnak, jól kieszelt meglepetés, fordulat és éppen ezért a KRnrr.l^rétr EZFINOMITO Mftfák a »örö« (elrepedt és durva kezet I nap alatt káraaaytlmává éa I Iva« ára 90 flllir. >*MtsU aseuctuct«« 4 aveg n randsltséntl portoment«« tárabaa Kapható KERPEL Budapasi, V., Upét-kirat 21 s \