MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-21 / 81. szám

1964. márczius 22. Budapesti szinpadok. Budapeat, márczius 22. A Nemzeti Szinház-ban szombaton, e hónap 26-ikán, lesz a bemutatója Szécsi Ferencz blazas az özvegység felé czimü három felvonásos víg­játékának. Női főszerepét - egy érdekes es népszerű vígjátéki szerepet - Markus Emília kreálja, a ki mellett nagy szerep jutott Cs. Alszeghy Irmának is. A két férfi főszerepet Császár Imre és Gál Gyula látja el. Az eraekes újdonság prem erszinlapját itt adjuk: Utazás az özvegység felé. — Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Szécsi Ferencz. — Szeméiyek: Ellen Moore, később Tasnádyné ... P. Márkus E. Bogdán Ágota Cs. Alszeghy I. Denk lovag, nyug. tábornok ... — Náday F. Tasnády — - — Császár Lugosi dr. egyetemi tanár — — Gál Erike, az unokahuga D. Ligeti J. Seres Kajetán Horváth Sarlós doktor, tanársegéd Rózsahegyi Sziklai Manó, kereskedelmi tanácsos Boross Elza, a felesége Helvey L. Schrafl báró Latabár Binder k. a. nevelőnő Györgyné Weiss, könyvelő Gabányi Hattyasy Lenke ... - T. Delli E. Arbesca Flóra T. Vízvári M D'Ervillené Meszlényi A. Teraikoff Dezső Kröller Mészáros Lord Deresford Hetényi Lady Deresford Boér H. Véntiglioni ... Pethes Sancher Körösmezei Kövér ur Abonyi Kis fiu Koré Első hölgy Batizfalvy E. Második hölgy - Keczeri I. Harmadik hölgy Munkácsi M. Márton inas Faludi Főpinczér Horváth D. Szállóbeli vendégek. Szolgák. Történik az 1-sö és 3-ik felvonás Budapesten, Lugosi dr. szanatóriumában; a 2-ik felvonás Nizzában, egy előkelő szállóban. Idő: ma. A Magyar Királyi Operaház egész tevé­kenységét most egy nagyérdekü repríz veszi igénybe. Mihalovich: Toldija, kerül húsvét után felelevenítésre uj szereposztással és uj kiállítással; a czimszerepet Bochnicsek énekli, Piroskát gróf Vasquezné, mind a kettő magyar szöveggel; a zenekart Márkus Dezső vezényli. Azután fölelevenítik a Fedorá-1, Giordano-nak két év óta nem adolt dalmüvét, s ez alkalom­mal Ipanoff Lórisz szerepét, melyet nálunk tudvalevőleg Burrián kreált, Anthesz fogja énekelni ugyancsak magyar szöveggel. A Vigszinház e heti műsorát ismét egészen a Takarodó, Beyerlein szenzácziós katonai drámája foglalja le a maga számára. A darab a szinház ez idei évadjának kétségtelenül leg­erősebb kasszadarabja, melynek vonzóereje elő­adásról előadásra fokozódik. A Takarodó vonzó­erejére jellemző, hogy a jegyek javarésze már elővételben elkél, a mi csak a legszenzácziósabb sikereknél szokott megtörténni. A Beyerlein­darab pénteken kétszer, délutáni előadásban is szinre kerül. Vasárnap délután Az erény utjai-1 adják, * A Királyszinház-ban négyszer adták már nagy sikerrel a Boris király t mindig egész telt ház előtt; a Szöllösi-Hegyi- operett a premier-estéhez hasonló nagy tetszést aratott. Az operett e hét minden estéjén szinre kerül. Pénteken délután a Toreador kerül előadásra, vasárnap délután pedig a Rákosi Szidi szinésziskólájának növen­dékei Offenbach hires operettjét, Dunanan apó és fiá-t adják. E A Magyar Szinház nagysikerű operettje: A hajdúk hadnagya csütörtöki 50-ik előadása alkalmából a közönség és a művészvilág köré­ből kedves ovácziók készülnek a szerzők és főszereplők ünneplésére. Igy Ráthonyi Ákost, a ki a czimszerepet egyfolytában 50-szer énekli, Szűz Máriás fehér selyem lobogóval lepték meg, a mely a mása annak a zászlónak, a \ melyet a II. felvonás finaléjában fölragad. A selyemre festett Mária kép Tornai Gyulának, a kitűnő festőművésznek a munkája. Mérei Adolfnak ez alkalomra irt verses prologusát Kornai Berta, a Petneházy huszárok festői egyenruhájában mondja el. A jubiláris előadás iránt igen nagy az érdeklődés és máris tömeges előjegyzés történt. — A hajdúk hadnagya jubi­láris előadását követő szombaton: márczius 26-ikán mutatja be a Magyar Szinház Ordon­neau és Hennequm operettjét, Hüvelyk Kató-1, a melynek zenéjét Pugno Raoul irta. Hüvelyk Kató t Páris-ban rendkívül nagy sikerrel játszották s .Becs-ben is most készülnek a bemutatójára. • A Népszinház-ban serényen készülnek a Felsőbb asszonyok czimü operett bemutatójára. A vidám cselekményü, mulatságos librettó Lövik Károly müve; mig a zenét Szabados Béla irta Pakots József verseire. Mind a három felvonásra teljesen uj díszlet készül, a minthogy teljesen uj lesz egyébként is a darab kiállítása. Csaknem száz uj kosztüm és toalett készül a Népszínház szabómühelyeiben és ma kezdtek hozzá az automobill-óriás felállításához. Az uj operettben, mint már emiitettük, a szinház egész elsőrangú személyzete résztvesz. A szombati bemutató jegyeinek árusítását már megkezdte a Népszínház elővételi pénztára és a két városi jegyiroda. — Érdekes vendégszereplés lesz pénteken délután a Népszinház-ban: Vágó Béla, a Királyszinház nagytehetségű művésze Beöthy László igazgató engedélye folytán eljátsza a Sárga csikó-nak, Csepreghy népszínművének főszerepét: Csorba Mártont. A kulisszák mögül. Budape&t, márczius 22. Érdekes számok. A Magyar Királyi Opera­ház ezidei évadjának újdonságai közül, siker tekintetében erősen az előtérben állanak a Tosca és az Orfeusz (a mely szintén újdonság­számba megy, arra való tekintettel, hogy vagy 30 év előtt adták utoljára). A közönség állandó érdeklődését legjobban bizonyltja az, hogy a Tosca eddigi 14 előadásának bevételi állaga 3487 korona 97 fillér, a mi, tekintve azt, hogy 4000 korona körül van a maximális bevétel, nem csekély eredmény. A tizennégv előadás össz­bevétele pedig 48,831 korona 69 fillér volt. Mennyire állandó a közönség érdeklődése, bizo­nyítja, hogy mig a második előadás bevétele 3108 korona 46 fillér volt, addig a Iliké 4234 korona 80 fillér, a 12iké 3131 korona 53 fillér, a 13-iké 3273 korona 22 fillér és a 14-iké 3471 korona 60 fillér volt. Az Orfeusz eddigi hat előadása pedig 15 939 korona 27 fillért eredményezett; 2656 korona 54 fillér átlaggal. A modern Puccini tehát mégis győze­delmeskedett az öreg Gluck-on, bár ez sem csekélylendő sikerrel működött. Két operett-újdonság. I. »Felsőbb asszonyok«. Asszonyokról szól a Lövik Károly szom­baton bemutatóra kerülő első operettje, asszo­nyokról, a kik szeretnék tudni: mi módon lehetne belőlük — modern feleség. Beiratkoznak hát a »felsőbb asszonyok« iskolájába, Dr. Cziprián mester tanintézetébe és ott köszörülik a világ legmulatságosabb modell­jén : Szikra pedelluson az asszonyi kaczérság. furfang és csel minden fegyverét. íme: a Nép­színház e heti operett-újdonságának a váza, melyet három felvonáson keresztül ezer móka, vidám ötlet és Szabados Béla pompás muzsi­kája czifráz föl hus és vér operett-testté. Éppen a sok »trükk« volt az oka annak, hogy a Felsőbb asszonyok csak most két esz­tendővel a benyújtása után, kerül a közönség elé. A Népszínház elmúlt rezsimje .húzódozott a sok költségtől és huzta-halasztotta az operett előadását, most aztán, mikor végül mégis mű­sorra tűzték, sok mindent lealkudtak belőle. Igy például a — három elefántot is. A szerzők szomorúan mondtak le a második felvonás nagy attrakcziójáról: a három elefánt bevonu lásáról is érthető örömmel üdvözölték az uj rezsim hajnalhasadását, a melylyel persze fel­virradt ismét az elefántoknak. Szóval: lesznek elefántok, lesz »kickapocs«, lesz hasbeszélés, lesz nyolez esztendős »spiccz«-tánczosnő: lesz minden a Felsőbb asszonyok- ban, melynek premierszinlapját ittymutatjuk be: Felsőbb asszonyok. Operett 3 felvonásban. Irta: Lövik Károly. Zenéjét szerezte: Szabados Béla. Személyek : Dr. Cziprián ... Boldizsár ... Sárika, felesége Hamilkar, fejedelem Dsin .1 államtanácsosok Chee-Cho ' Szikra, pedellus Kató Iris Benszülött asszony Lenke Újvári Szirmai Komlóssy E. Pintér Kiss Irsai Kovács Kápolnai I. Szentmiklcssy Láng E. Harmath I. Történik az I. felvonás Budapesten, a II. és III. fel­vonás egy exotikus országban. A második és harmadik felvonás — mint e színlap jelzi — egy exotikus országban tör­ténik. Pazar díszletek, exotikus jelmezek, nagy tánezok tarkítják majd ezeket a felvonásokat: uj lesz még az utolsó szög is, méltó bemutat­kozójául a Vidor Pál áldozatkész uj rezsimjének. II »Hüvelyk Kató.« Egy nagy vörös »parupli« alatt, a hét kicsi, ennivaló falusi lény: ezek körül forog a Magyar Szinház szombati operett-újdonságának a meséje. A Romigoux familia hét kicsi lánya kél útra a vidéki szénkereskedésből Párisba — sze­rencsét próbálni. Persze, az ilyen szerencse­keresés közben igen könnyen rátalál a kísértés az olyan szép, egészséges leánykákra, mint a milyenek Adélé, Clara, Gertrude, Agathe, Louise és Thérése; éppen ezért a nagy családi »parupli« árnyékában fölötte szorgosan ügyel az erényeikre a legifjabb Romigoux-sarj: Kató, a kicsi, édes, körültekintő és gömbölyű »Hüvelyk Kató*. Hogy Ordonneau és Hennequin a Romigoux­lányok históriájából roppant szellemes és vidám operett-librettót formáltak, azt nem is kell bizo­nyítgatnunk azoknak, a kik a két ördöngös franczia előbbi munkáit akár az operett-szin­házakból, akár a Vigszinház színpadáról ismerik. Az ő sikerük nem lesz meglepetés, de már a komponista : Pugno Raoul — a kinek a nevét eddig csak, mint hires franczia zongoraművészét ismertük — bizony nagy meglepetést fog kel­teni a Hüvelyk Kató tizenhét száméval a szom­bati premiéren. Itt mutatjuk be a Magyar Szinház e heti újdonságának a szinlapját: > __ , HERPEL-félt I Kezfinomito falyíiik a vöröa felrepedt éa durva kexet S nap alatt hárseajslaávé éa I Hva§ ára 10 fillér. Postai ssfltkUldAs 4 üveg ma renddtefod portomént SS, KAP>A*É: KERFEL ^SÜT Baáapaat, V., Llpét-H rat 28.

Next

/
Thumbnails
Contents