MAGYAR SZÍNPAD 1904. március (7. évfolyam 61-91. sz.)

1904-03-01 / 61. szám

1904. márczius 1. 9 _ Budapesti színpadok. Budapest, márczius 1. A Nemzeti Színház e heti műsorát ennek •z évadnak négy legnagyobb sikerű. ujdonsaga ölti be, melyek közül — a mi a hazai dramarodalom szempontjából rendkívül örvendetes, — három hazai szerző müve. Szombaton Ferenczy Ferencz Flirt- je, szerdán Bosnyák Zoltán: Sursum cordaja, pénteken pedig Ruttkat György: Sötétség czimü színmüve kerül szinre. A hét másik két estéjén, csütörtökön és vasárnap Barrie: Egyenlőség-ét adják Vasárnap délután Fedora szerepel a műsoron mérsékelt helyárakkal. « A Magyar Királyi Oferaháe-bao csütörtökön a szezon egyik legnagyobb sikerét, a Toscárt ismétlik; szombaton pedig a szépsikerü Gemma kerül szinre. Vasárnap az Istenek alkonya kerül előadásra, melynek felelevenítése oly nagy sikerrel járt. Pénteken a Várszinház-ban A troubadour-t adják Biró Lili vendéfellépésével. A Vigseinház-ban napról-napra zsúfolt nézőtér előtt játszanak. Vasárnap kétszer is megtelt a nézőtér. Délután az Ocskay brigadéros-ra kelt el minden jegy, este pedig Az erény utjai-nak előadása előtt pénztárnyitás sem volt, mert elővételben vették meg az összes jegyeket, Flers és Caillavet vígjátékára. A darab közelebb éri meg a huszonötödik előadás jubileumát és minthogy azután is műsoron marad, az igazgatóság minden eshetőségre második szereposztásról is gondoskodott. A Nemzeti Színház legközelebbi újdonsága Pékár Gyula 4 felvonásos történeti színmüve lesz, a melynek Mátyás és Beatrice a czime. Az újdonságból már folynak a próbák, s az igazgatóság teljesen uj és korhű díszleteket és je' mezeket készíttet. • A Magyar Színház első jubileumához érkezik el ma este Rajna Ferencz és Czobor Károly A hajdúk hadnagya czimü nagyhatású operettje, mely bemutatója óta megszakítás nélkül minden este szinrekerült. Ünnepi, zajos esték voltak ezek, a melyeken a közönségnek láthatóan nagy kedvére volt a magyar szerzők sikerült munkája. Csütörtökön ifjúsági előadásul a nagyhatású Toldi, vasárnap délután pedig a népszerű Sherry kerül szinre. A Királyseinház egész heti műsorát A torreádor czimü angol operett tölti be, mely Fedák Sárival a fő női szerepben zajos sikert aratott. Az újságok bírálatai egyhangú magasztalással irtak ugy A toreador-röl magáról, mint az előadásról és a fényes kiállításról. • A Népszínház uj operettje, A kis császár, melynek szövegkönyvét Pásztor Árpád irta, holnap kerül be i.utatóra. Az operett szereposztását itt adjuk: X. Károly, — Szirmai; Clarisse — Hegyi Aranka. Roccant — Komlósii Emma; Rose — Ridey Szidi; Micheline anyó — Siposné; Gnity apó — Ujvdri-, Pierre népénekes — Raskó. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 1. 25. — A 'Magyar Színház* mai jubileumához. — Egy legalább is kétjegyű szám. mint czim e lap hasábjain, tudvalevőleg jubiláris előadást jelent. A mai estén, mikor a Magyar Színpad a színházakban a közönség kezébe kerül, ezúttal a Wesselényi-uXczában húzzák fel a függönyt az ünnepi előadáshoz, s Czobor Károly és Rajna Ferencz frisseségtől, magyar szellemtől lüktető operettje kitűnő erőben átlép pályájának második szakába, a melynek határköve, az ötvenedik előadás biztatóan integet a közel — messzeségben. Most azonban az első jubileumról van szó, s a Magyar Színház igazgatóságának legfőbb gondja arra irányult, hogy a huszonötödik előadást a közönség iránt való hálás figyelemből a tjbbi előadástól megkülönböztesse. A mai jubiláris estének mindenesetre kedves érdekessége lesz, hogy Jadrviga grófnő szerepében két fiatal színésznőt fogunk látni, Keleti Juliskát és Dénes Ellát, a kik mind a ketten eljátszották már A hajdúk hadnagyá-nak ezt a szerepét. Az ötlet Rajna Ferenczé volt, s a megoldás az, hogy az I. és III. felvonásban Dénes Elláé a szó, a II. felvonásban pedig Keleti Juliskáé. A szép és ambicziózus ifjú sziuésznőnek még áldozatot is kellett hoznia ezért a megoldásért. Mikor a szerző ugyanis átment hozzá a színház szomszédságában lévő lakására, nagy csomagolásban találta éppen. Két napi szabadságot kapván ugyanis, útra készült. — Meg lesz lepetve, ha megtudja, miért jöttem, — kezdte a szerző. — ?! . . . — Egyszerűen arra kérem, szüntesse be a csomagolást és ne utazzék. Hanem, a mikor meg tudta, hogy miért kellene neki beszüntetnie a csomagolást, hát be is szüntette és itthon maradt. * Egy másik érdekessége az lesz a jubileumnak, hogy az előadást Czobor Károly, a darab nagytehetségű komponistája, is végig élvezi. Ez az ifjú zeneköltő-tehetség ugyanis hálátlansággal fizetett eddig operettjének, a miért hirtelen népszerűvé tette a nevét. Eddig ugyanis egyetlen előadást sem nézett végig, sőt ellenkezőleg az első felvonás legeleje, a nap fölkeltének szimfónikus zeneképe után elrohant a színházból a — pályaudvarra. És haza utazott Péczel-re, a hol lakik. Ennek a sietségnek ugyan meg volt a maga érthető alapja, mert a komponistára esténként egy kedves falusi fészekben — ifjú hitvese várt. A ki még azzal is kárpótolta, hogy A hajdúk hadnagya többi zeneszámát maga énekelte el otthon az urának. Hát a mai est az kivétel; Czobor Károly ezúttal nem nézi majd aggódva az óráját, rá lehetett birni, hogy az egész előadás alatt a színházban maradjon, Alighanem azért sikerült ezt az ígéretet megkapni Itőle, mert lesz valaki, a ki ezúttal vele együtt megvárja a Péczel-re éjfélkor induló vonatot. Kóró. Az operettszinpadon ott tartunk ma-holnap, hogy komolyan fel kell vetni a kérdést: mi nagyobb művészet, hanggal énekelni, vagy pedig — hang nélkül énekelni ? A »Magyar Színpad« tárczája. Az uj színház. Irta: Kéméndy Jenő, az állami színházak szczenikai főfelügyelője. Megpróbálom néhány szóban elmondani, hogy hogyan csinálnám én az uj színházat. Mindenek előtt a mostani színpadhoz jobbról is, balról is még egy akkora színpadot kellene epiteni, mint a mostani, a két oldalszinpad alatt bútor- és kellékraktárak, a középső tulajdonképpeni színpad alatt pedig a sülyesztő-készülékek volnának elhelyezve Ezen egy vasrácsszerkezetből készült padló volna, mely az egésznek két harmadát foglalná el és jobbról-balra zajtalanul volna tolható. Erre a padlóra egyszerre két teljesen berendezett színpadot lehet épitni és nem kell egyebet csinálni, mint a felvonás után az egész padlót jobbról balra eltolni. Ha az első díszlet a harmadik képben ismétlődik, a mi igen gyakran megesik, akkor hozzá sem kell nyúlni, csak visszatolni előbbeni helyzetébe, ha pedig változni kell a díszletnek, akkor a második felvonás alatt kényelmesen szétszedik és felépitik rá a diszletet, hogy a felvonás végével az elhasznált második képet jobbra félre, a harmadikat pedig a néző elé tolhassák. Tehát el volna kerülve a nyakra-főre munka, a törés, zúzás, sőt a közönség türelme sem volna többé próbára téve. A padló rácsa közé elhelyezett deszkatáblákat természetesen mindenütt tetszés szerint könnyen ki lehet venni, ugy, hogy akármely helyen, még a kulisszák közt is, lehessen sülyesztőlyukat nyitni. A pincze nem volna mélyebb 3—4 méternél és ebben síneken 3 kocsi volna előre-hátra tolható, melyeken villanyos erőre alkalmazott emelő-gépek volnának. Ezek a sülyesztők a színpad bármely pontjára és bármekkora területre beállíthatók és szabályozható gyorsasággal, zajtalanul müködneK. A színpadot két leereszthető vasfügönynyel három részre lehet osztani, ugy, hogy egyidőben három helyen lehessen próbát tartani, tehát házi színpadot épitni nem szükséges. Meneteknél, lovasbevonulásoknál az egész menet készen állhat a szomszédos színpadon és ha kell, galoppban vonulhat át a szinen. Jelenleg, főkép a színpad elején, egy kétkerekű taligát sem lehet kitolni. Az oldalszinpadokon csak az előadásokhoz szükséges holmik vannak elhelyezve, az összes díszletek pedig földalatti, aszfaltozott és betonirozott száraz raktárakban volnának, hova a hátsó szincad közepén alkalmazott lifttel lehet lejutni; a díszletek ugy volnának elhelyezve, mint a könyvek a könyvtárban és álló helyzetben volnának tartva és síneken futó kocsikon transzportálva. Az ilyen díszletraktár teljesen tűzmentes, mert zárható vasajtókkal részekre volna osztva és betonból lévén építve, éghetetlen, sőt ha tüz ütne is ki benne, nem sok kárt tehetne, mert a szelelők bezárásával a tüzet azonnal el lehetne fojtani. Költséges telek sem kellene hozzá és ami a fő, a díszleteket nem kellene kocsira rakni és fuvarozni. A közönség nem nézi le a festéket a díszletekről, sem a léczek el nem törnek a színpadi használat miatt, hanem a szállításnál szakítják, törik és horpasztják be a díszleteket, ott dörzsölődik le a festék róla. Biztos vagyok benne, hogy a földalatti díszletraktárak által nemcsak a fuvarköltség volna megtakarítva, de a díszletek mindig jó karban és legalább tízszer annyi ideig épen maradnának. Megesett már nem egyszer, hogy a vadonat uj díszlet egyszeri fuvarozás után teljesen tönkrement. Nagyon rongálja a diszletet és a bútort az ajtókon és szük folyosókon való hurczolás. Ennek elkerülése végett gondolom a butortárakat az oldalszinpadok alá helyezni és felvonóval szállitni. A középső színpadot a zsinórpadlás magasságában egy, vagy két vasrácstartókból hid szelné át, melyek fogas sinen előre és hátra volnának hajthatók. Ezen hidak egyrészt a hatásvilágitási eszközök elhelyezésére, másrészt az alattuk elhelyezett repülőgépek tartására szolgálnának. Hosszadalmas és ebbe a keretbe nem való annak leirása, hogy miként képzelem megszüntetni a zöld lombos szuffitákat, melyek vidékek, sőt városok felett is az eget elborítják, a magas sziklafalakat, melyek a sivatag két oldalán a színpad kopár falait eltakarják és számtalan egyéb képtelenséget, a mit az eddigi berendezés mellett elkerülni nem lehetett.