MAGYAR SZÍNPAD 1903. szeptember (6. évfolyam 256-270. sz.)

1903-09-26 / 267. szám

1903. szeptember 15. 26. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 26. A Nemzeti Színház első premiérje. Érdekes franczia drámairó és egy szép és tehetséges fiatal művésznő első bemutatkozása, a kinek a képességeit a budapesti közönség más színpadon la.ta már kibontakozni. Nem csuda hát, hogy megtelt a szinház. Brienx, a Vörös talár és a Bölcső nálunk is divatossá lett szerzője érdekes meglepetést szerzett. Rafinált, nagy szenzácziók helyeit ártatlanul egyszerű történettel fejt ki egy mindnyájurk szeme előtt lebegő igen aktuális kérdést, hogy tudniillik nagy veszedelem fenyegeti a diplomás kisaszszonyokat, a kik a szülei ház primitiv környezetéből a tanuhságuk révén kinőnek és az élet nem tudja beváltani felhőkben kalandozó ábrándjaikat. És Patyolat-kisasszony ban, a szép, nyúlánk és nagyravágyó kis tanitólányban előnyösen mutatkozott be Lenkei Hedvig, a Nemzeti Szinház uj tagja. A közönség sok tapssal jutalmazta és elhalmozta tetszése jeleivel Újházi-1, Rákosi Szidit, Gál, Gabávyi-X, Mihály fi t s a többi szereplőt, a kik a megkapó realizmussal beállított cselekvényt a valóság legközvetlenebb eszközeivel állították a közönség elé. A második felvonás különösen erős hatást tett a nézőkre. Brieux legújabb darabja, siker dolgában, kétségtelenül sorakozni fog a nagyhírű franczia szerző előbbi két darabjának a sikeréhez s a Nemzeti Szinház műsora a Patyolat kisasszonyban megint egy époly érdekes, mint értékes darabbal gazdagodott. * A Magyar Királyi Operaház három legközelebbi újdonságából serényen folynak a próbák; mind a három mü egyfelvonásos s egy estén — talán már október hó 4 én — fog szinre kerülni. A három újdonság, melyről már korábban részletesen megemlékeztünk, ifj. Ábrányi Emilnek és Pásztor Árpádnak Köd király czimü operája, Poldini Édének Babajáték cz. dalmüve és Berté Henriknek Velenczei karnevál cz. egyfelvonásos balletje. Ábrányi operájában a főszerepeket Vasqnezné, Bochnicsek és Beck adják, a ballet főszereplői pedig Schmideik Gizella, Balogh Szidi és Brada lesznek. * A Vígszínház-ban már kiosztották Mars és Desvalliéres Mailre Nitouche czimü bohózatának szerepeit. Ez a nagysikerű franczia termék lesz a szinház legközelebbi újdonsága. Magyar czime: Doktor Nebántsvirág lesz. * A Magyar Szinház rendkívüli sikerű operettje, A drótostót, diadalmasan közeledik századik előadasához, melynek ritka jubileumát megszakítás nélkül éri meg október hó 3-án. Erre a századik előadásra az operett illusztris szerzője, Lehár Ferencz, uj kupiét ir s az előadást személyesen fogja dirigálni. A drótostót vonzóereje, minél jobban közeledik századik előadásához, csak annál jobban fokozódik s estérőlestére telt nézőterek előtt és hangos tapsok közt folynak előadásai. * A Nemzeti Sziuliáz legközelebbi újdonsága Calderon: Két szék közt a pad alá czimü darabja lesz, melyet Makai Emil és Huszár Vilmos fordítottak magyarra. * A Népszínház-ban vasárnap a Czigányélet két előadása keretében lesz a folytatása a döntő czigányversenynek. Délután leszállított helyárak mellett Farkas Pali és Lukács Károly fogják művészetüket még egyszer bemutatni, vasárnap este pedig Rácz Laczi zenekara fog hangversenyezni. A döntő verseny legutolsó napja hétfőn lesz s a dijak ünnepies kiosztása kedden 7 órakor lesz a Népszínház színpadán a közönség előtt. A Magyar Szinliáz müvész-személyzete Lindau és Wilhelm: Tavasz czimü operettjére készül, mely a bécsi nyári szezonnak szenzácziós sikerű darabja. A pompás operett zenéjét Reiterer, bécsi zeneszerző állította össze a híres Strausz József hagyatékából. A Tavasz próbái már serényen folynak a Magyar Színház próbatermeiben és színpadán. Az újdonság október első hetében kerül bemutatóra. A Király-Szinház-ban a belső munkálatokat is megkezdték A szinház uj társulata a Kerepesi-ut 63. szám alatt már folytatja a próbákat Hnszka Jenő és Martos Ferencz Arany virág czimü operettjéből, a mely tudvalevőleg a szinház megnyitó előadása lesz. « A Népszínház legközelebbi újdonsága Erkel Jenő Masinka, az egyetem gyöngye czimü operettje lesz (szövege Rös el Sándortól). Az újdonság czimszerepét Komlósi Emma kreálja. Az uj operett a jövő héten már bemutatóra kerül. Ezután ifj. Bokor József Huszárkisasszony czimü énekes vígjátéka következik, a női főszerepben Küry Klárával. Mindkét újdonságból serényen folynak a próbák. * A Nemieti Szinház ban vasárnap lesz az első délutáni előadás, fél három órakor, a szinház munkásnyugdijintézete javára. Ez alkalommal a Rosenkranz és Güldenstein czimü nép szerű vígjáték kerül szinre. A sajtó »Az igazgató ur« előadásáról. — Szemelvények a bírálatokról. — Budapest, szeptember 26. Az idei szezonnak megvan hát az első szenzácziója. Ez André d; Lordé drámája: Az igazgató ur, melyet izgalmas tapsok között avatott a Vígszínház premierközönsége az elsőrendű színpadi látnivalók sorába. A Vígszínház művészei — uj milieuben, uj alakításokban — szerezték ujabb, nagy dicsőséget nevüknek, olyan előadást produkálva, melyet bámulattal kell megnéznie minden színpadi esemény iránt érdeklődőnek. A fővárosi sajtó bírálataiból közöljük — ebből az alnalomból — Az igazgató ur előadásáról szóló sorokat. Budapesti Napló: A közönség tomboló tetszésének adott kifejezést a Vígszínház művészeivel szemben, a kik a darabot nagy bravúrral játszották. EIsö sorban Hegedűs, a ki az őr tilt Goudront játszotta, alakításában a legkiválóbb realista színművészek magaslatán állott s a legkomolyabb pathologiai tanulmányra valló hűséggel adta az elmebeteget. Maszkban, ugy mint játékban — hátborzongató volt. Ugyanez a realizmus jellemezte a másik négy őrült személyesitőjét. Kertész Ellát, Hunyadi Margitot, Balassá-t és Fenyvesi-1. A két újságíró szerepét Tapolczai és Tanay töltötte be. A szereplők művészi játéka minden kétségen kivül rászolgált a tapsokra. Pesti Hirlap: A színészek isteniek voltak, egytöl-egyig, de különösen Hegedűs. Ez az őrüit-alakitás valóban európai körútra való. De Fenyvesi-é sem volt kisebb kaliberű. Balassá-é, Kertész Elláé és Hunyadi Margité sem különben. A két hirlapiról Tanay és Tapolczai elementáris természetességgel játszotta. Pester Lloyd. Hegedűs, ez a par excellencze komikus-szinész, Goudronja egy csodálatosan természetes jellemalakitás. Megjelenése, beszéde, mimikája a megdöbbentő igazság erejével hatott: vájjon az igazgató ur beszámítható állapotban van-e vagy sem, csak az elhatározó pillán itban sült ki. Hozzáméltó partnerai voltak: Fenyvesi, a ki egy fiatal paralytikust borzalmasan jól játszott meg, Balassa és Hunyadi Margit, a kik elsörendüek voltak, továbbá Kertész Ella, a ki egy hisztérikus leány szerepében keltett fc tünést. Tapolczai és Tanay, az újságirók szerepeiben, nagy taientumu ról tettek tanúságot. Pesti Napló: A francziák ujabban kultivlják az ilyen egyfelvo náso^t, a melynek végső czélja a nagy idegchok. Ilyen a Charles Foley »Au telephor.«-a és a Méténier »Luit-je. A Vigszinház színészei az őrültek szerepeit. klinikai tanulmányok alapján szinészi raffinementval játszották. Hegedűs remekelt abban, hogy studiumait a színpad számára művészien mérsékelte. Balassa és Fenyvesst is intelligensen oldották meg nehéz feladatukat. Kertész Ella pedig valóságos meglepetés volt a sápadt őrült leány maszkjában; játszani is kitűnően játszott. Dicséret illeti a többi szereplőket is. * Budapesti Hirlap : Ezt az iszonyatot csodálatosan játszotta meg Hegedűs, Balassa, Tapolczai, Tanay, Fenyvessi, Hunyady Margit és Kertész Ella. Szinészi alakítás, patológia tanulmány, borzalmas élethűség, összejátszás, — mindez mesteri volt. Magyar Hírlap: Perczekig tapsoltak a dráma után, az előadásnak, a mely tökéletes volt, s ebben is Hegedűs alakításának, a melyre a legnagyszerűbb jelzők sem túlzottak. Fenyvessy, Balassa, Tanay, Tapolczai, Hunyadi Margit, Kertész Ella: vslamennyien hozzájárultak a rettenetes hatás fokozásához. Egyetértés: A színészek gyönyörűen játszottak. Hegedűs a czimszerepben valóságos pathológiai tanulmányképet festett. Balassa, Kikó Lina, de különösen Fenyvessé és Kertész Ella megdöbbentő erővel alkották meg a keretet Hegedűs nagystilü játékához. Színházi pletykák. Budapest, szeptember 26. A kis háládatlan. — Egy levélke históriája. — Ah, nem érdemes már jót tenni ezen a gyarló világon ! A legtöbbször csak rosszul fizet az, a kivel jól bánunk, a háládatosság meg végleg a legexotikusabb virág lett a földön. Hogy mennyire igaz ez a tétel, azt eléggé bizonyítja az alábbi történet is. Ugy adjuk elő, a hogy azon a környéken beszélik, a hova leghamarább jutnak el a színházak körül támadó apró pikantériák. Hát az történt, hogy nemrégiben levél érkezett nteg Magyarországba, annak is Duna menti szép fővárosába, Budapestre. Messze földrő', Észak világából jött a levélke, onnan is Labunszkája kisasszonytól. A nevezetes muszka tánczoslánytól, a kihez nekünk, magyaroknak is volt már szerencsénk egy-két évvel ezelőtt. Hiszen emlékeznek, Sccs-ből, az Orfeum deszkájáról röppent ide az opera színpadára is Labunszkája, az orosz tánczos-lány. Arra is emlékeznek, hogy tualjdonképen a politika volt a közvetítője ennek az attrakeziónak. Bécsbe fölmentek delegáczióba a magyar urak, s a mi szabad órájuk az államférfiúi gondoktól megmaradt, szórakoztató mulatozásokkal töltötték. Igy jutottak el az orfeumba is, köztük egy született politikus is, — az intendáns. Labunks.kájá-1 látni és Budapestre lehozni — nem volt valami sok pillanatnak a müve. A színháznak legfőbb ura akarta, tehát meglett. '"""" •""""""" " ""' "" MM,,,- „„„ „,„„ „

Elinni „„ín—,^..inTTinnnj I Az előkelő férfivilág figyelmébe ajánljuk! VAiáBY EDE nri- és nfii divntpra különlegessogeinek üsletét Koronaherczeg-utcza 5. KIFOGÁSTALAN SZABÁSÚ FÉRFI-INGEK ÉS FEHÉRNEMÜEK .KÉSZÍTÉSE MÉRTÉK SZERINT. NAGY I •

"""•" "" '"" 1 QmiDijninnn^^ j)^.!..^T., „,,