MAGYAR SZÍNPAD 1903. szeptember (6. évfolyam 256-270. sz.)

1903-09-25 / 266. szám

1903. szeptember 15. 61. átmentünk Párisba. Ott kitűnően éreztem msgamat, hallgattam operákat. Többek között az Opera Comique ban Mignon t, a nagy Operában Faust ot. A Comique hasonlíthatatlanul jobban tetszik . . . Hanem azért csöndes magányomban talán még jobb volt az idén üdülnöm. Mondhatom, büszkék vagyunk a szőlőgazdaságunkra. — Nagy a szőlő ? — Harminczkilencz hold. S a legválogatottabb szőlőink vannak. Egészen ráadiuk magunkat a fajszőlő termelésére. Van Chaslasunk, Rislingünk, Muskotálunk és egyéb fajtánk. — És hogyan értékesilik ? — Bornak adjuk el a termésünket. Tavaly vagy négyszáz hektónk volt, mondhatom, jeles minőségű. Ha az idő ilyen szépen ha'ad, az idén még jobb lesz a kvalitás ... De ha a bortermelésünket akarja ismerni, akkor személyesen kell érdeklődnie Éppen itt a legjobb alkalom ! Egy-két hét múlva szüretelünk. Olyankor vígan szoktunk lenni, czigány is akad, s a villánk is egészen megbi/ható hely ám. Nem afféle rozoga borházscska, kisebbszerü kastélynak is beillik. Nem tértem ki a meghívás elől Krammer Teréz háziasszonyi gondoskodásai alá kerülni, szüret alkalmára, nem utolsó sors. És hogy Krammer-ék bora sem lehet megvetendő ital, azt abból a szőlőből is megítélhettem már, a melylyel a művésznő megkínált. Idei, elsőrendű csömöri termés volt. —11.— Felvonásközben. Budapest, szeptember 25. Színpadi forgácsok. — Egy kritikus jegyzőkönyvéből. — Olyan nagy művész, mint a milyennek egynémely színész magamagát képzeli, — nincs is. * A színpadi múzsa manapság nem Thália, hanem Reklám istennő. » Minél keserűbb a kritikus, annál édesebbek hozzá a színpad hölgyei. A balletpatkány a legvastagabb pénztárczát keresztül rágj a. —x.— Színházi élet. Budapest, szeptember 25. , Amerikai színházak. Az Egyesült-Államok színházi viszonyairól érdekes tanulmányt közöl Jules Huret a »Figaro«-ban. Az amerikai színházak, úgymond, nagyobbrészt igen csinosak, bár kissé túlságosan vannak elhalmozva aranyozással és czéltalan diszitéssel. Egészben csöppet sem kényelmesebbek az európai színházaknál. Az amerikai talajban termett színdarabok rendkívül naivak és gyermekesek. Tipusa az amerikai színdarabnak az operett egy fajtája, a mely ifjú szerelmesek közt egy fél tuczat intrikát követel meg; a párocskák először összevesznek egymás közt, s a darab végén a nagyban való házasságoknál ismét kibékülnek, mi-tán előbb minden lehető alkalommal »gigue«-t tánczoltak. Mert — és ez nagyon jellemző — az összes művészek, férfiak és nők, tudják itt a »gigue« t tánczolni, és valamennyinek, akár a karban, akár szóló énekelnek, a zene hangjai mellé kell kissé tánczolni. A hang majdnem csupa torokhang: a nők közül csak kevesen tudnak énekelni, a férfiaknak pedig sejtelmük sincs az énekről. Néha a darabok franczia mintára készülnek, de ügyetlenül és rosszul. Francziaországban nincs az a külvárosi színpadi iró, aki legalább ne törekednék, hogy valami picziny mesét eszeljen ki, ezt fejlessze, bonyolítsa, és azután a logikának legalább valami látszatával vigye a befejezés felé. Van aztán valami érzékünk a rend, a beosztás iránt is, s ezt a műben igyekszünk érvényesíteni. Az amerikai szerzők mindezen egyszerűen és teljesen túlteszik magukat. Volna rá elég tudásuk, hogy a mi fogalmaink szerint rendes müvet alkossanak, de ezt nem akarják, és erre nincs is szükségük. Minden színházuk minden este megtelik, a publikum mulat és fizet — mondják ők. És ez a publikum valóban ideális; nincsen ennél sehol barátságosabb, türelmesebb, könnyebben kielégíthető közönség A színpad komikusai és hölgyecskéi az urak a színházban. Nem is kell a darabot játszaniok; csak mondaniok kell valamit, egy grimászt kell vágniok, egy szójátékot vagy tréfát kell csinálniok, és nevet mindenki. Természetes, hogy ilyen körülmények közt a közönség a darabbal, ennek értékével, rendezésével egy csöppet sem törődik. A fődolog valami »tiick«, például olyan zászlók, a melyek igazán lobognak a színpadon, mert egy zászlórudban elhelyezett elektromos szellőző mozgatja őket. Váratlan és olykor szép hatásokat érnek el elektromos fény szórásával; de ezek a hatások sincsenek szabályozva, akkor jönnek, a mikor éppen a színpadi világitómesternek eszébe jut, hogy működjék. A magunk részéről nem tartjuk ugyan teljesen hűnek a kissé fölületes franczia irónak e leírását, mert az Egyesült-Államoknak megvannak a magas nivóju színházaik is. Vidéki szinpadok. Budapest, szeptember 25. Horváth Paula, a »Magyar Szinház« tagja, dr. Janovics szegedi színtársulatától hirtelen megvált. Elszerződött a »Magyar Szinház«-hoz és otthagyta a szegedi társulatot. Janovics igazgató 3500 korona vinkulumért és néhány száz korona előlegért bepörölte a szerződésszegő művésznőt. A szegedi járásbíróság a napokban meg is ítélte a közel 4000 koronányi összeget Janovicsnak, Horváth Paulát az összeg megfizetésére kötelezve. « A pécsi honvéd tisztikar körében élénk mozgalom indult meg, hogy jövőben a pécsi színészet érdemeihez méltóan a legbuzgóbb támogatásában részesitik azt. Azzal kezdik, hogy már az idén az egész szini idényre több páholyt bérelnek. * A nagyváradi »Szigligeti-Szinház«-at október elsején nyitják meg az »Éjjeli menedékhely« előadásával. Külföldi szinpadok. Budapest, szeptember 25. Wagner Richárd szobrát már felállították Berlin-ben. Wagner ülő alakjának elhelyezése nagy nehézségekkel járt, mert a görög márványból készült szobor súlya 400 mázsa. A szobor mellékalakja Eschenbachi Wolframot ábrázolja. Ennek az alaknak az ideája, a német császártól származik, a ki maga csinálta hozzá az első terveket. Érdekes, hogy a Wagner-szobor leleplezési ünnepélyén a Wagner-család egy tagja sem lesz jelen : Cosima asszony és fia, Siegfried, ugyanis a leleplezési ünnepség programmját nem tartják méltónak Wagner emlékéhez. * Sorma Ágnes a téli szezónra Reinhardt Miksa Kleines und Neues Theater-jéhez szerződött Berlin-ben. * A párisi Renaissance-szinház-ban október 15-én kerül bemutatóra Alfred Capus uj bohózata, melyet E. Aréne társaságában irt. Az uj darabnak Az ellenfél lesz a czime. # A Berliner Theater uj igazgatója: Bonn Ferdinand, a ki 1905-től kezdve igazgatja ezt a berlini színházat, maga mellé szerződtette igazgatótársnak és dramaturgnak A. Delmar ismertnevü irót. Puccini megérkezett Páris ba. A maestro Tosca-jának utolsó próbáit vezeti az Opera Comique-ban. Ő maga dirigálja müvét az első előadáson. * A milanói színházakban októberben nyitják meg az uj idényt. A Lirico ban októberben és novemberben Sonzogno rendez operaelőadásokat. Színre kerülnek : Massenet »Thais« ja, Orefic'e »Chopin«-je, Chargentier »Louise—ja és egy uj dalmüve Spiro Samará-nak »Szerelmi história« C2immel. Az előadásokat Ferrari vezeti. Farsang idején újból megnyílnak a Lirico kapui Poli és Stefani igazgatása alatt, a kik a színházat öt évre bérelték ki A Scala csak deczemberben nyitja meg kapuit. München-ben nem engedték meg Gorkij: Éjjeli menedékhely-ének az előadását, mert egy nem engedélyezett fordításban akarták előadni. Külföldi apróságok. Budapest, szeptemberi. * A színpadi teknika csudái. A színházak manapság káprázatosnál káprázatosabb fogásokkal lepik meg a közönséget a szinpadteknika terén. Csak meg kell nézni a londoni, Drury Lane szinház legújabb látványos darabját a The Fload Tide-1, mr. Cecil Ralaigh müvét. Nagyobb szenzácziókat már talán nem is lehet elérni a színpadi kiállításban realizmus dolgában. A szin mindenekelőtt a Dél-Amerikából érkező Bolivian gőzös első osztályú fedélzete. Szerepel egy titokzatos chilei milliomos, Thomson, aki Mac Naughton néven utazik. Ez állítólag beesik a tengerbe, s Brigthonba feladott podgyásza révén egy a hajón tartózkodó kalandornő, Pitchiolli bárónő magát és leányát Thomson anyósának és feleségének játsza ki. A következő felvonás Dick Champion korcsmája Findonban. Leánya Polly, a Bolivian hajón szakácsnő, neki magának hamisított földhitelpapirjai vannak Thomson birtokára. Polly, hogy megmentse az apját, rábírja a kedvesét, egy utazót, hogy játsza egy hónapig az eltűntnek hitt Thomson szerepét. Ebből kerül ki a sok bonyodalom. Clipp, Polly szeretője versenylovat vesz, s a szereplők kompániája lóverseny vonaton Kemp:o i Parkba megy. A cselekmény átugrik Amerikába is, s van gátszakadás, a melynek következtében a viz betör az egész színpadra, s házakat, embereket sodor el. Ez a gátszakadás fölötte frappáns. Pedig egy csepp viz nem kerül a színpadra, de azért, mikor a függöny legördül, az emberek megmernének esküdni, hogy igazi holdvilágos árvizes tájék van előttük. Mikor a házak eltűnnek, az örvénylő viz, mintha valósággal a magasba csapna. És ezt gőzsipokkal és a színpadra szórt rizszsel érik el. A vonat, a mely a társaságot Párisba röpíti, teljes illúzióba viszi a nézőket. Gyáf*-ateza 5., I. em, (Andféssy-at mellett). Beiratkozás: Étiek, zongora, hegedő, cello. cslmbaloat, táró- '. gató és az összes ronós és fnró hangszerekre — zene elmélettol

. 1 | LOVAS tanár zene-conservatoriuma !Női felügyeleti Esti tanfolyam 10 óráig. I Művészi tanerők!