MAGYAR SZÍNPAD 1903. szeptember (6. évfolyam 256-270. sz.)

1903-09-25 / 266. szám

1903. szeptember 15. 61. átmentünk Párisba. Ott kitűnően éreztem msga­mat, hallgattam operákat. Többek között az Opera Comique ban Mignon t, a nagy Operában Faust ot. A Comique hasonlíthatatlanul jobban tetszik . . . Hanem azért csöndes magányom­ban talán még jobb volt az idén üdülnöm. Mondhatom, büszkék vagyunk a szőlőgazda­ságunkra. — Nagy a szőlő ? — Harminczkilencz hold. S a legválogatot­tabb szőlőink vannak. Egészen ráadiuk magun­kat a fajszőlő termelésére. Van Chaslasunk, Rislingünk, Muskotálunk és egyéb fajtánk. — És hogyan értékesilik ? — Bornak adjuk el a termésünket. Tavaly vagy négyszáz hektónk volt, mondhatom, jeles minőségű. Ha az idő ilyen szépen ha'ad, az idén még jobb lesz a kvalitás ... De ha a bortermelésünket akarja ismerni, akkor szemé­lyesen kell érdeklődnie Éppen itt a legjobb alkalom ! Egy-két hét múlva szüretelünk. Olyan­kor vígan szoktunk lenni, czigány is akad, s a villánk is egészen megbi/ható hely ám. Nem afféle rozoga borházscska, kisebbszerü kastély­nak is beillik. Nem tértem ki a meghívás elől Krammer Teréz háziasszonyi gondoskodásai alá kerülni, szüret alkalmára, nem utolsó sors. És hogy Krammer-ék bora sem lehet megvetendő ital, azt abból a szőlőből is megítélhettem már, a melylyel a művésznő megkínált. Idei, első­rendű csömöri termés volt. —11.— Felvonásközben. Budapest, szeptember 25. Színpadi forgácsok. — Egy kritikus jegyzőkönyvéből. — Olyan nagy művész, mint a milyennek egynémely színész magamagát képzeli, — nincs is. * A színpadi múzsa manapság nem Thália, hanem Reklám istennő. » Minél keserűbb a kritikus, annál édesebbek hozzá a színpad hölgyei. A balletpatkány a legvastagabb pénztárczát keresztül rágj a. —x.— Színházi élet. Budapest, szeptember 25. , Amerikai színházak. Az Egyesült-Államok színházi viszonyai­ról érdekes tanulmányt közöl Jules Huret a »Figaro«-ban. Az amerikai színházak, úgymond, nagyobb­részt igen csinosak, bár kissé túlságosan van­nak elhalmozva aranyozással és czéltalan diszi­téssel. Egészben csöppet sem kényelmesebbek az európai színházaknál. Az amerikai talajban termett színdarabok rendkívül naivak és gyermekesek. Tipusa az amerikai színdarabnak az operett egy fajtája, a mely ifjú szerelmesek közt egy fél tuczat intrikát követel meg; a párocskák először össze­vesznek egymás közt, s a darab végén a nagy­ban való házasságoknál ismét kibékülnek, mi-tán előbb minden lehető alkalommal »gigue«-t tán­czoltak. Mert — és ez nagyon jellemző — az összes művészek, férfiak és nők, tudják itt a »gigue« t tánczolni, és valamennyinek, akár a karban, akár szóló énekelnek, a zene hangjai mellé kell kissé tánczolni. A hang majdnem csupa torokhang: a nők közül csak kevesen tudnak énekelni, a férfiaknak pedig sejtelmük sincs az énekről. Néha a darabok franczia mintára készül­nek, de ügyetlenül és rosszul. Francziaország­ban nincs az a külvárosi színpadi iró, aki legalább ne törekednék, hogy valami picziny mesét eszel­jen ki, ezt fejlessze, bonyolítsa, és azután a logikának legalább valami látszatával vigye a befejezés felé. Van aztán valami érzékünk a rend, a beosztás iránt is, s ezt a műben igyek­szünk érvényesíteni. Az amerikai szerzők mind­ezen egyszerűen és teljesen túlteszik magukat. Volna rá elég tudásuk, hogy a mi fogalmaink szerint rendes müvet alkossanak, de ezt nem akarják, és erre nincs is szükségük. Minden színházuk minden este megtelik, a publikum mulat és fizet — mondják ők. És ez a publikum valóban ideális; nincsen ennél sehol barátságosabb, türelmesebb, könnyebben kielégíthető közönség A színpad komikusai és hölgyecskéi az urak a színházban. Nem is kell a darabot játszaniok; csak mondaniok kell valamit, egy grimászt kell vágniok, egy szó­játékot vagy tréfát kell csinálniok, és nevet mindenki. Természetes, hogy ilyen körülmények közt a közönség a darabbal, ennek értékével, rendezésével egy csöppet sem törődik. A fő­dolog valami »tiick«, például olyan zászlók, a melyek igazán lobognak a színpadon, mert egy zászlórudban elhelyezett elektromos szellőző mozgatja őket. Váratlan és olykor szép hatá­sokat érnek el elektromos fény szórásával; de ezek a hatások sincsenek szabályozva, akkor jönnek, a mikor éppen a színpadi világitómes­ternek eszébe jut, hogy működjék. A magunk részéről nem tartjuk ugyan teljesen hűnek a kissé fölületes franczia irónak e leírását, mert az Egyesült-Államoknak meg­vannak a magas nivóju színházaik is. Vidéki szinpadok. Budapest, szeptember 25. Horváth Paula, a »Magyar Szinház« tagja, dr. Janovics szegedi színtársulatától hirtelen megvált. Elszerződött a »Magyar Szinház«-hoz és otthagyta a szegedi társulatot. Janovics igazgató 3500 korona vinkulumért és néhány száz korona előlegért bepörölte a szerződés­szegő művésznőt. A szegedi járásbíróság a napokban meg is ítélte a közel 4000 koronányi összeget Janovicsnak, Horváth Paulát az összeg megfizetésére kötelezve. « A pécsi honvéd tisztikar körében élénk mozgalom indult meg, hogy jövőben a pécsi színészet érdemeihez méltóan a legbuzgóbb támogatásában részesitik azt. Azzal kezdik, hogy már az idén az egész szini idényre több páholyt bérelnek. * A nagyváradi »Szigligeti-Szinház«-at októ­ber elsején nyitják meg az »Éjjeli menedék­hely« előadásával. Külföldi szinpadok. Budapest, szeptember 25. Wagner Richárd szobrát már felállították Berlin-ben. Wagner ülő alakjának elhelyezése nagy nehézségekkel járt, mert a görög márvány­ból készült szobor súlya 400 mázsa. A szobor mellékalakja Eschenbachi Wolframot ábrázolja. Ennek az alaknak az ideája, a német császár­tól származik, a ki maga csinálta hozzá az első terveket. Érdekes, hogy a Wagner-szobor lelep­lezési ünnepélyén a Wagner-család egy tagja sem lesz jelen : Cosima asszony és fia, Siegfried, ugyanis a leleplezési ünnepség programmját nem tartják méltónak Wagner emlékéhez. * Sorma Ágnes a téli szezónra Reinhardt Miksa Kleines und Neues Theater-jéhez szer­ződött Berlin-ben. * A párisi Renaissance-szinház-ban október 15-én kerül bemutatóra Alfred Capus uj bohó­zata, melyet E. Aréne társaságában irt. Az uj darabnak Az ellenfél lesz a czime. # A Berliner Theater uj igazgatója: Bonn Ferdinand, a ki 1905-től kezdve igazgatja ezt a berlini színházat, maga mellé szerződtette igazgatótársnak és dramaturgnak A. Delmar ismertnevü irót. Puccini megérkezett Páris ba. A maestro Tosca-jának utolsó próbáit vezeti az Opera Comique-ban. Ő maga dirigálja müvét az első előadáson. * A milanói színházakban októberben nyitják meg az uj idényt. A Lirico ban októberben és novemberben Sonzogno rendez operaelőadásokat. Színre kerülnek : Massenet »Thais« ja, Orefic'e »Chopin«-je, Chargentier »Louise—ja és egy uj dalmüve Spiro Samará-nak »Szerelmi história« C2immel. Az előadásokat Ferrari vezeti. Farsang idején újból megnyílnak a Lirico kapui Poli és Stefani igazgatása alatt, a kik a színházat öt évre bérelték ki A Scala csak deczemberben nyitja meg kapuit. München-ben nem engedték meg Gorkij: Éjjeli menedékhely-ének az előadását, mert egy nem engedélyezett fordításban akarták előadni. Külföldi apróságok. Budapest, szeptemberi. * A színpadi teknika csudái. A színházak manapság káprázatosnál káprá­zatosabb fogásokkal lepik meg a közönséget a szinpadteknika terén. Csak meg kell nézni a londoni, Drury Lane szinház legújabb látványos darabját a The Fload Tide-1, mr. Cecil Ralaigh müvét. Nagyobb szenzácziókat már talán nem is lehet elérni a színpadi kiállításban realizmus dolgában. A szin mindenekelőtt a Dél-Amerikából érkező Bolivian gőzös első osztályú fedélzete. Szerepel egy titokzatos chilei milliomos, Thomson, aki Mac Naughton néven utazik. Ez állítólag beesik a tengerbe, s Brigthonba feladott pod­gyásza révén egy a hajón tartózkodó kalandor­nő, Pitchiolli bárónő magát és leányát Thomson anyósának és feleségének játsza ki. A követ­kező felvonás Dick Champion korcsmája Findon­ban. Leánya Polly, a Bolivian hajón szakácsnő, neki magának hamisított földhitelpapirjai vannak Thomson birtokára. Polly, hogy megmentse az apját, rábírja a kedvesét, egy utazót, hogy játsza egy hónapig az eltűntnek hitt Thomson szerepét. Ebből kerül ki a sok bonyodalom. Clipp, Polly szeretője versenylovat vesz, s a szereplők kompániája lóverseny vonaton Kemp:o i Parkba megy. A cselekmény átugrik Amerikába is, s van gátszakadás, a melynek következtében a viz betör az egész színpadra, s házakat, embereket sodor el. Ez a gátszakadás fölötte frappáns. Pedig egy csepp viz nem kerül a színpadra, de azért, mikor a függöny legördül, az emberek megmernének esküdni, hogy igazi holdvilágos árvizes tájék van előttük. Mikor a házak eltűn­nek, az örvénylő viz, mintha valósággal a magasba csapna. És ezt gőzsipokkal és a szín­padra szórt rizszsel érik el. A vonat, a mely a társaságot Párisba röpíti, teljes illúzióba viszi a nézőket. Gyáf*-ateza 5., I. em, (Andféssy-at mellett). Beiratkozás: Étiek, zongora, hegedő, cello. cslmbaloat, táró- '. gató és az összes ronós és fnró hangszerekre — zene elmélettol . 1 | LOVAS tanár zene-conservatoriuma !Női felügyeleti Esti tanfolyam 10 óráig. I Művészi tanerők!

Next

/
Thumbnails
Contents