MAGYAR SZÍNPAD 1903. szeptember (6. évfolyam 256-270. sz.)

1903-09-24 / 265. szám

1903. szeptember 24 Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 24. A Nemzeti Színház holnap, pénteken mutatja be Brieux- nek, A vörös talár és A bölc-ő hírneves szerzőjének, Patyolat­lei sasszony (Blanchette) czimü három felvonásos színmüvét. A Patyolat kisasszony bemutatójanak az a rendkívüli érdekessége is meg van, hogy a Brieux-darab párisi premierje a Theatre Fran­gais-ben október első napjaiban lesz, tehát a Nemzeti Színház premierje megelőzi a párisi bemutatót, a mire még nem volt eset a magyar szinmüvészetben. A Patyolat-kisasszony teljes premier-szinlapja a következő: Patyolat-kisasszony. — Színmű 3 felvonásban Irta: Brieux. Fordította: Tábori Róbert. Személyek: Rousset Újházi Roussetné Rákosi Sz. Eliz, leányuk B. Lenkei H. Galoux Gyenes Lucie V. Molnár R. György Dezső Morillon Gál Ágoston Mihályfi Bonenfant Gabányi Julesné Györgyné Egy szekeres Abonyi A Patyolat kisasseony-ból ma délelőtt tartották meg a jelmezes házi főpróbát. * A Magyar Királyi Operaház három leg­közelebbi újdonságából serényen folynak a próbák; mind a három raü_ egyfelvonásos s egy estén — talán már október hó 4 én — fog szinre kerülni. A három újdonság, melyről trár korábban részletesen megemlékeztünk, ifj. Ábrányi Emilnek és Pásztor Árpádnak Köd­király czimü operája, Poldini Edének Baba­játék cz. dalmüve és Berté Henriknek Velenczei karnevál cz. egyfelvonásos balletje. Ábrányi operájában a főszerepeket Vasquezné, Bochnicsek és Beck adják, a ballet főszereplői pedig Schmideck Gizella, Balogh Szidi és Brada lesznek. • A Vigszinház-b&n tegnap osztották ki Mars ér- Desvalliéres Mailre Nitouche czimü bohó­zatának szerepeit Ez a nagysikerű franczia termék lesz a szinház legközelebbi újdonsága. Magyar czime : Doktor Nebártsv rag lesz. * A Magyar Színház rendkívüli sikerű ope rettje, A drótostót, diadalmasan közeledik száza­dik előadásához, melynek ritka jubileumát meg­szakítás nélkül éri meg október hó 3-án. Erre a századik előadásra az operett illusztris szer­zője, Lehár Ferer cz, uj kupiét ir s az előadást személyesen fogja dirigálni. A drótostót vonzó­ereje, minél jobban közeledik századik előadá­sához, csak annál jobban fokozódik s estéről­estére telt nézőterek előtt és hangos taps k közt folynak'előadásai. A drótostót ma kétszer kerül szinre. Délután három órakor ifjúsági előadásul, rendkívüli mérsékelt helyárakkal, este rendes hely árakkal. * A Népszínház czigányversenyének döntő küzdelmében pénteken Banda Marczi és Balogh Károly zenekarai szerepelnek; szombaton pedig Koczéh Antal, a kiváló zeneművész lép fel s műsora a következő lesz : 1. Népdalegyveleg. 2. Nagy Rózsavölgyi kesergő. 3. Repülj fecském. 4. Rákóczy kesergő s folytatása indulóv. 1. Mint betét, a mesterhegedüs műsorába kerül Ries III G dur suite­;a s R :dley Kohne »Éljen« csárdása. A döntő küzdelem 4 napjára előre válthatók jegyek a Népszinház-utcza felőli elő­vételi pénztárnál s a városi jegyirodákban. A Király-Színház ban a belső munkálato­kat is megkezdték A szinház uj társulata a Kerepesi-ut 63. szám alatt már megkezdte a próbákat Húszba Jenő és Martos Ferencz Aranyvirág czimü operettjéből, a mely tudva­levőleg a szinház megnyitó előadása lesz. A Népszínház legközelebbi újdonsága Erkel Jenő Masinka, ar, egyetem gyöngye czimü ope­rettje lesz (szövege Rösiel Sándortól). Az újdonság czimszerepét Komlósi E mma kreálja. Ezután ifj. Bokor József Huszárkisasszony czimü énekes vígjátéka következik, a női fő­szerepben Küry Kláraval Mindkét újdonságból serényen folynak a próbák. A Magyar Szinház művész-személyzete Lindau és Wilhelm: Tavasz czimü operettjére készül, mely a bécsi nyári szezonnak szenzá­cziós sikerű darabja. A pompás operett zenéjét Reiterer, bécsi zeneszerző állította össze a hires Strausz József hagyatékából. A Tavasz próbái már serényen folynak a Magyar Szinház próba­termeiben és színpadán. Az újdonság október első hetében kerül bemutatóra. Három egyfelvonásos. — A »Vígszínházé, mai premier-estéjéhez. — Budapest, szeptember 24. — Valami készül itt 1 Valami különös, nem mindennapi dolog 1 — konstatálta a fővárosi sajtó egyik legnevezetesebb kritikusa a Vígszín­ház kis kapujában, tegnap délelőtt tiz óra tájban. — A régi, jó nyilvános főpróbák idején se gyültünk ennyien össze, csak a legnagyobb színházi eseményeknél: a Trilby vagy az Ocskay brigadiros főpróbáján 1 Valóban nagy volt a sokadalom a ma este bemutatóra kerülő három eg* felvonásos fő­próbáján. Valamennyi fővárosi lap elküldte referensét (máskor legfeljebb az estilapok bírálói szoktak megjelenni a szigorúan zártkörű házi főpróbá 1), de a Vigszinház-n&k valamennyi tagja — természetesen azok, a kik nem voltak el­foglalva a három újdonságban — is megjelent a nézőtéren, a színházi szenzáczió szagára. Az igazgatóság tagjai élénk csevegést foly­tatva sétálgattak le és fel az előcsarnokban, időnként kihallatszott a kis csoportból e Ditrói szava: — Vagy megvernek bennünket, vagy . . . Mire másodszor is legördült a függöny, a főpróba izgatott, kipirult hallgatósága tisztában volt azzal, hogy a második eshetőség fog be­következni. — Miről traktál a Zboray darabja ? — kér­dezte egy későn érkezett kritikus a kollegáját. — Ofélia elmeletéről! — felelte a kérde­zett mosolyogva és rejtélyesen. — ? ? — Ismered »Hamlet«-et? — Hogyne! — Hát akkor tudod, hogy abban énekli Ofelia a nevezetes verset: »Bement a lány, de mint leány többé nem jőve ki 1« Hát erről traktál 1 Az elméskedő kritikusnak igaza volt. A régi történet, mely mindig uj marad, ihlette meg Zboray Aladár múzsáját, a ki azonban ezt a történetet sok-sok poézissel ékítette fel. A fő­próba határozottan jól indult: szívesen és örömmel hallgatták egy őszinte poétalélek meg­nyilatkozásait. Két kis nóta is ékeskedik a Liá­ban : két igaz gyöngy a finom foglalatban. Kun Lászlónak, a Vígszínház nagytehetségű karmesterének, a szerzeményei. A szövegüket Zboray Aladár irta; inte, itt adjuk mind a kettőt. /. A »Vágy* dala. Alkony órán mint az éji lepke, járok, Közelemben összesúgnak a virágok, Rózsa mondja bimbójának : Hallga — hallga, Még ne mozdulj, még ne nyilj fel, ne légy balga le Rózsa, rózsa, piros rózsa itt az óra. Könnyű szárnyon bűvös álom száll bimbóra, Holdsugáron ringatózó édes álom . . . Szól a bimbó, feslő bimbó : sOly rég várom .'« 2. A *Sserelem< dala. Az én mosolyomtól Icinyil a virág is, Az én egy szavamra felsir a madár is. Az én sóhajomból zugó vihar támad, Az én könnyeimtől tenger is kiárad. Ha a szemem látod, könny gyűl a szemedbe, Ha sóhajom hallod, bú száll a szivedre, Ha megismersz engem, fájdalmat ismersz meg, De ha elveszítesz, — elveszted a mennyet. Még egy harmadik nóta is van a Lt'á-ban, de ennek már nincs szövege, mivelhogy Tanay csak — fütyöli Eredetileg flótára irta a szerző: Kún László, de a próbákon kisült, hogy Tanay Frigyes elsőrangú füttyrnüvész is és igy hama­rosan áthangszerelték — füttyszóra. Amig a második darabra : Az igazgató ur-ra — a szenzáczióra — diszitettek, a főpróba közönsége künn czigareltázott az utczán Éppen akkor jött ki a színházból Hegediisné Berzétei Ilona és indáit hazafelé. — Hogyan ? — interpellálták jobbról-bal­ról. — Most megy haza, mikor a n gy szen­záczió következik ? — A világért sem nézném meg Az igaz­gató ur-at! — mondotta Hegedűs Gyula felesége. — Hogyan? Miért? — Az uram szerepe miatt. Oiyan szerepet játszik, a miben én nem tudnám végignézni a világ minden kincséért sem Megszakadna a szivem. Még csak ez a nyilatkozat hiányzott az amúgy is fölajzott idegzetű főpróba publikum­nak. Villanyos várakozással telt meg a néző­tér levegője és halálos csendben gördült fel a függöny. Ami ezután következett: — arról nem számolhatunk be. Nem akarjuk megron­tani azt a nagy színházi meglepetést, melyet a Vígszínház tervezett premier-közönsége számára. A mai este, — azaz, hogy Az igazgató ur előadása — nemcsak megdöbbenti majd a közönséget, de a legőszintébb elismerést is ki­váltja belőle. A Vígszínház művészeinek ma olyan estéjük lesz, melynek leírása hel\ ret fog találni a magyar színpadi ábrázolás művészeté­nek történetében. Nevezetes est lesz, annyi bizonyos. Csehov kedves és mulatságos vígjátéka felüdítette a végsőkig feszitett idegeket. Ámbár a Leánykérés derűs jeleneteit kö­vető kaczagások kissé idegenül hangzottak a nézőtéren, a hol egy negyedórával azelőtt elfojtott sóhajok vegyültek az elfojtott női zoko gás hangjaival. Egy kissé sáppadc arozczal, de egy jelen­tős szintnüvészeti esemény emlékével a lelkünk­ben távoztunk a Vígszínház tegnapi főpróbá­járól . . Ügyelő. Egy bonvivant albumából: — A ki két fekete szemben egy menyoiszigot vesztett el, két kékben újra megtalálhatja A nö, a ki csak egy óráig is önzetlenül szeretett életében, megérdemli, hogy tisztelettel beszéljünk róla. -Hb »mniii " mim nimm I Az előkelő férfivilág ! figyelmébe ajánljuk! """ "•"•" Mlllin ilÍlllllfiÍNmilllimHmi^liiin f || ||| j[|y||||^^ hu'"""" »' iiiii VABADY EDE uri- es női divatáru különlegességeinek üzletét Koi'onaherczeg-umza 5. KIFOGÁSTALAN SZABÁSÚ FÉRFI INGEK ÉS FEHÉR NEMŰEK KÉSZÍTÉSE MÉRTÉK SZERINT. NAGY tjuu^^^ j——

Next

/
Thumbnails
Contents