MAGYAR SZÍNPAD 1903. június (6. évfolyam 150-170. sz.)

1903-06-21 / 170. szám

2 1903. junius 1. Budapesti színpadok. Budapest, junius 21. A Nemzeti Szinház és a Magyar Királyi Operaház ma tarija utolsó előadását, mely után a két állami szinház kapui bezárulnak a nyári szünetre. * A Vígszínház szezonvégi reprize sorában a jövő héten ismét két olyan darabját elev.niti fel, a mely a vigszinházi műsor legszenzácziósabb sikerei közé tartozott. Az egyik A tekenösbéka, a másik A hálókocsik ellenőre; az előbbi kedden, az utóbbi vasárnap kerül felelevenítésre. A hét többi estéjének műsora a következő: hétfőn : Dupont, kedd : Osztrigás Miczi, szerda: Dupont, péntek: Az őrnagy ur, szombat: Dupont. A Vígszínház két szezonzáró előadása jövő vasárnap és hétfőn lesz. » A Magyar Szinház jövő heti egész műsorát ismét A drótostót tölti be, mely a szinház kapuzárásáig szakadatlanul műsoron marad. A gyönyörű zenéjü Lehár-operett az évad utolsó napjaiban is estéről-estére szép közönséget vonz. A Népszínház kapuzárás előtt még egy premiert ad A bemutatásra kerülő újdonság A kintornás leány (Joueuse d'orgne) czimü franczia dráma, mely Páris-ban háromszáznál több előadást ért meg. A darab bemutatója jövő héten lesz. * A Budai Nyári Szinhár-nak jövő héten, kedden és szerdán, két kiválóan érdekes estéje lesz. A két estén Blaha Lujza lép fel vendégképen és pedig kedden a Piros bugyelLáris-bsm, szerdán A tót leány-ban. A szinház személyzete most Gorkij Maxim: Éjjeli menedékhely czimü, világhírre emelkedett színmüvére készül, A darabnak, mely Káinoki Izor fordításában kerül szinre, julius első napjaiban lesz a bemutatójf. Ez lesz a Gorkij-darab első előadása magyar színpadon. A Városligeti Nyári S.inház a jövő héten mutatja be Feld Mátyásnak Bob herczeg és Miczi herczegnő czimü parodisztikus bohózatát, mely az évad első kasszadarabjának Ígérkezik. A bohózathoz Barna Izsó, a Népszínház jeles karmestere, irt zenét. A kulisszák mögül. Budapest, junius 21. Pálmay, Küry, Fedák. A morte saison, a köze'edő színházi szünet ugy szétszórta a színházi csillagokat hogy elvesztek a leggyakorlottabb színházi asztronómus szeme elől is. Hol van Pálmay Ilka? Hol van Küry Klára? Hol van Fedák Sári? S tegnap — sajátságos véletlen — hirt kaptunk mindhármójukról. I. Pálmay Ilka, visszajött a napokban Becs-bői Budapest re, hogy egy szanatóriumban megpihenjen. Elmondta egy dolgozótársunknak terveit. Körülbelül augusztus közepéig a gyógyintézetben marad s akkor London-ba utazik s azonnal — próbálni kezd. Szerződést irt alá, mely a jövő évadra a Prince of ICa/es-szinházhoz köti. A Sardou : Szókimondó asszonyság-a nyomán készült operettben fog játszani, melynek zenéjét Mackenzie, a kiváló komponista s az angol zene egyesület elnöke irta. Az átdolgozás híven követi Sardou színmüvét ; alakjai teljesen azonosak. Pálmay Ilka a női főszerepet, a kis mosónőből lett fejedelmi kegyeneznőt játssza. II. Küry Klára — Scheweningenben. Küry Klárika hüllen lett Marienbad-hoz, s az ő Tárcsájához, a mint a franczia professzornője közli velünk: Schetveningen ben van az édesanyjával együtt. Részletekkel ez a különös meghitt sem szolgálhat, mivel tanítványa csupán egy képeslevelezőlapot küldött neki. Az anzix-kártya a luxus-fürdő kurszalonját ábrázolja, az előtte elterülő parkkal, s gyaloguttal. A szöveg: Itt gyalogol, s koplal sokat a maga — Klárija. A tréfás külszín mögül kicsillan a komoly valóság: tehát Klárika szigorú diétát tart, tényleg bele akar fogyni a vézna, a beteg reichstadti herczeg fehér katonakabátjába. Megérjük, hogy még fogyasztási adót kell majd fizetnie. III. Zsazsa az Ardó utczán. Fedák Sári — érlesit bennünket egy bará tunk — ottnon van, a szüleinél Beregszász on. Egy óriási japáni napernyő alatt ül az űnfó-utezai ház udvarán egész nap Zsazsa, vagy pedig — az univerzális sporting-lady — a Vérkén csolnakázik. Könyökig feltűrve ilyenkor a ruhája ujja, s evezőjével éppen olyan szilajul szeli a vizet, a mennyi temperamentummal hajtja lovait a Stefánia-uton és tánezol a színpadon. De ez aligha tart sokáig, megérkezik nemsokára — Rákosi Szidi asszonynyal élükön az ő rendes nyári vendége, Huszka Jenő, a Bob zeneszerzője. Zsazsa tehát várja a darabot, no, meg a szerzőt is. Vájjon melyiket várja nehezebben ? . . . Ügyelő n. Színházi pletykák. Budapest, junius 21. Mire a Zsuzska megnő. — A drótostót mai előadásához. — Leszkay Andráson, s Zoltán Jenőn, a Magyar Szinház igazgatóin kivül, kevés színigazgató dicsekedhet el azzal, hogy a primadonnája nem mondott még le előadást. De ők büszkén elmondhatják ezt, mert tényleg van egy színésznőjük, a kiben egy makulányi szeszély sincs, akire feltétlenül számithat mindig a szinház, bármilyen uj butónokat vagy uj — szerepet kap valamelyik társnője. Aki senkivel sem törődik, senkinek nincs útjában, szépen elvégzi a dolgát, s nem féltékenykedve a mások sikereire, szépen, csendben hazasétál szinház után. Csodaszámba menne, mutogatni kellene az ilj en primadonnát! Pedig a Magyar Szinház-nál tényleg van egy ilyen primadonna, de az még csak — tizennégyéves. A kis Halász Ilonka, A drótostót előjátékának divája ő, a gyermek-Zsuzska brilliáns személyesitője. S pláne méltányolni kell ezt, mert Halász Ilonka nem azok közül a gyermek-szinészek közül való, a kik rá vannak szorulva arra a három-négy koronára, melyet a szinháznál kapnak, neki háromezer forintja van a takarékpénztárban, s ezt a tekintélyes összes et a színpadon szerezte. (A Vígszínház-ban A kis Eyo'fban, a Tudós professzor Hatvani ban, a Balatoni regé-ben, s A dadá-ban játszott ez a fényes tehetségű lányka.) Egy izben azonban — Zoltán igazgató beszélte el nekünk — mégis kitört belőle a kapitalista, a tőkepénzes. Egy-két aprp drótostót udvarolni próbált neki, s egyik házasságot igért. Azaz nem igért, hanem rövidesen kijelentette, kürülbelül ugy, amint A drótostót-ban énekelik: — Te leszel az én feleségem ! — Micsoda ostobaság ez — szólt Halász Ilonka — hiszen nekem hozományom van, mely egyre nőni fog. — Csakhogy mire te megnősz — válaszolt ötletesen a kis drótostót, — elfogy a pénzed a sok ruhára a mi kell a primadonnáknak! Halász Ilonka nagyot nézett s hallgatott. Hanem aztá-: megint csak megszólalt: — Igen ám, csakhogy a primadonnák ruhaszámláit nem ők maguk fizetik! És gyerekes naivitásában talán nem is tudta, menynyire eltalálta az igazat. Pipolet. Felvonfcsközben Budapest, junius 21. Színészek a súgóról.* Ni-ni, csakugyan ! Hiszen a szinháznál sugó is van ! Ha önök nem juttatják eszembe, isten bizony, egészen meg is feledkeztem volna róla, mert már évek óta nincs dolgom ezzel az úrral. Kezdő szinésznőcske koromban gyakran megtörtént, hogy komolyan rászorultam a segítségére, de mikor komolyabban elmélyedtem a művészet lényegébe, rájöttem, hogy az igazi művészet a szereptudásnál kezdődik. Igazi művésznőnek ugy kell tudnia a szerepét, mintha nem más irta volna, hanem mintha minden szava a saját lelkéből fakadt volna. Ha sokat nem tudok ugy elmondani, mint a hogy a lelkemben zeng, nem az az oka, hogy nem tudom a szerepet. Több mondanivalóm nincs a súgóról. Hegyi Aranka. * M'kor kezdő művész koromban egy bécsi színpadon működtem, a következő eset történt meg : A direktor összeveszett a játék-tenoristával és a szubrettel, a miért sohase tanulták meg pontosan a szerepüket. — Tanulják meg a szerepüket, különben levonok a gázsiból! — Mit tanuljunk? Ott a sugó! — volt a daezos válasz. Este aztán megboszulta magát a direktor. Előadás közben kihívta a súgót, ő maga pedig a helyére ült, becsapta a könyvet és kajánul felkiáltott a renitens két színházi tagnak : — No, most játszszatok, banda, ha tudtok ! Azok ketten pedig a legnagyobb zavarban, roppant szenvedések közepette végig játszották a jelenetet. Akkor megfogadtam, — és azóta be is tartottam, hogy mindenha pontosan fogom megtanulni szerepemet. Ugy, hogy most a súgót csak akkor venném észre, ha rosszul sug. A leányaimnak- pedig, a miíor most német színpadra léptek, ezt a tanácsot adtam utravalónak : — Gyerekeim, a sugó csak arra való, hogy — a többinek súgjon. Ney Dávid. A sugó nélkülözhetetlen barátom, a ki nélkül nem tudnék megélni. Hegedűs Gyula. Szükséges rossznak tartom a súgót. A szinészek, sajnos, nem tartoznak azok közé a lángelmék közé, a kik nyugodtak lehetnek a felől, hogy az emiékezetök soha egy pillanatra nem hagyja cserben őket és ezért szükségesnek tartom. Rossznak pedig azért rossz, mert gyakran kizökkenti a közönséget az illúzióból. Ráthonyi Ákos. * Jó sugó nincs a világon, mert az olyan színésznek, a ki nem tudja a szerepét, soha * Ezeknek az érdekes vallomásoknak első sorozata a lapunk junius 18-iki 167-ik, számában jelent meg. •""

""" iiiiiiiiiiiiiiiiiiihiihiiii mii nimm I

iiiiiiiiiii I Az előkelő férfivilág ! figyelmébe ajánljuk! VARADY EDE nri- és női divatárn különlegességeinek üzletét Koronaherczeg-ui cza 5. KIFOGÁSTALAN SZABÁSÚ FÉRFI-INGEK ÉS FEHÉRNEMÜEK KÉSZÍTÉSE MÉRTÉK SZERINT. NAGY VÁLASZTÉK KITŰNŐ MINŐSÉGŰ NŐI KEZTYÜKBEN. I """"""""' "" iiiiiiiiii iiinnn minim mummln