MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-16 / 104. szám

6 1903. április 14. Sla vonlában, I. rendű fürdőhely Egyetlen jódtartalmú alkalikus hőforrás (64° C.) a kontinensen. A lonjavölgyi vasút állomásg (Dugosellon át). Azonkívül Pakrac-Lipik déli vaSUt állomása (Zóna-tsrifa). Kitüntetve: Budapest, Bécs, London, Róma, Brüsszel. Fényesen berendezett gyógyterem, kávéház és éttermek, nagyszabású park, fedett sétány, térzene, kitűnő gyógyszallodák, katonatiszti gyógyház, gyermek-szantórium, pompásan berendezett fürdőépületek, villanyos világítás. Felülmúlhatatlan hatású gyomor-, bél- és gégeharutnál, köszvény és esuzot bajoknál, isohlasnál, osonthajeknál, mindennemű hurutus bántaimaknál, valamint minden mirigy- ét vérbetegségnél. A fürdőidény alatt 8 kiváló orvot randal. Lipiki hévviz szétküldése egyenesen a forrástól, továbbá Edeskuty L. czégtől Budapesten. Lipiki forrássá közvetlen a fürdőigazgatóságnál rendelhető. — Bővebb felvilágosítással szolgál a fürdőigazgatóság Itta Tavasz 3a. és mindenki arról gondoskodik, hogy jó, ízléses ruha szükségletét az ,Angol Királynál' KLEIN ÉS SCWARTZ FÉRFI-SZABÓK Budapesten, IV., Károly-körut 16. sz. szerezze be, hol a legnagyobb férti-, riu- és gyermek ruha raktár a legválasztékosabb tiszta gyapjú, bel-, valamint külföldi szövetekből elkészítve a legjutányosabb áron l/l rendelkezésére. wwsaa/nwwa^w Tavaszi ázaink: Felöltő 12 frttól, Ulster és Ragián 14 forinttól, Csikós Sacco öltöny 12 forinttól feljebb. Gyermek-ruha, valamint férfi ruha különlegességek. Külön mellékosztály! flEJVIZETI SZIHHÄZ. ^ »A föld« szövege. I. felvonás. Történik a Kovács-portán, Vékén. Dobos-Kovács József kiszipolyozta az egész Bodrogköz népét. Az ármentesitési munkálatokat, melyeket a hatóság reábizott, akként végezte, hogy viz alá került három falu határa. A föld fanatikus szeretete lobog a kapzsi parasztban, a ki nem törődik az egész vidék romlásával : lassanként megvásárolja potom áron a viz alá került, elértéktelenedett földeket, hogy igy az egész határ az övé legyen. Még az ősrégi Vékey-uradalomra és kastélyra vásik a foga, melynek birtokosa most Marossi (Morgenstern) Mózes. Az ősz Vékeyné, fiával Gidával és leányával, Juliskával Pesten él, elvesztették az ősi birtokot, melyet az öreg Vékey nem tudott megtartani családja számára. Vékey Gida, a jónevü fővárosi ügyvéd, pört folytat Kovács ellen, egy vágya van csak: Visszaszerezni az ősi birtokot és most is azért jött Vékére, hogy végre, hosszú évek fáradságos munkájának gyümölcséből visszaváltsa az ősi kastélyt és birtokot Marossiéktól. Kovács gyűlölettel fogadja, felesége Zsuzsa, a becsületes nemzetes asszony azonban nagy szeretettel van a Vékey-család iránt, a melyet a régi időben szolgált. Kovácsék Pesten nevelkedve leánya, Klári, szereti az ifjú Vékeyt, de büszke teremtés, a ki érzi, hogy az ügyvéd atyja ellen tör, de nem is sejti miért. Ridegen és büszkén bánik Vékeyékkel, különösen Gidával, a ki előtt gyűlöletét kimutatja. Kovács próbál egyezkedni az ügyvéddel, pénzt kinál neki, ha nem háborítja őt földszerző terveiben, de Gida nemes önzetlenséggel azon fáradozik, hogy megmentse a vidék népét a kapzsi paraszt körmei közül. II. felvonás. Történik a Vékey-kurián. Gida idevezeti anyját és nővérét, a hol a régi emlékek minden bútordarabból szólnak feléjük. Gidának sikerül megegyeznie a birtok jelenlegi tulajdonosával, Marossival, a ki már megunta a gazdálkodást és azért a negyvenezer forintért, melyet honoráriumképen kapott a nagy pörért, megveszi tőle a birtokot és a kastélyt. Kovács megrémülve értesül arról, hogy a birtok, melynek földjeire ő vágyott, visszakerült a Vékeyékhez, érzi, hogy Gida romlását akarja, újból pénzt kinál neki, sőt felkinálja neki annak a négyszázezer forintnak, melyet a viz alá juttatott földnek vásárlása révén nyert, a felét. Gida felháborodva utasitja vissza ezt az ajánlatot és készül kitűzött czélját megvalósitani: felvilágosítani a sínylődő népet arról a helyzetről, melybe Kovács kapzsisága miatt került. Egy nagy jelenetben bevallja Klári előtt szerelmét, de a leány azt hiszi, hogy ő a pénzére vágyik, gyanúsítja, tiszta szándékában kételkedik és bár ő is szereti, visszautasitólag bánik vele. Megszólal a zene, installálják az uj birtokost: Vékey Gidát. III. felvonás. Történik ugyanott. A VékeycSalád elfoglalja az ősi birtokot. Gida hozzáfog nagy munkájához, melynek czélja a népének felvilágosítása, boldogítása. Magához hivatja a három tönkretett falu megbizottjait, de szomorúan tapasztalja, hogy a parasztokat a sok inség, nyomorúság gyanakodóvá, félénkké tette és inkább mennek kubikmunkát íeljesiteni a gazdag Kovácsnak, mintsem segédkezet nyújtanának Gidának helyzetük javításához. Ekkor Gida elkeseredetten szemébe vágja Kovácsnak, mit tett e vidék szegény népével. Kizsarolta, kiszipolyozta, kijátszotta őket, hogy magához kaparithasson minden földet. A jelenetet kihallgatja Zsuzsa asszony, a kinek szemeiről egyszeriben lehűlt a hályog. Megtudja, hogy a férje nem becsületes ember, nagy vagyonukat hamissággal szerezte, becstelenség tapad annak minden forintjához Odaborul Gida elébe és rimánkodva kéri : vegye vissza tőlük a rablott földeket és adja vissza a minden javukból kiforgatott parasztoknak. Klári is idesiet és megtud mindent. Belátja, hogy Gidát nemes szándék vezette és ő is elfordul atyjától. Kovács feleségétől, lányától elhagyatva, megtörten megy el és a Latorcza folyóba veti magát. Marossi huszár fia azonban kimenti és ő belátva bűnösségét, bocsánatot kérve Gidától, kezét nyújtja neki e szavakkal: »Megmostam . . . Kezet ád igy az ur?« Klári most már maga ajánlja fel kezét Gidának. »A regényesek« szövege. Első felvonás. Bergamin és Pasquino szomszédos birtokosok, a kiknek kertjeit csak egy fal választja egymástól. Bergaminnak fia van, Perc'net, Pasquinonak pedig lánya: Sylvette, a kik már régen szeretik egymást, de mind a kettő regényes természetű, s igaz szerelmet szülői ellenzés, szöktetés, szóval regényes kalandok nélkül nem is képzelnek. A két öreg tehát összebeszél, és szinleg rettentő harag támad köztük. A parkjaikat elválasztó kőfalon át naponta óriási veszekedéseket rendeznek, a fiatalokat eltiltják egymástól, szóval minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a mit sem sejtő szerelmesek kellő módon regényeskedhessenek. Hogy az illúzió teljes legyen : felbérelnek egy vándor komédiást, Straforelt, a ki azután társai segítségével nagy jelenetet rendez. Álruhákba öltözve, éjjel el akarja rabolni Sylvettet, akinek segélykiáltásaira Percinet aztán hősileg kimenti kedvesét, a banditák kezéből. A két öreg végszóra megjelenik, s a nagy romantikus tabló azzal végződik, hogy kibékülnek az állítólagos haragosok s áldásukat adják a fiatal hősre és jegyeiére. Második felvonás. Eltűnt a kerteket elválasztó kőfal: lerombolták, hogy a két család mindég együtt lehessen. De a két öreg elégedetlen, közelebb lévén egymáshoz, megismerik egymás hibáit, gyöngéit, és napról-napra jobban kellemetlenkednek egymással. Egy nagy veszekedés után annyira megfeledkeznek magukról, hogy Sylvettet felvilágosítják arról, hogy a két apa közt a villongás, a leányrablás csak komédia volt, a fiatal ember pedig megtalálja Straforel számláját, a melyben az egész rablási jelenetért 500 frank tiszteletdijat kér. Mindketten kiábrándulnak egymásból, s a lakodalomra megjelent ismerősök a vőlegénynek, — ki kalandokat akar átélni, — csak hült helyét találják: megszökött az esküvő elől. Harmadik felvonás A harmadik felvonás elején javában épül újra a két ellenséges kúria közt a kőfal. Sylvette ismét szöktetésről, hold világról ábrándozik, a mikor Straforel a ki pénzéi nem tudja megkapni, arra vállalkozik, hogy a szétrebbent párt újra összehozza. Grófnak adja ki magát s megakarja szöktetni a leányt, de azt annyi brutalitással csinálja, hogy a leány megretten a regényes kalandtól, s belátja, hogy a regényeskedés csak regényekben kellemes, a valóságban pedig durv? és visszataszító. Erre a tapasztalatra jut Percinet Is, akit kalandozása közben annyi malheure ért, hogy teljesen megtörve tér vissza első szerelméhez, a kinek megbocsát. A két öreg is kibékül, s Straforel is megkapja a honoráriumot. Bártfa gyógyfürdő SÁROS VÁRMEGYE. Posta-, távírda- és vasnti állomás. 6000 liold gyönyörű fenyveserdő. Kárpáti gyógy- és fürdőhely a Beszkid déli lejtőjén. Kitűnő gy

ógyhatásn égvényes sós-saras savanyúvizek. = Kiváló éghajlati és terep gyógyhely = Enyhe, balzsamos, por- és szélmentes levegő. Hideg és meleg ásványvíz, vasláp- és fenyő-fürdők Orvos-forrás kiváló égvényes sós-savanyuviz. Tüdő- és gégebetegeknek elismert szaktanárok által legmelegebben ajánlva. Alkatrészei folytán hasonló mása a Selters-vizének. Elismert kitűnő felszerelésű hidegvíz gyógyintézet. Tej- savó- és kefirkura. Villamos-gyógykezelés, Massage. Ő csása és kir. felsége Istenben boldogult Erzsébet királyné nyári tartózkodási helye 1895. évben