MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-20 / 108. szám

1903. április 1© — Ugyan miért? — kérdezte ő megdöb­benve. — Elrontottuk a dolgot — folytatta a lib­rettista — az előjátékkal. — Hogyan ? — Nos hát az előjátékban egy egész sereg gyerek játszik. Eddig száz estén, több mint három hónapon keresztül, ment A drótostót, ha még sokáig adják ezcK a gyerekek — felnőnek s le kell venni a műsorról az operettet, mint­hogy nem lesznek többé gyerek-szereplők! » A rendkívül bájos, poétikus előjátékra két, ötletekkel duzzadozó s egyenesen szenzácziós zenéjü felvonás következik, aktuális kuplékkal, s egy — cake-rvalk- paródiával. A tótba ojtott néger táncz — melyet j Rubos főrendező invencziója hozott létre — Lehár Ferenczet ugyancsak megnevettette, s előreláthatólag sok vidám perczet fog szerezni a közönségnek is. A drótostót sikere dolgában, azt hisz­szük, aligha maradunk Bécs mögött. —y.— Felvonósközben. Budapest, ápr. 20. »Gyűlölöm! — Egy eljegyzés előzményei. — Egy friss poézisü, bájos idyll került ki a Nemzeti Színház kulisszái mögül. Rövid eljegyzési hir az egész : Ligeti Juliska és Dezső József jegyesek A színpadon már sokszor megörvendeztették az érzékeny közön­ség szivét e hirrel, most tehát, a mikor komolyba megy a játék annál, kevésbbé akad, a ki ne örvendeznék rajta, hogy ime összekerültek ők ketten, a kik amúgy is egymás mellett voltak a közönség szeretetében. Még néhány n?p előtt egy női kollegája megszólította Ligeti Juliskát a Nemzeti Színház udvarán: — Örülsz Juliska az uj szerepednek ? — Jaj dehogy! Éppen a miatt bánkódom! — Hogyan ? Nem jó szerep talán ? — Jaj, dehogy nem. Csakhogy képzeld, Dezső József lesz a partnerem! A kolléga csodálkozva kérdezte: — Nos? Ligeti Juliska kipirulva válaszolta : — Gyűlölöm azt az embert! . . . . . . Két nap rnulva megjelent az eljegy­zési hir és mikor a kolléga meghallotta, büsz­kén mondta: — Nekem már két nap előtt elárulta, hogy szereti . . . (Ne.) Vidéki színpadok. Budapest, április 20 Az ungvári színházban a legkedvezőbb auspicziumok mellett kezdte meg színigazgatói működését Németh József, a Népszínház volt kitűnő művésze. Társulata a közönség legna­gyobb érdeklődése, telt házak mellett játszik. a Az aradi színházban tegnap este fejezte be három estére terjedő vendégjátékát Márkus Emilia a Fernande czimszerepében. Külföldi szinpadok Budapest, április 20. A briinni színház a napokban előadja Heyse Pál német drámairónak a czenzura által sokat üldözött darabját, Mária Magdolná-X. Bauer brünni püspök Írásbeli tiltakozást adott ki a bibliai dráma előadása ellen A darabot a bécsi Deutsches Theater is előakarja adni Odillon asszonnyal a czimszerepben. * Bari olasz városka egy gazdag polgára, Petruzelli, a maga költségén színházat építtetett a város számára — háromezer nézőre. A monte carloá színházban, mult héten, Sarah Bernhardt vendégszerepelt társulatával. A franczia tragika ez alkalommal két uj szerep­ben lépett fel: Charles Richet: Circe czimü verses drámájában, melyhez Raoul Brunnel irt zenét és Miquel Zamacois: Bohémos czimü szatirikus kis vígjátékában. Különös sikere j egyiknek sem volt; az utóbbi kis vígjátéknak azonban meg volt az a különös érdekessége, hogy a hatvan esztendős franczia tragika uj — nadrágszerepet játszott benne. A prágai színházban most a világhírű »svéd csalogány«, Siegried Arnoldson asszony, vendégszerepel. A művésznő a Mignon ban kezdte vendégjátékát szenzácziós sikerrel. A párisi Antoine-színházban nagy hatása volt egy kétfelvonásos, történeti színműnek, melynek Napoleon Szent-Ilona szigetén a czime s a melynek egy irónő, Severin asszony a szerzője. A darab Napoleon szenvedéseit festi száműzetésében. * A bécsi An der fU/íw-szinházban a jövő hónapban Székely Irén, a szegedi színház prima­donnája fog vendégszerepelni a Czigánybáró Saffijában. A berlini udvari színház e héten előadja Kalidasa: KalidasajáX, a szanszkrit költészet remekét. A darab a világ legrégibb, ismert drámai alkotása s éppen harmadfélezer éves. Kalidása Krisztus előtt a hatodik században élt. Sardou «Dante»-ja Londonban. Budapest, április 20. E hónap végén végre bemutatóra kerül az idei londoni színházi évad nagy szenzácziója. Sardou-nak, a hires franczia drémairónak, Dante czimü uj színmüve. A darabot a Lyceum-színház adja elő, a világhirü angol tragikussal, Irrving­gel, a czim­szerepben. A Sardou-darab nem minden akadály nél­kül kerül a lámpák elébe. A színház néhány­szor már elhasztotta a bemutatót s a kulisszák közül kiszivárgott az elhalasztások oka is: Irrving és Sardou közt nagy nézeteltérések támadtak a darab előadása körül. Egyik leg­nagyobb differenczia Sardou és Irrving közt, hogy Dante-ban Clemens pápa is szerepel s az angol tragikus azt követelte, hogy Sardou a pápát egy bíborossal helyettesítse. A darab angol fordításával sem volt Sardou megelégedve. A franczia drámaíró már a darabját is vissza akarta venni, de végre is engedett s Irrving sok meghívó levelére elhatározta, hogy jelen lesz a londoni premieren. A »Pali Mail Gazette« egyik munkatársá­nak alkalma nyilt a dráma egyik próbáját végig nézni s a Pokol díszleteit igy Írja le: Mikor a függönyt felvonják, a pisai temető látszik; Dante tépelődve áll Beatrice sirja előtt. Beatrice és Vergilius alakja előtűnik a sötétből, a cziprusfák széjjelhuzódnak; a sirok elmerül­nek s jobb kéz felől felizzik a pokol bejárója, a mely fölött az ismert jelmondás fénylik: »Lasciate ogni speranza voi, ch'tn träte /« Vörösszinü felhők lepik el az eget, az el kárhozottak jajgatását hallani s Dante és Ver­gilius a pokol küszöbére lépnek. Az első változás a Styx-folyó partját ábrá zolja, a második a gonosztevők és uzsorások felnyílt siriail, a melyekre a vér és tüz hull alá, a harmadik az árulók nyolezadik körét mutatja be; az árulók jéggé fagyva kínlódnak s ez a jelenet gyönyörű csepegőkő-képződmé­nyeket és havas hegyormokat mutat be; a hires halottak menetének elvonulása után a felső világra vivő ösvényre lép ismét |a két költő. A dekorácáió közben állandó forgásban van ugy, hogy a két költő megjárta utat a közönség jól láthatja. A díszletekre 250 000 koronát költött a színház. A darab első három előadásra már most sem kapni jegyet. — A »Miczi herczegnő« közzenije. »Midiucitcc Valse lente a czime annak a Jbájos dallamu keringőnek, melyet a Vigizinház zenekara a »Miczi herczegnő« elő­adásain kózzenének játszik. AJbehizelgó, édes, fülbemászó dallamu uj keringőt Bihari Jenő, jóhirü zeneszerző irta, kinek neve már a külföld előtt is eléggé ismert. Gratu­lálunk a szerzőnek ehhez az ujabb szerzeményéhez, mely gyors népszerűségre méltán tarthat igényt. Mint értesülünk, a szép keringő Nádor Kálmán ismert fővárosi zenemű­kiadónál jelenik meg. Ára 2 korona. f Uj Idők Sziplrodalml, társa­dalmi áa művészeti képes betllap ©-©•© = Szerkeszti Herczeg Ferenc Negyedévre 4 korona Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: Budapest, András8y-út lo. szám. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. 99 LUCCA a likőrök királya, az előkelőség kedvencze. Kapható csakis elsőrangú üzletekben és kávéházakban. Iiicca-Társajág, HAMBURGBAN. Vezérképviselőség Magyarország részére HIRSCH GYULA Budapest, Dohé ny-u. 88. sz. Telefon: 58—92.

Next

/
Thumbnails
Contents