MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-13 / 44. szám

1903. február 13^ 13 (c) Alapíttatott 1869. G) Stein Vilmos ispia Keleti szőnyeg nagyKeresKe^őK Sladds ]\Iagvbari és kicsinkben. j 9 V., CraAct-ttr 16. sz. (ele ÁLiliANOO KIVITELI RAK TÁR A JVI. K- FÖVAMHÁZBAN3. SZÁJVfU SAJÁT FAKTÁHA műcsarnokban kiállított keleti szó- | nyegek a czég tulajdonát képezik • VÍGSZÍNHÁZ. »Az őrnagy ur« szövege. I. felvonás. Labourdette őrnagy a 36. sz. huszárezred rózsaleánya. Bármennyit gúnyolják tiszttársai, ő csak nem akar rokonszenvezni a nőkkel. Mikor az ezred egy vidéki városkába utazik, ő egy kupéba kerül a szép Dingoisnéval, a ki rajong a hadseregért, s ezért roppant barátságos Labourdette őrnagyhoz. Labourdetet ezért meggyülöli, s mikor a városkában Evreuxben Dingoisékhoz akarják szállásolni, ő tiltakozik ez ellen, s kicseréli szállásczéduláját a Montigron ezredesével. Igy Labourdette Martinnéhez, az ezredes pedig Dingoisékhoz kerül. Ám Evreuxben két Martinné van, egy hivatalnok özvegye, kinek unokahugába, Paulettebe Fréville hadnagy szerelmes, s egy másik Martinné, a Moulin Rouge volt tánczosnéja, az egykor igen hires Zulma. S mind a két Martinné egy utczában lakik. II. felvonás. Az erényes őrnagy tévedésből az ex-hastánczosnőhöz került, kinél egy sereg párisi színésznő nyaral. A város muls.tós emberei fel szokták keresni a Martinné-szalonA sarga irigység gyötör sok nőt, ha látja, hogy társnője, szépségénél fogva mennyire inkább a figyelem tárgya, mint ő. Azon hölgyek, kik a Budai dr. féle »gyöngyvirág crémet« használják, nincs okuk mások szépségét irigyelni. 1 tégely ára 1.20 1 próbatégely BUDAPEST, 70 filIé

r" yánil gyégyturtir Váczi- és Kigyo-utcza sarkan. ját, s igy estére odakészül Dingois és Maloizet is, de a rendes, megszokott mulatságot megzavarja az őrnagy ottlété, távoznak, s nyugalomra tér a ház. Paulette; — kinek igen megtetszett az őrnagy, — elhagyja szobáját, s gyorsan megbarátkozik az erényes Labourdetteel. III. felvonás. Labourdette jóvá akarja tenni hibáját s felkéri ez ezredest, kérje meg számára a Paulette kezét. De Fréville hadnagy is ilyen kívánsággal járul az ezred feje elé. Végre a félreértés kiderül, a hadnagy feleségül veszi Martinné, a hivatalnok özvegyének húgát, Paulettet, a hastánczosnő rokona, a színésznő Paulette pedig ajándékot kap a magáról megfeledkezett erényes őrnagytól a pásztoróráért. A rózsabimbó és a méh. RóZHanyiláH idején Történt az én kis mesém, Nyári forró délntán Balzsamos a föld, a lég, Illatos a mindenség, Lugasban kedvesével ül a lány Ajkak szót alig, hogy vált, Iíe eléjük ép leszállt .Mézkutató, zümmögő kis méh. Nyiló rózsa közepén Szállt a méh, és a legényKedveséhez sngó szóval rebegé: Lennél te rózsa-rózsabimbó, lennék a méh Mely lágyan döngi-döngicsélve száll a méz felé. Nyílnék kis rozsa-rózsakelyhed, szállnék belé Lennél te rózsa-rózsahimbó, lennék én méh. Hallgatott a szép leány, Sóhaj szállt el ajakán, Szólna ám, de nem lel szót; Ej, de szólni volna kár, Tudja jól az ifjn pár, A szónál többet ér a forró csók ! Látják ott a példáját, Méh virágnak csókot ád, Oh, mi a jó, tudja jól a méh, Lányka, lányka, mért piralt : Kedveséhez mért simult Mert hát édes szóval most ő rebeg: Lennék én rózsa-rózsabiuibó, lennél te méh, Mely lágyan döngi-döngicsélve száll a méh Nyílnék kis rózsa-róz-akelyhe szállnál Lennék én rózsa-rózsabimbó, lennél te méh ! MAGYAH SZÍNHÁZ. »A bajusz« szövege. Első felvonás. Bécsben, Kozáry alkanczellár palotájában. Kozáry és neje Stolzenburg Amália grófnő férjhez akarják adni gyámlányukat, a szép Mathilda grófnőt. Kozáryné egy hónapi időt szab gyámleányának, addig keli magának férjet választania Titokban Plachwitz Ottó grófot, Amália unokaöcscsét szánták neki gyámszülei és biztatják is Ottót, hogy udvaroljon jövendőbelijének. Megérkezik az alkanczellár házához unokaöcscse, Kozáry Gábor, huszárjával : Jánossal, vendégségbe. Gábor szive csakhamar tüzet fog, udvarolni kezd szép rokonának és csókot kér tőle. Mathilda csak azzal a feltétellel hajlandó Gábornak — a ki rögtön megnyerte tetszését — csókot adni, ha levéteti a bajuszát. Gábor erre semmikép sem hajlandó, sőt ő követeli Mathildától, hogy tegye le parókáját. Megüzenik hát egymásnak a szerelmi hadat. Büszkeségből, daczból egyik sem akar engedni, bár, mindketten szívesen engednének már egymás szeszélyeinek. Második felvonás. Kozáry palotájának kertje. A hónap letelt: Mathildának férjét kell választania. Bár szerelmes Gáborba, a ki elbájolta őt lovagi szolgálataival, nem akar engedni: követeli, hogy Gábor vétesse le a bajuszát. Az öreg Kozáry is — a kinek kedves volna a fiatalok frigye — minden módon elő akarja mozditani a bajusz levágatásáí. Odahat, hogy Gábor nagy pénzzavarokkal kell, hogy küzdjön, csakhogy levétesse a bajuszát, hogy igy megkapja Mathildát és dus hozományát. De Gábor hajthatatlan. Hü szolgája János, a ki szerelmes Mathilda komornájába, szintén kéri: vétesse le a bajuszát, mert csak akkor lesz az övé a k s Rosette, ha előbb a grófnő frigyre lép urával. Gábor csökönyösen ragaszkodik bajuszához. Ekkor János és Ilona, Gábor huga, a ki Plachwitz Ottó grófba szerelmes, cselt eszelnek ki. Elmondják Gábornak, hogy Ottó gróf húszezer tallért vesztett kártyán és nem tud fizetni, életével kell lakolnia Huga boldogságáról lévén szó, Gábor megindul és hivatja a borbélyt. Hadd vesszen a bajusz! Mig a borbélyért járüfak, Gábor kilesi János beszélgetését Rosette-el és megtudja, hogy cselt szőttek ellene. A borbély jő, Jánost nézi Gábornak és ura parancsára a derék huszárnak kell most levágatnia szép srófos bajuszát. A kerti ünnepélyre összegyűlt társaság előtt Mathilda, mint büszke győztes jelenik meg és mindenki várja a legyőzött Gábort — bajusz nélkül. Mikor aztán Gábor mégis csak ép bajuszszal jelenik meg a társaság előtt, Mathilda, szégyenében és bosszújában Ottó grófot választja vőlegényeül, Rosette, a komorna, pedig elájul, mikor meglátja szerelmes huszárját, szép bajusza nélkül. Harmadik felvonás. Kozáry Gábor birtokán. Magyarországon. Kozáry Józsefék és Mathilda, a ki menyasszony, a szomszéd birtokon mulatnak. Ottó, mint boldogtalan vőlegény — mert hiszen Ilonát szereti — Gábornál lakik és innen küld levelet Mathildának, melyben visszaadja a szavát. Mathilda eljön, visszaadja szavát Ottónak, majd az arató ünnepen, mint magyar leány jelenik meg Gábor előtt, a ki boldogan öleli keblére és először valtja vele az első bajuszos csókot. Ottó megkapja Hónát, János huszár pedig, kinek időközben kiserkedt újra a bajusza, visszahóditja Rosette szivét. Tavaszi dal. — Keringő. Énekli : Pálmay lika. — A nap fénylő sugára, A földet messze bejárja, Vigan hirdeti széjjel, Elment a tél jegével, Nyilljatok hát virágok, Tűnjetek tova téli álmok! Itt van a tavasz, Zöldelj fű, haraszt, Erdő, lombosodj', Kis patak, csobogj, Én is várlak, Szivembe záriak, Üdvözlégy szép tavasz, S mi nékem is üdvöt adsz, Szerelem legszebb tavasz! A boldogság bimbófakasztó napsugára. Ifjú szivemben most fakaszt. Hogy égig érjen tiszta lángod Nemsokára. Ah! — Bűvös érzemény A pirkadó hajnal legelső hasadása A biztatása, Csodás varázsa, Az ég üdvét igérő legédesebb remény, Szerelem legszebb tavasz stb. E'IIINI üEgy forintért E készül egy darab legszebb kivitelű nagy Makarí- = E fénykép. Különös figyelmébe ajánlom gyeraek- = = felvételek részére e czélra dúsan felszerelt rtiiilcr- 5 | memet. HA"EPFELD K ' Eőrangufcnykéfő:- Ii 1! I műterme. Bld'P st G kííut 6 RÍ?yÓ- tCZJ 5- SZ- = | (K ct:ld palcta}. öiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiNiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiui iiimiiui;