MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)
1903-02-12 / 43. szám
4 @ Alapíttatott I8G9. g) Jteítt Vilmos 6?ía Keleti szőnyeg nagyKeresKe^K Sladás Nagyban és kicsinkben. JM»P«l ^ V., Erzsebct-ter 16. sz. ÁliüflNDO KIVITELiI RAKTÁR A M. K- FŐVAMHÁZBAJSL. 3. SZÁJWU SAJÁT ÁAKTÁÁA műcsarnokban kiállított keleti szőnyegek a czég tulajdonát képezik yiGsziHHAz. »Bacsányi« szövege. I. felvonás. Naláczy alispán házának udvara Kassán. Bacsányi, a magyar jakobinus poéta, tollal és tettel küzd a magyar alkotmányért, melynek biztosítékait eleinte a nemesség kiváltságaiban látván, azokkal fog ke et. Két leány szerelmes a poétába: Osvai Kriszüna és Jolán, mind a kettő Naláczy unokája. Bacsányi Krisztinát szereti, de a nemes hajadon gőgösen bánik vele és csak akkor akar az övé lenni, ha hozzája felemelkedik. Bacsányi a megyegyűlésen szóval és az első magyar játékszín társasága utján — mely Kelemen László igazgató vezetése alatt Naláczy fészerjében ütötte fel tanyáját — egv költeménynyel küzd nemes elveiért és sikert is arat, daczára Sárossy András, császári bizios, fondorlatainak, a ki szintén szereti Krisztinát és halálos ellensége a poétának. Sárcssy, hogy meggyalázza Bacsányit, üldözött atyját, Györgyöt, a kit Zalából a jobbágyság felizgatása miatt kergettek megyérói-megyére, megvesszőztek, meggyaláztak: hozatja Naláczy udvarára. A meggyötört a'va és hu találkozásából k tűnik, hogy Bacsányi nem nemes ember, ereiben parasztvér folyik. A gőgös Krisztina elfordul Bacsá.nyitól, Naláczy is felháborodva akarja őket kiutasítani, de Jolán pártjára kél az öreg parasztnak és tamogatva őt, bevezeti Naláczy házába. II. feliouás. Szoba Naláczi házában. Két hónapig ápolta a beteg parasztot Jolán. Az öreg György elmondja keserves kínszenvedéseit fiának, a ki szent esküvel fogadji, hogy a jobbágyság jogainak kivívásáért fog küzdeni és bosszút esküszik a nemesség ellen. Átveszi atyjától a jakobinusok kátéját és azt, mint saját hitvallássát, megőrzi. Az öreg Naláczi, a ki alapjában becsüli Bacsányit, a »jó utra« akarja a poétát téríteni és az önfeláldozó Jolán könyörgésére elhatározza, hogy nemességet eszközöl ki Bacsány i számára és hozzáadja Krisztinát. Bacsányi azonban visszautasítja ezt az ajánlatot, elutasítja az előtte térden állva könyörgő Krisztinát is: a nép jogaiért akar küzdeni, ha életébe kerül is. A büszkeségében és szerelmében vérig sértett Krisztina bosszúvágyában átadja Sárossynak Bacsányi forradalmi verseit és a jakobinus-kátét, igy kiszolgáltatva Bacsányit üldözőinek. III. felvonás. Naláczi házában, Pesten. Bacsányi a magyar jakobinusokkal együtt, állandó felügyelet alatt áll. Morin, franczia menekült, a ki Sárossy kémje, egyre jobban hurkolja körötte a hálót, végre sikerül egy levelét megszereznie, melyet siet Bacsányi üldözőinek kezéhez juttatni. Morin és Sárossy beszélgetését véletlenül kilesi Szatyrnazy, szinházi kellékes és mindenáron el akarja hárítani, a Bacsányi feje fölött tornyosuló veszedelmet. Értesíti Jolánt és Kelemen igazgatót, kik jönnek, hogy rábeszéljék a menekülésre Bacsányit. Bacsányi ekkor megtudja, hogy szerelme: Krisztina volt az árulója, nem fogadja el az ajánlott menekülest: indul a vérpad felé. Krisztina kér, könyörög, megalázva esdekel Bacsányi lábainál, de az hajthatatlan. Ekkor Krisztina elhaiározza, hogy aka ata ellenére is megmerni szerelmesét a vérpadtél. Jolán pedig Sehy szinészszel indul, hogy va'ami módon visszaszerezzék az áruló iratokat, Válto:ás Bacsányi szobája. Bacsányi várja a bekövetkezendő véget. Jolán jő Sehyvel, a ki élete áran visszaszerezte az áruló iratokat; sebébe, melyet Morinnal való viaskodásában kapott, belehal. Krisztina is jő és tudtára adja, hogy nejévé lesz Sárossynak, csakhogy őt megmentse. Bacsányi csak most látja Jolán hü, odaadó szerelmének mérhetetlen nagyságát, de már késő. Naláczy jő és megátkozza megtévedt unokáját és elűzi őt magától. Kelemen, a ki régóta szereti Jolánt, áll a leány mellé és viszi magával a nemzet napszámosainak vándorutjára. Bacsányit pedig elfogják a császár katonái. JVIRGYEH SZÍNHÁZ. »A bajusz« szövege. Első felvonás. Bécsben, Kozáry alkanczellár palotájában. Kozáry és neje Stolzenburg Amália grófnő férjhez akarják adni gyámlányukat, a szép Mathilda grófnőt. Kozáryné egy hónapi időt szab gyámleányának, addig kell magának férjet választania Titokban Plachvvitz Ottó grófot, Amália unokaöcscsét szánták neki gyámszülei és biztatják is Ottót, hogy udvaroljon jövendőbelijének. Megérkezik az alkanczellár házához unokaöcscse, Kozáry Gáoor, huszárjával: Jánossal, vendégségbe. Gábor szive csakhamar tüzet fog, udvarolni kezd szép rokonának és csókot kér tőle. Mathilda csak azzal a feltétellel hajlandó Gábornak — a ki rögtön megnyerte t tszését — csókot adni, ha levéteti a bajuszát. Gabor erre semmikép sem hajlandó, sőt ő követeli Mathildától, hogy tegye le parókáját. Megüzenik hát egymásnak a szerelmi hadat. Büszkeségből, daczból egyik sem akar engedni, bár, mindketten szívesen engednének már egymás szeszélyeinek. Másod k felvonás. Kozáry palotájának kertje. A hónap leteit: Mathildának férjét kell választania. Bár szerelmes Gáborba, a ki elbájolta őt lovagi szolgálataival, nem akar engedni: követeli, hogy Gábor vétesse le a bajuszát. Az öreg Kozáry is — a kinek kedves volna a fiatalok frigye — minden módon elő akarja mozditani a bajusz levágatását. Odahat, hogy Gábor nagy pénzzavarokkal kell, hogy küzdjön, csakhogy levéiesse a bajuszát, hogy igy megkapja Mathildát és dus hozományát. De Gábor hajthatatlan. Hü szolgája János, a ki szerelmes Mathilda komornájába, szintén kéri,': vétesse le a bajuszát, mert csak akkor lesz az övé a k :s Rosette, ha előbb a grófnő frigyre lép urával. Gábor csökönyösen ragaszkodik bajuszához. Ekkor János és Ilona, Gábor huga, a ki Plachwitz Ottó grófba szerelmes, cselt eszelnek ki. Elmondják Gábornak, hogy Ottó gróf húszezer tallért vesztett kártyán és nem tud fizetni, életével kell lakolnia Huga boldogságáról lévén szó, Gábor megindul és hivatja a borbélyt. Hadd vesszen a bajusz! Mig a borbélyért járnak, Gábor kilesi János beszélgetését Rosette-el és megtudja, hogy cselt szőttek ellene. A borbély jő, iánost nézi Gábornak és ura parancsára a derék huszárnak kell most levágatnia szép srófos bajuszát. A kerti ünnepélyre összegyűlt társaság előtt Mathilda, mint büszke győztes jelenik meg és mindenki várja a legyőzött Gábort — bajusz nélkül. Mikor aztán Gábor mégis csak ép bajuszszal jelenik meg a társaság előtt, Mathilda, szégyenében és bosszújában Ottó grófot választja vőlegényeül, Rosette, a komorna, pedig elájul, mikor meglátja_ szerelmes huszárját, szép bajusza nélkül. Harmadik felvonás. Kozáry Gábor birtokán. Magyarországon. Kozáry Józsefék és Mathilda, a ki menyasszony, a szomszéd birtokon mulatnak. Ottó, mint boldogtalan vőlegény — mert hiszen Ilonát szereti — Gábornál lakik és innen küld levelet Mathildának, melyben visszaadja a szavát. Mathilda eljön, visszaadja szavát Ottónak, majd az arató ünnepen, mint magyar leány jelenik meg Gábor előtt, a ki boldogan öleli keblére és először v?lija vele az első bajuszos csókot. Ottó megkapja Ilonát, János huszár pedig, kinek időközben kiserkedt újra a bajusza, visszahódítja Rosette szivét. Tavaszi dal. — Keringő. Énekli : Pálmay lika. — A nap fénylő sugára. A földet messze bejárja, Vígan hirdeti széjjel, Elment a tél jegével, Nyilljatok hát virágok, Tűnjetek tova téli álmok! I t van a tavasz, Zöidelj fü, haraszt, Erdő, lombosodj'. Kis patak, csobogj. Én is várlak. Szivembe zárlak, Üdvözlégy szép tavasz, S mi nékem is üdvöt adsz, Szerelem legszebb tavasz! A boldogság bimbófakasztó napsugára, Ifjú szivemben most fakaszt. Hogy égig érjen tiszta lángod Nemsokára. Ah! — Bűvös érzemény A pirkadó hajnal legelső hasadása A biztatása. Csodás varázsa. Az ég üdvét igéiö legédesebb remény, Szerelem legszebb tavasz stb. EfcMjcftfiiF (volt H3LTZSPACH) ft Deák-téri ettermei szinház után is fpV^f frisse.« TI «ételek, czi£ány-han£verseny. Saj at_lermesú_borok. — Dreh», tör. O j aranyozd melylyel bárki asonr.ai mos hatóan Ujji aranyozhat elavult tükör- és képrámát, szobrot, stb. Üvegje ecsettel 80 kr, negyedliteres 3 frt, nyolczadliteres 1 frt 50 kr. Megrendelhető: •» Xtrtö« Tédcrnál, Budapstt, Kriitéf-tér. —