MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-17 / 48. szám

4 (?) Alapíttatott 1869. 6) Jtcín Vilmos 6 pia Keleti szőnyeg nagyKeresKe^K Sladas Nagyban és kicsinkben. T>UDftp€5"i g V., Crz5fb«i-t«r 16. sz. ALíLIANDO KIVITELI RAKTÁK A NI. K- FŐVANIHÁZBAN. 3. SZÁNIÜ SAJÁT RAKTÁR. A műcsarnokban kiállított keleti szó- I nyegek a czég tulajdonát képezik • VÍGSZÍNHÁZ. »Bacsányi« szövege. I. felvonás. Naláczy alispán házának udvara Kassán. Bacsányi, a magyar jakobinus poéta, tollal és tettel küzd a magyar alkotmányért, melynek biztosítékait eleinte a nemesség kiváltságaiban látván, azokkal fog ke «et. Két leány szerelmes a poétába : Osvai Krisztina és Jolán, mind a kettő Naláczy unokája. Bacsányi Krisztinát szereti, de a nemes hajadon gőgösen bánik vele és csak akkor akar az övé lenni, ha hozzája felemelkedik. Bacsányi a megyegyűlésen szóval és az első magyar játékszin társasága utján — mely Kelemen László igazgató vezetése alatt Naláczy fészerjében ütötte fel tanyáját — egy költeménynyel küzd nemes elveiért és sikert is arat, daczára Sárossy András, c=á szári biztos, fondorlatainak, a ki szintén szereti Krisztinát és halálos ellensége a poétának. Sárossy, hogy meggyalázza Bacsányit, üldözött atyját, Györgyöt, a kit Zalából a jobbágyság felizgatása miatt kergettek megyéről-megyére, megvesszőztek, meggyaláztak : hozatja Naláczy udvarára. A meggyötört a ya és flu találkozáséjWflGYAft SZÍNHÁZ. 4V.,,, u, BUDAPEST, ¥ár»»l gyógyszertár Váczi- és A mely hölgy azt hiszi, hogy az arezbőr » ápolasára fölösleges, az nagy lé\edésben van. Cs; k egy jó : polt arcz tündökölhet teljes szépségében ! j Az arezbőr ápolására legalkalmasabb a Budai dr. féle; » gyöngy virág1 tégely ara 1 20 1 pmbatégely 70 fillér. K'igyó-utcza sarkan. ból kitűnik, hogy Bacsányi nem nemes ember, ereiben parasztvér folyik. A gőgös Krisztina elfordul Bacsányitól, Naláczy is felháborodva akarja őket kiutasítani, de Jolán pártjára kél az öreg parasztnak és támogatva őt, bevezeti Naláczy házába. II. felvonás. Szoba Naláczi házában. Két hónapig ápolta a beteg parasztot Jolán. Az öreg György elmondja keseives kínszenvedéseit fiának, a ki szent esl-üvel fogadja, hogy a jobbágyság jogainak kivívásáért fog küzdeni és bosszút esküszik a nemesség ellen. Átveszi atyjától a jakobinusok kátéját és azt, mint saját hitvallássát, megőrzi. Az öreg Naláczi, a ki alapjában becsüli Bacsányit, a »jó utra« akarja a poétát téríteni és az önfeláldozó Jolán könyörgésére elhatározza, hogy nemességet eszközöl ki Bacsányi számára és hozzáadja Krisztinát. Bacsányi azonban visszautasítja ezt az ajánlatot, elutasitja az előtte térden állva könyörgő Krisztinát is: a nép jogaiért akar küzdeni, ha életébe kerül is. A büszkeségében és szerelmében vérig sértett Krisztina bosszúvágyában átadja Sárossynak Bacsányi forradalmi verseit és a jakobinus-kátét, igy kiszolgáltatva Bacsányit üldözőinek. III. felvonás. Naláczi házában, Pesten. Bacsányi a magsar jakobinusokkal együtt, állandó felügyelet alatt áll. Morin, franczia menekült, a ki Sárossy kemje, egyre jobban hurkolja körölte a hálót, végre sikerül egv levelét megszereznie, melyet siet Bacsányi üldözőinek kezéhez juttatni. Morin és Sárossy beszélgetését véletlenül kilesi Szatymazy, szinházi kellékes és mindenáron el akarja háritani, a Bacsányi feje fölött tornyosuló veszedelmet. Ertesiti Jolánt és Kelemen igazgatót, kik jönnek, hogy rábeszéljék a menekülésre Bacsányit. Bacsányi ekkor megtudja, hogy szerelme: Krisztina volt az árulója, nem fogadja el az ajánlott menekülest: indul a vérpad felé. Krisztina kér, könyörög, megalázva esdekel Bacsányi lábainál, de az hajthatatlan. Ekkor Krisztina elhatározza, hogy akarata ellenére is megmenti szerelmesét a vérpadtól. Jolán pedig Sehy szinészszel indul, hogy valami módon visszaszerezzék az áruló iratokat. Változás Bacsányi szobája. Bacsányi várja a bekövetkezendő véget. Jolán jő Sehyvel, a ki élete árán visszaszerezte az áruló iratokat; sebébe, melyet Morinnal való viaskodásában kapott, belehal. Krisztina is jő és tudtára adja, hogy nejévé lesz Sárossynak, csakhogy őt megmentse. Bacsányi csak most látja Jolán hü, odaadó szerelmének mérhetetlen nagyságát, de már késő. Naláczy jő és megátkozza megtévedt unokáját és elűzi őt magától. Kelemen, a ki régóta szereti Jolánt, áll a leány mellé és viszi magával a nemzet napszámosainak vándorutjára. Bacsányit pedig elfogják a császár katonái. »A bajusz« szövege. Első felvonás. Bécsben, Kozáry alkanczellár palotájában. Kozáry és neje St< lzenburg Amália grófnő férjhez akarják r dni gyámlányukat, a szép Mathilda grófnőt. Kozáryné egy hónapi időt szab gyámleányának, addig kell magának férjet választania Titokban Plachwitz Ottó grófot, Amália unokaöcscsét szánták neki gyámszülei és biztatják is Ottót, hogy udvaroljon jövendőbelijének. Megérkezik az alkanczellár házához unokaöcscse, Kozáry Gábor, huszárjával : Jánossal, vendégségbe. Gábor szive csakhamar tüzet fog, udvarolni kezd szép rokonának és csókot kér tőle. Mathilda csak azzal a feltétellel hajlandó Gábornak — a ki rögtön megnyerte tetszését — csókot cdni, ha levéteti a bajuszát. Gabor erre seinn ikép sem hajlandó, sőt ő követeli Mathildától, hogy tegye le parókáját. Megüzenik hát egymásnak a szerelmi hadat. Büszkeségből, daczból egyik sem akar engedni, bár, mindketten szívesen engednének már egymás szeszélyeinek. Második felvonás. Kozáry palotájának kertje. A hónap letelt: Mathildának férjét kell választania. Bár szerelmes Gáborba, a ki elbájolta őt lovagi szolgálataival, nem akar engedni: követeli, hogy Gábor véte -se le v a bajuszát. Az öreg Kozáry is — a kinek kedves volna a fiatalok frigye — minden módon elő akarja mozdítani a bajusz levágatását. Odahat, hogy Gábor nagy pénzzavarokkal kell, hogy küzdjön, csakhogy levétesse a bajuszát, hogy igy megkapja Mathildát és dus hozományát. De Gábor hajthatatlan. Hü szolgája János, a ki szerelmes Mathildi komornájába, szintén kéri : vétesse le a bajuszát, mert csak akkor lesz az övé a k s Rosette, ha előbb a grófnő frigyre lép urával. Gábor csökönyösen ragaszkodik bajuszához. Ekkor Jii os és Ilona, Gábor huga, a ki Plachwitz Ottó grófba szerelmes, cselt eszelnek ki. Elmondják Gábornak, hogy Ottó gróf húszezer tallért vesztett kártyán és nem tud fizetni, életével kell lakolnia Huga boldogságáról lévén szó, Gábor megindul és hivatja a borbélyt. Hadd vesszen a bajusz! Mig a borbélyért járnak, Gábor kilesi János beszélgetését Rosette-el és megtudja, hogy cselt szőttek ellene. A borbély jő, Jánost nézi Gábornak és ura parancsára a derék huszárnak kell most levágatnia szép írófos bajuszát. A kerti ünnepélyre összegyűlt társaság előtt Mathilda, mint büszke győztes jelenik meg és mindenki várja a legyőzött Gábort — bajusz nélkül. Mikor aztán Gábor mégis csak ép bajuszszal jelenik meg a társaság elő.t, Mathilda, szégyenében és bosszújában Ottó grófot választja vőlegényeül, Rosette, a komorna, pedig elájul, mikor meglátja szerelmes huszárját, szép bajusza nélkül. Harmadik felvonás. Kozáry Gábor birtokán. Magyarországon. Kozáry Józsefek és Mathilda, a ki menyasszony, a szomszéd birtokon mulatnak. Ottó, mint boldogtalan vőlegény — mert hiszen Ilonát szereti — Gábornál lakik és innen küld levelet Mathildának, melyben visszaadja a szavát. Mathilda eljön, visszaadja szavát Ottónak, majd az arató ünnepen, mint magyar leány jelenik meg Gábor előtt, a ki boldogan öleli keblére és először v?ltja vele az első bajuszos csókot. Ottó megkapja Ilonát, János huszár pedig, kinek időközben kiserkedt újra a bajusza, visszahódítja Rosette szivét. BÚTOROKAT miért szereznék be máshol, mikor Egri MÓT asztalosmeaternAl (Gyár-utcza 30. sz.) saját készitményü modern ebédlé és hálószobákat a legegyszerűbbtől a legflnomabMg bámulatos olsón kaphatók. íróasztalok és kárpitozott bútorok, úgyszintén egyes bútordarabok olcsón kaphatók. Vidékre tseaagolás a Ugnagyokb pentessiggil eeiköiöltetik