MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-10 / 41. szám

1903. február 13^ 10 Színházi élet. Budapest, 1903. február 10. Az én kalandjaimról. Irta : Bellincioni Gemma, kamaraénekesnő. Melyik színésznő emlékszik vissza mindarra a kisebb-nagyobb eseményre, kalandra, mely vele pályája folyamán, utazgatásai közepette megtörtént. De, hogy mégis eleget tegyek kívánságának igen tisztelt szerkesztő ur, megpróbálom, s pspirra vetek egy-két dolgot élményeimből. Megjegyzem, alig vagyok pár órával előtte egy hangversenyemnek. Tehát: először is egy teljesen ártatlan reminisczencziát. 1887. nyarán későbbi férjemmel, Stagno-va\ együtt Buenos-Ayres-ben énekeltünk és pedig olyan sikerrel, hogy a köztársaság elnöke negyedmillió frankot kinált nekünk, ha Las Palmas-ban, egy akkor alapított városban fellépünk. Egy csomó primitiv faépületből állt Las Palmas, ma 50,000 lakosa van. Nos, mi elfogadtuk az ajánlatot. A konczert után voltunk már a lakásunkon, mikor hirtelen megeredtek az ég csatornái. Borzasztó eső volt, mely majdnem elmosta az egész várost. A mi szobánkba is bezudult a vizár, ugy, hogy — az ablakon keresztül kellett menekülnünk. Határozottan veszedelmesebb volt egy Stettin-i kalandom. A Carmen-1 énekeltem, egy hírhedt morfinista Don José-vai. A szerencsétlenre rájött a harmadik felvonásban a roham, megszállta a düh, s a lehető legkomolyabban meg akart ölni engem. Valóságos hajtóvadászat fejlődött ki a színpadon; megakadt az előadás, mig végül a rendező, az igazgató és az impresszárió lefegyverezték a dühöngőt. A függöny legördült, a publikum haza ment, s engem alig birtak kicsalni öltözőmből, melynek ajtaját jól elreteszeltem félelmemben. Egy berlini vendégjátékom alkalmával is kritikus helyzetben voltam. Stagno-val együtt a Santa-Luciá-l énekeltük, mikor a megboldogult hirtelen elbukott a színpadon, s megindult a vére. Bár halálos félelemben voltam, helyette is énekeltem a pártiját, ugy, hogy a közönség semmit sem vett észre. Az előadáson a német császár is jelen volt, s felvonásközben dicsérettel adózott lélekjelenlétemnek. De most már kérem, igazán semmi sem jut az eszembe! Azaz, valami mégis. Ő felsége kegyes audiencziája (A király kihallgatáson fogadta a mult héten Bellincioni-t. A szerk.) annyira meghatott, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy elhagytam a Burg-ot, folyton az ő páratlan jóságára gondoltam s igy, majdnem lemaradtam a berlini vonatról. Ez az utolsó kalandom. Persze, csak — egyelőre! Vidéki szinpadok. Budapest, február 10. A pécsi Nemzeti Szinház drámai személyzete csütörtökön fejezi be előadásait és szombaton Nyitrán kezdi meg az évadot Molnár Ferencz bohózatával, A doktor ur-ral. * A szegedi színházban legközelebb Szentgyörgyi, a kolozsvári szinház hires népszinmüszinésze, fog vendégszerepelni a Czigány czimszerepében. (Az érdemes művész ebben a kiváló alkotásában a Népszínházban is bemutatta magát. A szerk.) külföldi szinpadok Budapest, február 10. A Frankfurter Zeitung azt a pikánsul hangzó hirt közli, hogy a német császár a tviesbadeni udvari szinház intendánsi állásával Chelius római-német katonai attaché-t kínálta meg. Az attaché visszautasította az állást, minthogy a császár nem volt hajlandó azt az önálló hatáskört megadni neki, a melyet kivánt. » Grillparzer, a hirneves osztrák drámairó müvei a színházakra nézve szabadokká lettek, minthogy a napokban letellett az a harmincz esztendő, a mennyi ideig, az iró halála után, a szellemi tulajdonról szóló törvény, az irodalmi müveket védi. Grillparzer darabjait a színházak ennélfogva tantiém-kötelezettség nélkül adhatják elő. * Az amsterdami nagy Opera társulata, mely most vendégköruton jár Hollandiában, érdekes kis kalandokon esik át, az ott most uralkodó közlekedési sztrájk következtében A sztrájkolok néhány kilométernyire Rotterdam-tói, nyílt pályán, megállították azt a vonatot, melyen a társulat utazott, ugy, hogy az egész operaensemble gyalog volt kénytelen megtenni ezt az utat, csakhogy megtarthassa hirdetett előadását Rotterdam-bán. Podgyászuk azonban, mely egy másik vonaton volt, a melyet a sztrájkolok szintén feltartóztattak, nem érkezett meg és igy Fidelio-1 utazó ruhákban s zenekar helyett egy zongora kisérte amellett adták elő. * A Bouffes-Far isién s bemutatta Owen Hall: Florodora czimü operettjét, a mely London-ban nem kevesebb, mint ezer előadást ért meg. Az angol operettnek Páris-ban is óriási volt a sikere. Legzajosabb hatást ért el egy Catie Welk nevezetű néger táncz, melyet őrületesen gyors tempóban járnak. Egész Páris most ezért a tánczért bolondul. (A Florodorá-1 nálunk a Magyar Szinház mutatta be a mult évadban, de az operett nem tudott nálunk sikerre vergődni. A szerk.) * Berlin-ben Heinrich v. Schwieslel Kéz kezet mos (

Eine Hand wäscht die andere) czimü egyfelvonásos vígjátéka kerül szinre legközelebb. Tudvalévően Herczeg Ferencznek is van egy ilyen czimü bohósága, melynek még e hó folyamán meg lesz a bemutatója a Vigszinház- ban. Berlini levelek. / / •— Levelezőnktől. — / / Berlin, 1903. február 6. //V' ii. / / Az operett Berlinben. X Tulajdonképen olyasmiről akarok irni, a mi rlincs. Az operett kultuszáról itt komolyan alig lehet beszélni, ezt a nálunk annyira népszerű zenés műfajt itt nem szeretik. Nem is szerethetik. Mert operett alatt mi legelsőbben is a franczia operettet értjük, mint ősét, fenntartóját és egyetlen jogosult képviselőjét ennek a genre-nek. Azt a vidám, szellemes, pikáns muzsikát, a melynek megértésére és megélvezésére a németben hiányzik a kellő fogékonyság. A minthogy a pezsgőt sem szereti ugy, mint a komoly italokat: a sört, vagy a rajnai borát. Innét van az, hogy itt se jó operett-szinházuk, se arravaló színészük nincs. Jelenleg ugyan három színházban adnak operettet, de ez, tekintve, hogy itt esténként harmincz színházban játszanak, bizony nem jelent sokat. A Central- Thealer-ben egy franczia szövegre készült énekes bohózatot, a Madame Sherry-t adják. A meséje elég helyes dolog, az alapötlete azonban nem uj mindazok előtt, a kik a Kölcsönkért feleség czimü franczia vígjátékra, vagy Geiő Károly barátunk Próbaházasság-ára emlékeznek. Valaki, hogy nagybácsiját megtévessze, feleséget és gyermeket szerez be magának rövid időre, a miből aztán mulatságos bonyodalmak származnak. A zenéje Felix Hugónak, egy bécsi fiatal komponistának, a munkája; tetszetős, ügyesen »nachempfindolt« muzsika. A darab nagy vonzóerejének oka a primadonna : Mia Verber kisasszony, a közönség dédelgetett kedvencze. Nos, a jó berliniek bizonyára tudják miért lelkesednek érte, én — nem! Apró, vézna kis teremtés, a ki már liliputi megjelenésével leront minden illúziót. Annyi igaz, hogy igen temperamentumos, ügyes és kellemes hangon csicsereg, de nekünk pestieknek, a kikkel más kaliberű művésznők szerettették még az operettet, ez csak amolyan primadonnácska a mellényzsebben. Egyet mondhatok, a mi kis Ledofsky Gizánk ezerszer többet ér és még csak nem is — »star« / A Belle-Aliance-színházban, a — melyben annak idején Küry Klára játszott a Suhanczban — a Cupido & Co. czimü franczia énekes bohóságot adják. Siralmas megnyomoritása ez a Carnet du diable czimü elmés darabnak, a melyet Mealy ragyogó müszetében élveztünk két évvel ezelőtt a Magyar Szinház-ban. Az előadás is nagyon rossz. Végül az Apollo-színházban Paul Linckének, a Frau Luna szerencsés sze zőjének uj darabját adják, a Makiri's Hochzeit czimü tákolmányt, a mely a fényes kiállítás mellett is megbukott anynyira, hogy már letűnik a műsorról alig — nyolcevan előadás után. A szövegben orgiákat ül a hülyeség, Lincke urat pedig ezúttal cserben hagyta az invencziója. Karmester-muzsikát csinált a legrosszabb fajtájából, üres, kopott melódiákkal, unalmas közhelyekkel. A darab clouja egy—vetkőzési jelenet, a melyet egy ügyesen elhelyezett vetitő tükör utján élvez tátott szájjal a — hunezut német. Es tudják, ki produkálja ezt a »művészi« jelenetet utolérhetetlen vakmerőséggel? Természetesen Carola Cécilia, a mi jó, régi Carolánk, a ki még mindig versenytárs nélkül való királynője a brettlinek. Szebb, fessebb, hóbortosabb, mint valaha és boldog, hogy nemsokára Budapestre mehet, az ő régi patriájába, ahol — mint mesélte — az Orfeumban fog játszani legközelebb. Szóval rosszul állunk itt operett dolgában és én ennek, mint régi operett-róka, nagyon is érzem a hiányát. Irigységgel, bánatosan nézem a Magyar Színpad-nak előttem fekvő példányán a híradást: Pénteken, február 6-án: A bajusz — Pálmay Ilkával ... Boldog budapestiek! M. M. = Weiner és Grsnbaum cs. és kir udvari szabó II. Vilmos császár udvari szállítói, Portugál kir. udvari szabók, József fóherczeg udvari szállítói, József Ágost főherczeg kamarai szállítói, Fülöp orleár.si herczeg udvari szállítói. (Budapest, Váczi-utcza 2. sz.) Egyenruhák minden csapatnembeli tiszt részére. Minden egyenruhás testület őszes czikkeit szállítja. Önkéntes: felszerelések legjobb beszerzési forrása. Bevonuló önkéntesek díjmentesen kapnak folyamodványmintákkal és egyéb tudnivalókkal ellátott könyvet. Minden szakra külön árjegvzék. = Szülészek és színésznők figyelmébe ajánlom a Fori«»»a-raczvizet, mely különösen előnyösen használható a vaselinnal való lemaszkirozás után, a mennyiben az arczról a fényt eltávolítja. VARIETÉ SZÍNPADOK • FŐVÁROSI ORFEUI WALDMANN IMRE igazgató. Nagymező-ntcza 17. Dég csak néhány napig lép fői •«r La lolie Fagette a »Snobinette« czimü darabban a fényes uj februári műsor keretében. Az előadás 8 órakor kezdődik. A téli kertben reggel 6 óráig VÖrŐS Eick czigányzenekara hangversenyez. - : FOhlES GAPRIGE VI., Révay-ntcia 18. igazgatósig: Lettner és Keleti 10 órakor. Ma : Újdonság ! Plátói szerelem. Eredeti bohózat. Irta: Plátó. Ezt megelőzi: i órakor. A drótostót. Irta: Caprice. Végül: 11 órakor. Sötét pontok. Tragi-komikns életkép. Irta: Caprico Folyó hó 22-én csütörtökön, az előadás után, a télikertben nagy elite álarczos bál.