MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-03 / 34. szám

10 1903. február 2. (S Alapíttatott 1869. <5) 5tcíti Vilmos fcpa Keleti szőnyeg nagyKeresKeáőK Sladds Nagyban és bicsin^ben. | J t Erzsébet-tér 16. sz. ÁLDANDÓ KlVlTEliI HEKTÁR A M- K- FŐVAMHÁZBAfl. 3. SZÁJVIU SAJÁT RAKTÁR. A műcsarnokban kiállított keleti sző- I nyegek a czég tulajdonát képezik • 4 «J 4 Francziául 4 4 4 «s € 4 4 «3 4 4 4 4 4 4 _akar On tanulni?? Járjon a BERLITZ SCHOOL ===== nyelviskolába felnőttek részére. Budapest, VII. ker., Erzsébet-körút 15. szám. Egyedüli alkalom a valóban nemzetbeli tanárok által való idegen nyelvek elsajátítására. ip P Rendszeres oktatás urak és hölgyek (esetleg nagyobb gyermekek

) ^ P P P P P I P P * P P P P P P P P P P P P P P részére franczia, angol, magyar, német, olasz, orosz, román, szerb és spanyol nyelven csakis az illető nemzetiségű tanitók által. A Berlitz Scho

ol-t a párisi világkiállításon, a nyelvoktatás terén fölmutatott sikerért, ket arany- és két ezüst éremmel tüntették ki. — Prospektusok ingyen és bérmentve. Forditásokat elvállalunk. P P P P P P P P VÍGSZÍNHÁZ. »Monna Vanna« szövege. Első felvonás. Pisa városát ostromolja Flórencz hadai. Prinzivalle zsoldoskapitány vezérlete alatt. A várost már teljesen kiéheztették s csak a halál vagy a vár feladása közt lehet választani. A várkapitánynak, Guido Colonnának apja, Marco, ki követül küldtek, meghozza Prinzivalle békeföltételeit: felhagy a város ostromával, sőt ellátja élelemmel, lövőszerrel, ha Colonna felesége, Monna Vanna, a kit még nem tudni, honnan ismer — egy szál köpönyegben egyedül lemegy hozzá. Megkezdődik a harcz egy család becsülete és az egész város élete között. S a harezot maga M nna Vanna dönti el, mikor férjére nem hallgatva, lemegy Prinzivalle táborába. Második felvonás. Prinzivalle sátrában megtudja, hogy a hazátlan zsoldoskapitány alattomos ellenségei árulkodása miatt el akarja hagyni a hálátlan Flórencz zászlaját. Mikor egyedül marad — belép Vanna, ugy, a mint követelte. S a vezér megismerteti vele magát. Gyermekkorukban együtt játszadoztak, azóta a sors százfelé dobálta, Vannát Guidó asszonyává tette, őt hontalan zsoldossá. Fölelevenednek a boldog emiekek; elmondja azt is, mennyit kereste Vannát, a mig mint asszonyt találhatta meg ... És ülnek a sátorban egymás mellett, sötét éjjel, de Prinzivalle egy ujjal sem nyul a hatalmában lévő asszonyhoz, mert szereti. Végignézik, mint vonul be Pisába az élelmiszerekkel, puskaporral megrakott szekerek sora, mint gyúlnak ki Pisában az örömtüzek — s a két ember csak egy homlokcsókot vált. E pillanatban jelentik, hogy Maiadura flórenczi vezér megérkezett a táborba, Prinzivallet árulónak kiáltotta ki ... Es Monna Vanna felajánlja neki, hogy meneküljön Pisa városába, ő maga adja férje és atyja becsületszavát, hogy nem lesz bántódása. Harmadik felvonás. Itthon ezalatt az álta lános örömből csak Guido, a meggyalázott férj nem veszi ki a részét. Nem akarja érinteni Vannát, a ki a nép üdvrivalgása közt érkezik meg. Elküld mindenkit, hogy gyalázatát ne lássák, ne hallják. Csak Vanna és Prinzivalle marad ott Őrjöngő öröm fogja el, azt hívén, hogy Vanna csókjaival megbabonázta a vezért s odahozta, hogy bosszút állhasson rajta. Visszahívja a népet, hogy hallgassa meg Vanna elbeszélését. De Vanna nem azt mondja, a mit várnak. Elmondja, hogy Prinzivalle egy ujjal sem nyúlt hozzá, mert — szereti. De ezt nem hiszi el neki sem férje, sem a megmentett népből senki — az öreg Marcot, apósát kivéve. És Vanna, látva, milyen kétségbeesetten iparkodik Guido a »józan ész« alapján bebizonyítani, hogy nejét Prinzivall meggyalázta, elismeri, hogy igenis, ugy van. De mert ő keritette hatalmába ezt az embert, követeli, hogy börtöne ku'ciát neki adják : tehessen vele, a mit akar. Ezt mégis kapja. És mikor szerelmesét elviszik a katonák és a megbossz :lt gyalázatot Gudo is rossz á omna'í mondja — igy szól : rossz álom volt . . . most kezdődik majd a szép ... És Guido nem sejti, mit ért Vanna a szép álom alatt. jVIflGYAH SZINHAz. A »Leányok és legények« szövege. Első felvonás. Az első felvonás egy nem túlságosan ösmert szakaszt mutat be a {nagyváros erkölcseiből. Özv. Brandlné fiatalembereket vezet kellő jutalmazás mellett leányai karjaihoz. Nála, a szülei háznál találkoznak a párok, szüneteket tartván az édelgésekben a családi ebédlőben ülnek mindannyian asztalhoz, hol még tósztokat is mondanak a jó mamára. A hogy a darab megindul, Wengl Viktor, a Zsófi barátja, Herz zenész a Marié, s a legkisebb leányé, a Luczié pedig az öreg Ellinger. Herz unja már az érzelgős Marit, szakítani óhajt vele s ezért bemutatja neki egy Wallner nevü kalandravágyó ösmerősét. Csakhogy Wallnernek Luczi tetszik meg. Második felvonás. Luczi is megszereti Wallnert, ki nem tudván az öreg Ellingerről, nőül akarja venni a leányt. Ír neki, hogy előbbutóbb ki fogja ragadni mostani környezetéből. Zsófi megtalálja a levelet, s elhatározza, hogy kiveri huga fejéből ezt az ostobaságot. Mit adhat neki Wallner? Legfeljebb a nevét, de a gazdag Ellinger ellátja pénzzel az egész famíliát, s végrendeletében sem fog megfeledkezni Lucziról. Wallnert kiutasítják, Luczi elhatározza, hogy a fiúval megy. Harmadik felvonás. Wallner valahogy nehezen megnyerte édesanyja beleegyezését a házassághoz. Égyütt vannak hárman, a szerencsétlen Luczi csupa boldogság végre, mikor megjelen özvegy Brandlné, visszakövetelni Luczit, mert ő nem engedi elrontani a gyermeke karrierjét. Látva, hogy Wallnerék mennyire ragaszkodnak Luczihoz, elmondja, hogy leánya az Ellinger kitartottja. És viszi magával prédáját a mocsárba, a honnan az fakadt, a hol annak élnie kell. Ki nentek az ajtón, becsapódott a kapu, s a némaságot megtöri Wallner Antal szava: — Jaj de szégyenlem magam anyám !