MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-24 / 54. szám

158 1903. február 21. opera-ujdonság (Ábrányi—Pásztor: A ködkirály czimü dalmüve) vár ebben a szezonban bemu­tatóra. Az érdekes és nagyobbára magyar újdon­ságok bemutatásával élénkitett szezont még kiváló vendégművészek fellépéseivel is gazda­gítja Mader igazgató. Az eddig vendégszerepelt idegen művészek után még négy vendégfellépés fogja tarkitani az Operaház hátralévő szezonját. Ezek közül is kettő magyar művésznő. Mader igazgató szeretettel karolja fel a külföldre szakadt hazai tehetségeket és szívesen nyújt nekik alkalmat, hogy a magyar közönségnek beszá­moljanak haladásukról. Márczius első felében vendégszerepel három estén Révy Aurélia kisasszony, a ki a Nép­szinház-ban kezdte meg művészi pályáját. A művésznő rövid idő alatt angol opera-szin­padokon igen jó hangzásúvá tudta tenni nevét, most pedig a berlini Theater des WeJens-ben arat sikereket. Carmen és Mignon ezimszerepét énekli minálunk, egy estén pedig a Faust Mar­gitjában lép fel A másik magyar származású művésznő: Stoll Gizella, április első felében vendégszerepel ugyancsak három estén a budapesti Operaház színpadán. Igen jó hir előzi meg a fiatal művész­nőt, a ki külföldön nyerte zenei kiképeztetásét és nagyobb német színpadokon már jelentős sikereket aratott. Április második felében következnek a nagy Bonci vendégjátékai. A világhírű olasz tenorista — a ki ma valósággal »hors concours« áll a continensen — három vagy négy estén fogja gyönyörköd etni jel canto-jávai a budapesti közönséget, tö bek között a Faust czimszere­pében és A sevillai borbély Almavivájában. Ez a vendégszereplés kétségtelenül a legnagyobb szenzácziója lesz az idei szezonnak. Május elseje és tizenötödike között Alexander Davidoff-nak, a szent-péte; vári udvari operaház tenoristájának, vendégszereplése következik. Szin­tén nagyhirü művész, a ki a Carmen Don José­jában és a Hugonották Raouljában bizonyára meglepi közönségünket, a melynek mem igen volt alkalma eddig orosz énekművészekkel meg­ismerkedni. Az Operaház igazgatósága, mint már adtunk hirt róla, május végén Wagner-cyklust rendez, mely alkalomból a trilógia kétszer egymásután fog előadásra kerülni. Rajna kincse, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya : kétségtelenül hatal­mas fináléja az Operaház szezonjának ! Ennek a cyklusnak a keretében is vendég­szerepelni fog két nagyhirü művész, mindakettő jő ismerőse már a budapesti közönségnek. Az egyik Dieppel András, a ki jelenleg a new-yorki Metropolitan Opera-House ünnepelt művésze, a másik Brozel Fülöp, a londoni Covent-Garden tenoristája, a ki nemrégiben járt nálunk. Láthatjuk, hogy szakavatott és gondos kéz intézi az Operaház dolgait: a hátralévő szezon műsorterve gazdag és élénk perspektívával kecsegtet . . . Ügyelő. Színházi élet. Budapest, február 24. Az 1830-iki cognac. Ernest Blum, a párisi Goulois legutóbbi számában a »Journal d'un vaudevilliste« czim alá foglalt visszaemlékezéseiben, a következő mulatságos apróságot közli: Meilhac nagyon mértékletes ember volt s csak egyetlenegyszer, feledkezett meg magáról. Egy bucsuebéden történt, a melyet egy Indiába utazó barátunk adott a »Maison Dorée«-ben, a Verdier vendéglőjében. A diner kitűnő volt s a legjobb borokat ittuk A lakoma végén Verdier igy szólt: — Uraim, a kik értenek hozzá, azoknak 1830 iki cognacot fogok felszolgálni. Természetesen valamennyien szakértőknek valottuk magunkat és derekasan hozzáláttunk a nevezett italhoz. Mailhac, a ki a cognac meg­ítélésében még kevésbé volt szakértő, mint én, szintén lelkesedéssel ürítgette a pohárkákat, egyiket a másik után s végre, a mikor a fölöt­tünk trónoló szellem teljesen elhatalmaskodott rajtunk, egy óvatlan pillanatban az egész üveget kiitta. Mikor aztán kiértünk a boulevardra és hazafelé botorkáltunk, a »Ma cousine« szerzője homályosabban látott, mint Norvégia legboru­sabb ege alatt és jobban ingott, mint a pusztai szélmalom, pedig szélcsönd volt. Végre elválásra került a dolog. Mailhac karomra támaszkodott és mondta: — Maradjon velem, csináljunk az » \mbigu« számára egy darabot; már régóta zaklatnak. — Ah, — kiáltottam fel, — még ma este ? — Igen, ma este. Sohasem láttam és érez­tem világosabban! Higyje el, kétségbe vagyok esve azon, mi velem történik. — Mi történik önnel ? — Ön látta, hogy mit ittam! — Láttam; valóban ön a Vereier-féle pincze nagy tisztelőjének mutatta magát. — Mindenből ittam, még pedig többször; maderiát, burgundit, bordeauxit, champagneit . . . és aztán csaknem az egész üveg 1830-ikit el­nyeltem. — Ah, a cognac nagyon erős volt. — És mindezek daczára borzasztó, de be­vallom, nem vagyok ittas ! — tántorgott Meilhac. — Ah! Meilhac hirtelen megállt. — Valóban nem vagyok ittas, de hát akkor, Istenem, mit kell tennem ? . . . Megpróbáltam vigasztalni. — Ne busuljon, biztosithatom, hogy ön ittas, nagyon ittas! — Nem, ismétlem, hogy nem. Ugy tetszik, mintha csak vizet ittam volna, vagy limonádét. Borzasztó még a gondolat is, hogy a mikor unom a létet, még le sem tudom inni maga­mat, hogy búmat elfelejtsem ! Rettenetes sors ! Kétségbeejtő végzet! És hevesen zokogott. Én erősen támogat­tam, mert folyton dülöngézett. — Beszéljünk az »Ambigu«-ról, — foly­tatta. — Épp olyan alakot akarok szinhozni, a ki folyton iszik, de hiába, mert a fején egy nyilás van s a szesz azon keresztül elpárolog. — Nem akarna inkább hazamenni ? — Nem. Sohasem értettem jobban a mód­ját, hogyan kell darabot írni, mint a jelen pilla­natban Fizessen még egy üveget 1830-ikit. — Köszönöm, ez végképp elbánna önnel ! — Elbánna velem? Hiszen soha, értse meg, soha sem tudnék részeg lenni! Ah, valóban szerencsétlen, nagyon szerencsétlen vagyok ! A karjaimba vetette magát és zokogott, zokogott . . . Nagynehezen egy bérkocsiba ültetettem és lakására vittem, a hol, mint hallom, harminezhat órát aludt egy huzamban. Pár nap múlva, a mikor találkoztam vele, nevetve mondotta: — Nagyszerű volt a múltkori diner ! Csak­ugyan nagyszerű volt az az 1830-iki, nagyon sajnálom, hogy alig ízleltem meg . . . Vidéki színpadok. uuaaptst, február 24 Szeged városa Hódmezővásárhely-lyel, öt esztendőre, szini szövetséget kötött, melynek következtében a zegedi társulat két hónapon (augusztus szeptember,) Hódmezővásárhely-en fog játszani. * A nagyváradi Szigligeti Színház legközelebb érdekes helyi újdonságot mutat be A darab czime István vajda s szerzője, Vulkán József s czimzetes görög katholikus püspök, a ki nagy népszerűségnek örvend Nagyvárad-on. István vajda egyébiránt dijat nyert a — bukaresti román Akadémián s fordításban kerül szinre. Külföldi színpadok Budapest február 24 A milanói Manzóni-szinházban óriási si­kert aratott Bracco Róbertnek, a Hii elen nálunk is ösmert Maternita czimü uj, háromfelvonásos drámája. A darab tárgya a nápolyi arisztckraczia életéből meriti tárgyát. Fő női szerepét Tina di Lorenzo játszotta. * A monte-carlói szinház legutóbbi újdon­sága Eugen d'Harcourt-nak Tasso czimü uj dalmüvét mutatták, melynek szövegkönyvét Pierre B.trbLr irta. A szöveg hat képben Torquato Tasso-nak, a halhatatlan olasz költő­nek Leonora herczegnő iránt való szerelmét viszi a színpadra, tarkítva mindenféle kalandok­kal, rablóromantikával s a kolostorban ér veget, melyben Tasso, Leonora halála után nyugalmat és békét keres A dalmű első müve d'Harcourt­nek, a ki eddig szakszerű zenekritikáival kel­tett érdeklődést a franczia zenei világban A párisi kritika nagy jövőt jósol a komponistá­nak, a mi arra vall, hogy — jelene még nem valami jelentős. = Wainar ás Grünbaum cs. és kii. ndvsii szabó II. Vilmos császár udvari szállítói, Portugál kir. udvari izabók, József föherczeg udvari szállítói, József Ágosi föherczeg kamarai szállítói, Fülöp orleánsi herczeg udvari sisilitói. (Bíidopesi, Vdczi-utcza 2. sz.) Egyenruhák minden sapatnembeli tiszt részére. Minden egyenruhás testület őszes czikkeit szálhtja. Önkéntest felszerelések legjobb beszerzési forrása. Bevonuló önkéntesek díjmentesen kap­nak folyamodványmintákkal és egyéb tudnivalókkal el­átott könyvet. Minden szakra külön árjeg -zék. = Szülészek és színésznők figyelmébe ajánlom a Fortuna-raczvizet, mely különösen előnyösen használható a vaselinnal való lemaszkirozás után, a mennyiben az arcz­ról a fényt eltávolítja. vflrieté~szinpadok~ mm 81 ürf8um WALDMANN IMRE igazgató. Kagymező-ntcza 17. Ma és mindennap: fä^r Ind 5a "S&3 (Im Reiche des Indra.) Lincke Pál, nagy burleszk kiállitásos operetteje egy felvonásban 4 képben. Carola Cäcilia és Mariot felléptével, továbbá a kitűnő speczialitás-müsor és a Tarka Színpad Az előadás 8 órakor kezdődik. ffU f ii' t­I V 1 \ FOIrlES GAPRIGE FI., gévar-nttsa !8. ígazgatósag: bsttaer és itt Ma : 11 órakor 32-es Hordái». Bohózat. Irta: Le petit. Ezt megelőzi 9 órakor: A vezérigazgató. Bohózat. Irta ; Capnce 10 órakor. Plátói szerelem. Bohózat. Irta: Plátó. romek télikertben reggeli 5 óráig JUIJÍCZY LAJOS zenekara hangversenyez. I fy — jw- 3 koronától 10 évi jótállás mellett. I UUHl\ szájpadlás nélkül kívánatra részletfizetésre is I Grossmann S. Sándar Budapest, VII., Erzsébet-körűt 50. fogorvosi intézet. Legcélszerűbb aj j;aúé& 8 j. franczia női keztyil elegana dobozban 7 frt 80 8 •,. angol » mosó selyem zsebkend? 4 » 8 6 drb. gyönyörű angol »Stevensonz-féle nyakkendő elegáns dobozbar 5 » 9b Angol plaidek, peluche takarók, győuyörü női ér férfi ernyők, angol es franczia illatszerek, elegáns férfi fehérnemű e> Bel- és külföldi kalapok, a^goi .yiinderek. BALOGH ^ LENGYEL — IV., Budapest Muzeum-körut 9. —

Next

/
Thumbnails
Contents