MAGYAR SZÍNPAD 1903. február (6. évfolyam 32-59. sz.)

1903-02-15 / 46. szám

A „MAGYAR SZÍNPAD" melléklete. (46. sz

ám.) FEDAK SARI. HEGEDŰS GYU

LA R. MARÓTHY MARGIT. VÍGSZÍNHÁZ. »A kis fészek« szövege. A darab cselekményének magját a katonai törvényből vették. Négy napi áristom jár ki annak, a ki nem adja be idején a maga könyvecskéjét a csendőrséghez. Raverdy ügyvéd, bár rendben van a dolga a csendőrséggel, azt akarja elhitetni a feleségével, hogy elmulasztotta a jelentkezést, és ezért becsukják. Két ál-csendőrt bérel fel, hogy azok vigyék el hazulról, hogy aztán kedvére kilumpolhassa magát. Dubizot, aki szereti Raverdy feleségét, megtudja Raverdy cselét és elárulja azt az asszonynak. Igen ám, de igazi csendőrök érkeznek Dubizotért, a ki ugyanegy házban lakik Raverdyvel. Minthogy pedig Raverdy a rendesen külföldön utazó Dubizot másik titkos, legénylakásán Dubizot neve alatt randevúzni - szokott egy hölgygyei, megeshetik, — amint meg is esik, — hogy Dubizot helyet Raverdyt fogják el. Antoinette, Raverdy felesége a szemet-szemért elvénél fogva boszut akar állni. Dubizot már-már diadalmaskodik, de a mikor Antoinette megtudja, hogy férjét igazán elfogták, nem hisz Dubizot árulkodásának és szalad a kaszárnyába. Ott faggatják az alatt Raverdyt, a ki persze tiltakozik az elfogatása ellen. A mikor azonban megjelenik a felesége, nem meri tagadni, hogy megérdemli az áristomot. Növeli a bonyodalmat, hogy Raverdy hölgyéről, Femanderól, kitűnik, hogy ez Rouquet csendőrkapitány felesége, a ki válni akar az urától. Dubizot mindenképen le akarja leplezni Raverdyt és önként jelentkezik, de csakhamar megtudja, hogy a maga legénylakásán, a kis fészekben, nagy boldogság várja. Oda akar rohanni, de már letartóztatták és csak csellel szabadul. A harmadik felvonás színhelye a kis fészek, a hol a vidám b jnyodalom tetőpontját éri, de végül mindegyik férj sértetlenül megkapja a feleségét és az intrikus Dubizot felsül. BÚTOROKAT miéit szereznék be máshol, mikor Egri Mór asztalosmesternél (Gyár-utcza 30. sz.) saját készitményü modern ebédlő és hálószobákat a legegyszerűbbtől a legfinomabbig bámulatos olsón kaphatók. íróasztalok és kárpitozott bútorok, úgyszintén egyes bútordarabok olcsón kaphatók. Vidékre eseaagoUs a legcagyobb pontossággal essköxölteük. Ü

j aranyo .ó, melylycl bérki azonnal moshatóanujj aranyozhat elavult tükör- és képrámát, szobrot, stb. Üvegje ecsettel 80 kr, negyedliteres 3 fit, nvolczadliteres 1 frt 50 kr. Megrendelhető: Kertész Tódornál, Budapest, Kristóf-tér. ^ Délutáni tlőadásoK. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Constantin abbé szövege. I. felvonás. Longueval község árverés alá kerül és senki sem aggódik annyira a vidék sorsáért, mint a nemes, jó Constantin abbé. Akad is egy árverési vevő, ki mindent megvásárol : a dúsgazdag Scottné és hüga, Bettina Percival számára. Az abbé nagyon ridegen fogadja az uj uraságokat, mert amerikai származásuknál fogva nem tan t őket katholikusoknak. De mikor megtudja, hogy az uj tulajdonosok az ő hivei, boldogan és örömtelt arczczal üdvözli őket. Scottné és Jettina az abbénál maradnak estebédre és szórakozás mellett költik el a vacsorát. Már későre jár az idő, midőn eltávoznak. Scottné a lej közelebbi estélyre meghívja az abbét és Ra"naud-ot, az abbé keresztfiát, ki véletlenül megtetszett a szép Bettinának. II. felvonás. Scottné estélyt ad, melyre Lavardensnét és fiát, Pault is meghívták. Lavardensné szeretné, ha Paul udvarolna Bettinának, mert ez egy kitűnő parthie. Paul el is kezdi az udvarlást, a mivel féltékennyé teszi a csendes, zárkózott természetű Raynaudt, ki szintén szerelmes Bettinába, de ez mindenképen elhaladt előtte. S midőn egy alkalommal a túlságos sok pezsgőtől felhevítve, félválról beszél Paul Bettináról, Jean tiszteletre inti, miből komoly összeütközés fejlődik. De miután Jeannak már reggel be kell vonulnia ezredéhez, tehát még hajnalban kell elintézni ez ügyet. El is távoznak,ÍJde Bettina értesül mindenről és az abbéval éjnekidején, a nagy esőben a párbaj színhelyére megy. Látni akarja Jean diadalát. Meg is látja és boldogan tér az esőtől átázottan haza, midőn a távolból hallatszó trombitaszó jelzi, hogy Jean útra megy. III. felvonás. Scottné és Bettina nagyon gyakran eljönnek az abbé lakába, hogy ott együtt intézzék a szegények segélyezésének ügyeit. Jean i6 hazatért má a gyakorlatról, csakhogy most tervbe veszi, hogy végkép elhagyja Longuevalt. A jó abbé nem is sejti, hogy keresztfia miért akar eltávozni, de Paul tudja, mert szerelmes Bettinába s ezt el akarja hallgatni. De Paul mindent elmond és ő kéri Bettinát, szeresse a derék, tisztalelkü Jeant. Bettina szereti is, ő maga adja ezt tudtára a hallgatag lovagnak. Az abbé boldog és boldogságát elősegiti még az a meglepetés is, melyben részesül. A templomból meghallja az orgona szavát; az volt mindig az álma, hogy az ő szegény híveinek orgonaszó mellett tarthassa az istentiszteletet. UJ IDŐK Ära Mffr

té

m 4 fcar, ^JVIAGYAÁ SZÍNHÁZ, »Raquin Teréz« szövege. Első felvonás. Raquinné, egy párisi külvárosi kis szatócsbolt derék tulajdonosnője, beteges Camille ffát összeházasítja unokahugával, Terézzel, a ki kicsi gyerekkora óta ápolója volt beteges rokonának. Teréz nem szereti Camillet, gyűlöli helyzetét és szerelmi viszonyt sző férje barátjával, Laurenttal. A szerelmesek, hogy egymáséi lehessenek, sötét bűnre határozzák el magukat. A férjjel együtt kirándulnak Páris környékére, a hol csónakázás közben bedobják Camillet a vizbe. Második felvonás. Teréz egy év óta özvegy. Ki sem sejii Camille tragédiájának körülményeit, a bűnösökre nem gyanakszik Raquinné, a ki egyre csak siratja elhunyt fiát. Raquinné két öreg barátja, a kik minden csütörtökön felkeresik a házat a szokásos dominopártira, figyelmeztetik őt Teréz hervadására és elhatározzák, hogy a fiatal özvegyet férjhez adják, mégpedig a család jó barátjához: Laurenthoz. Teréz titkos örömmel egyezik bele a házasságba és Raquinné boldogan adja áldását ehhez a frigyhez. Harmadik felvonás. Laurent és Teréz nászéjszakája csupa borzalom között telik el. Mindketten félve és remegve gondolnak áldozatukra, Camillera, a ki árnyával folyton közöttük áll. Szerelmüket megmérgezi a borzasztó visszaemlékezés a gyilkosságra. Camille képét, melyet egykor Laurent festett, ugy látják, mintha szemrehányólag nézne le rájuk és mikor Laurent leakasztja a falról a képet, rémes izgalmában elárulja magát az éppen belépő Raquinné előtt. Az anya megérti, hogy Teréz és Laurent gyilkolta meg fiát és bénulva esik össze. Szélütés éri. Negyedik felvonás. Örökös rettegésben él a két gyilkos az élő-halott anya oldalán. Remegve lesik, mikor oldódik meg a nyelve, hogy elárulja őket és átadja megérdemelt sorsuknak. Raquinné keze egy csütörtöki estén meg is mozdult, de képtelen felírni egy táblára vallomását a ház öreg barátai előtt. Később aztán nagynehezen mégis megszólal és tudtára adja a bűnösöknek, hogy nem árulja el őket, hanem végignézi kiszenvedésüket utolsó perczéig. Teréz és Laurent nem birják tovább, ott a szélütött Raquinné szemeláttára megölik magukat. i CALDERONIés Társa ! (

Budapest, Váczi-uteza 1. Színházi I látcsövek alumir.iumból legkülönbözőbb kiállításban. Női látcső Vek foggantyuval Zeiss-féie távcsövek. Tátori-, vadász és vers;::;.látcsövek. Szalcn Ic: g.iettek. Orrcsipteták t; szemüvegek. Ancrold iégsuly-mérök. Ter,—.i 13 ablak hőmérők. Fcnyképeszeti készülékek