MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)

1891-10-25 / 4. szám

17 MAGYA

K SZINPAD. érzi, tudja, hogy a magyar színészet csak ugy haladhat fokozatosan a tökéletesedés felé, ha a sajtó részéről kellő és méltányos támogatásra talál s épen ezért nem vonja meg támogatását a vidéki társulatoktól. Több példával szolgálhatnánk erre nézve, de a helyet nem találjuk alkalmasnak és az időt megérettnek ebben a tekintetben. Nagyobb erkölcsi támogatást és több pártatlan jóakaratot kérünk a vidéki sajtótól a magyar színészet részére, mert ez csak ugy felelhet meg magasztos feladatának. Ha az érdek vezérli a sajtót, a legjobb tehetség, a legteljesebb társulat sem arathat diadalt soha, mig ha a sajtó részéről egy kissé több jóakaratot tapasztal a vidéki színészet, sokkal könnyebbel eljut oda, a hol minden magyar ember büszkén vallja magáénak. A magyar Hamlet. Irta: Molnár László. E lapok hasábjain egy érdekes czikk jelent meg a magyar Hamlet-alakitókról. Hamlet kimerithetlen forrás színésznek, kritikusnak egyaránt. Egre ssi Gábornak a „Színészet könyve" czimü müvében olvastam valamit a színészek által feldolgozandó szerepek nemzetiségi (faji) asszimilásáról. melyet Egressi ugy a színészi felfogás, mint a színészi technika szempontjából szükségesnek tart. E tételt ugy fogtam fel, hogy pl. R o s s i Hamletje csak olasz, I rwingé csak angol, Sonnenthalé csak német, Kovács Gyuláé vagy Nagy Imréé csak magyar lehet. Osztom ez igazságot, sőt épen Hamletet illetőleg tovább megyek; kimutatni iparkodván, liogy Hamlet mennyire kívánkozik nemzetiségi (faji, tehát véralkati, szempontból — magyar lenni. Nincs igaza a közhiedelemnek abban, hogy Hamletet megérteni nehéz. Hát hiszen nehéz a közönséges embernek, a kinek ereiben egyetlen csöpp vér sem rokon Hamlet vérével, s a kinek homályos lelki világában Hamlet tudása, bölcsessége— megfejthetetlen rébuszként — párosul Hamlet f i a t al s á gá v a 1. Fiatalnak és bölcsnek lenni: nem hinni való tétel egy közönséges ember számára, aki a bölcseséget penészes konvencziók szerint csak ősz vagy kopasz fejben képzeli. Az bizony igaz, hogy Hamlet 30 éves, fekete fürtös tejét annyi bölcsesség tárházává tenni, — életből duzzadó piros ajkát annyi igazság kimondására bírni, — egy 3 h ak espe are h ez méltó gondolat. Shakespeare gondolatai sasszárnyakon repülnek; azok. akiknek nem lúd szárnyaik vannak a fold sarát csapkondiok, kisértsék meg Shakespeare egy ily gondolatának röptét követni, meg fognak győződni, hogy Hamlet fiatalsága és bölcsessége együtt milyen hatalmas tragikum forrásává válhatott. És itt — mivel nem akarok Hamlet felfogásában szerfelett eredeti lenni — idézem az öreg Gervinust, aki azt mondja: „hogy Hamlet tragikuma eszében és vérében sarka Ilik." Hamlet vére alatt nem az ö individuális véralkata értendő, hanem az a véralkat (temperamentum), mely bizonyos népek faji temperamentumával k"Zö«. Nekünk magyaroknak rendkívül rokonszenves alak Hamlet. Mintha egy kedves vérrokont látnánk a deli dán királyfi alakjában megtestesülve Ne tessék úgy érteni, mintha az öreg Hamlet beleházasodott volna az Árpádok famíliájába, s igy talán az ifjü Hamletre altilát és sarkantyús csizmát akarnék húzni. Nem; a ruháját nem reklamálom én Hamletnek, tegyék ezt a spanyolok, a kiknek festői szép grandi öltözetében jár az európai színpadokon a dán királyfi. Mondom. nem Hamlet ruhájába, hanem véralkatába fogózkodom és abban a magyar ember véralkatát vélem felismerni. Kállay Béni a magyar embert néhány szóval találóan jellemzi ..Kelet népe" czimü munkájában: ,.a magyar ember faji sajátságai a cselekvő erély lanyhasága és SZÍVÓS kitartás a passzivitásban." Hát nem világos hamleti sajátságok ezek? . . . Nem tudom, hányan vették észre S Ii a k e s p e ar e Hamletje és Rákosi Jenő Endréje (Endre és Johanna) közt a rokonságot, a közös vonásokat ; a dán királyfi és a magyar királyfi között. Endre határozottan Hamletből származó impressziók szülötte. Rákosi Jenő rendkívül erős magyar temperamentumát Hamlet bizonyára nagyon áthatotta. Mikor én egy izben Rákosinak Gervinus „vér és ész" theoriáját, s ebből Hamlet tragikumára vonatkozó konzekvencziámat emiitettem, Rákosi egy hozzám intézett levélben igy felelt: „Annyi bizonyos, hogy Hamlet fiatal is, meg bölcs is. Hol van a fiatalságnak az a vége és hol a férfias kornak az a kezdete, a hol az ember bűn nélkül lehet bölcs is, — nem tudom. Azt persze tudom, hogy Hamlet lelkes és ideálisztikus, mint, egy 18 éves legény; bölcs, mint egy akadémia, férfias és tetterős, mint egy hős, lágy és szerető, mint egy apácza és szívtelen, a szükséghez képest, mint egy hóhér. Őszinte természete szerint, ravasz virtuozitással czéljai szolgálatában. Hogy fog most már ezen valaki eligazodni, s nnkép lehet ezt a töméntelenséget kimeríteni vagy redukálni arra a kettőre, vagy a kettővel: a vérrel és bölcseséggel? Vegye igy: az összes emberi tulajdonságok és adományok nagy tökéletességei egy alakban, külsőleg is a legfőbb polczon (királyfi és trónörökös) és ez alak belehelyezve a legförtelmesebb, legundokabb emberi viszonyok közé, mint közvetlen érdekelt, sőt bosszúra felesketett fél. A leggyilkosabb, a legtragikusabb helyzet a világon. Egy ember, aki hivatással, képességgel (és nyilván vágyával is képességének) bir arra, hogy magasztos problémákat oldjon meg az emberiség dicsőségére, boldogságára és gyönyörűségére, az a sors által odavettetik, hogy egy büdös gazember vérebe legyen, kiderítve a gaz titkot, torkon fogja gazemberét, felrúgja, de anyját, aki feDsége a gaznak, kiméivé. Hogy vergődik, mint gyötrődik, épen neki milliószor borzasztó feladatban, hozzá szinte lehetetlen feladatban: minek itt vért és filozófiát emlegetni, hol ,tt ez csak egy része és kis része *z embernek." Kinek van igaza? Gervinusnak vagy Rákosinak? Mindkettőnek. Csak hogy még Gervinus elmélete csupán abstrakczió. addig Rákosié egy gyémánt tisztaságú, in konkieto tökéletes magyarázat. Nem sajátságos-e, hogy pl. a francziáknak nem tetszik Hamlet, pedig Mounet-Sully személyében kitűnő Hamletjük van. aki alkalmazkodik a franczia ember Ízléséhez és nem válik unalmas tilo/ótfá (mint a német Hamletek) sőt helylyel-közzel valóságos „enfant amüsant." De alkalmazkodjék a franczia közönség exkluzív Ízléséhez még jobban, tetszeni fog talán még jobban. hanem annál távolabb marad Shakespearetiak Hamletjétől. Shakespear Hamletjének teljes élvezésére nem elég a legtökéletesebb műizlés sem, nem még a francziaké sem. akkor, midőn Hamlet temperamentuma egészen elüt a franczia nép faji temperamentumától Es nem sajátságos-e, hogy Sardou a „Temps"bau (1. „Fővárosi Lapok" 18-8. évi folyama „Párisi level") levágta Hamletet. Ujabban August Yacquerie a Figaróban Mounet-Sully Hamletjéről írva. legkiválóbbnak. sot mulatságosnak (amüsant) találta Hamletnek Poloninsszal és Hosenkrantzékkal való bolondozásait, (ses badtnages et ses dróleries.) Hát a német Hamletek? Ezeket Hamletben a filozofiai elem teljesen megvesztegeti. Tehát csupán az „ész" és nem egyszersmind a szenvedély, a „vér." Az meg egészen túlhaladott felfogás. ami Hőt scli érnél található, hogy Hamlet tragikuma ennek tébolyában kulminál. Hamlet nem tébolyodott. Ö csak „bolondozik" Poloniusszal, Rosenkranzékkal, a királyival, akik ellenében ö (mint egyén az egyetemes világ, ama bizonyos „rút világ" ellenében) egyedül, ugy szólván tehetetlenül, szemben áll. Opkéliával. árija szellemével, Horatióval. sőt a királynővel is. mint többé-kevésbé a morális elem képviselőivel szemben egészen a bölcsességig józan, sőt számító. Ophéliával való nagy jelenete (a kolostorba küldés) a legtisztább rendszerű filozofiai théina, de a szenvedély legmagasabb hangján szólaltatva és oldva meg. Hamlet anyja tényleg szintén a Hamlet által aposztrofált „rút világ"-nak egy tényezője, de mégis mint édes anyját, hajlandó Hamlet saját pártjába vonni. Amint azt teszi is a „Hadd töröm a szived" kezdetit jelenetnél, hol Hamlet lélektani akcziója tetőpontját éri. Igaz, hogy itt a drámai akczió tetőpontjának kellene bekövetkezni, de ezt kizárja Hamletnek aiapjában végtelenül passzív lénye. Ennek daczára itt Hamlet a tragikai mélység szélére ért; néhány lépés még e mélység körül és Hamlet lebukik menthetetlenül. A magyar Hamlet alakító színészek neveit olvas-