MAGYAR SZÍNPAD 1891-1892 (1. évfolyam 1-8. sz., 2. évfolyam 1-7. sz.)

1891-11-05 / 5. szám

5 MAGYA

K SZINPAD. nemzetiséghez nem tartozó, érthetetlen s nevetséges bábbá változik. Vagy, hogy egy még eklatánsabb példát említsek, ha egy angol színész a mi Peturunkba, abba az erőszakos, heves, akadályt nem ismerő s a magyar fajt minden tekintetben oly élesen jellemző, typikus alakjába Katonának a saját nemzeti temperamentumát, jellegeit akarná beleoltani s csinálna ez alakból egy szófukar, a boszantásig phlegmatikus, nyugodt s általában az eredeti alakkal homlokegyenest e lenkező, de saját nemzetisége minden charakterével felruházott angol typust: nem válnék-e ez az eljárás a legnevetségesebbé s nem törpülne — ez által az egész tragédia érthetetlen zagyvalékká nemcsak a mi, hanem az angolok szemében is ? — íme, ide vezet a Molnár úr tétele: mert a nemzetiségi charakterből való kiforgatás nemcsak az illető alaknak, hanem az egész színmű fejlődésének elvágja lüktető erejét. Nem folytatom — ámbár tehetném vég nélkül — a példák felhozását; mert minél tovább gondolkozom e tétel fölött, annál érthetetlenebbnek s ferdébbnek tűnik az fel előttem. Nem és százszor nem! Ezt Molnár igy nem értette, nem érthette, a mint hogy — a kire hivatkozik — Egressy Gábor is homlokegyenest ellenkező véleményen volt. És mégis, szemen előtt vannak a Molnár László világos s két értelműséget nem tűrő szavai: „A Rossi Hamletje csak olasz, az Irwingé csak angol stb lehet." S most lássuk, mily álláspontot foglalt el e tétellel szemben Egressy Gábor, a kit a „Magyar Hamlet" tisztelt szerzője e téves tan apaságával vádol? Idézni fogom a mély elméjű művész saját szavait, melyek mindennél világosabban beszélnek. Könyvének XXX. fejezetében, a természeti minőségeket, mint a jellem határozóit fejtegetvén, a nemzetiségről a következőképen nyilatkozik. „ A jellem ábrázolásban a nemzetiség megköveteli a maga jogait csak a magunk hangjárásával kell beszélnünk akkor is, mikor más nemzetiséget ábrázolunk, ha itthon érthetők akarunk lenni; de leszámítván a beszédnek ezen át nem hozható sajátságait ; a nemzetiségnek erős kinyomata van meg a viseletben, az arczban, az alakban, az erkölcsben és szellemben. Ezek pedig már mind oly nemzeti sajátságok, melyeket művészetünk, úgyszólván „mozgókká" tehet és fölmutathat a nélkül, hogy ez uj elemnek fölvétele által érthetetlenné válnék. Minél korlátoltabb e részben az irás művészete s minél kevésbbé képes a szinköltö kivetkőzni saját nemzetiségből, midőn más nemzetiségeket fest: annál nehezebb a színész feladata s igy annál nagyobb becsüvé lesz a nemzeti oldalról bevégzett alak, melyet alkotnia talán sikerült A színésznek tehát a jellem nemzeti oldalára k i tűn ő g o 11 db t kell fordítania s a külső alakot a belsővel következetes összhangzásban tartania Az idegen nemzetiségekfestéséhez kölcsönözzön a színész adatokat és színeket a hely színéről és az egybegyűjtött anyagot d o 1 g o z z a f el ö n á 11 ó a n ; azaz: állítson elé azokból oly eredeti embert, a kiben a nemzeti elemek ugy tűnjenek föl, mint a személy lényétől elválaszthatatlanok. ne pedig ugy, mint arra c-ak amúgy kívülről aggatott sallangok " Azt hiszem, nem szükség tovább folytatnom; ez a kiszakított néhány eszme tökéletesen elég Egressy e tárgy felőli nézeteinek, felfogásának megvilágítására s kétség nélkül meg lehet mindenki győződve, hogy a ki ily kétértelműséget nem tűrő módon, ily pregnánsan nyilatkozik a nemzetiség szerint való egyénítés szükségéről, az sohasem állíthatta fel azt a tételt, melyet Molnár neki tulajdonit. A mint azonban Molnár fentidézett czikkében zárjelben emliti: a faji jelleg assimilálásáról igenis szól egy helyen Egressy, de a fajt ne tessék — különösen ez esetben — a nemzetiséggel összezavarni, mert az két, egymástól nagyon feltűnően elütő dolog. Ez utóbbit pedig a következőleg értelmezi Egressy: A szinköltö egy-egy alakban mindég az emberiség bizonyos fajának, vagy eszméjének képviselőjét állítja szemeink elé s a mi a jellemben általános, vagyis a maga fajával közös, az bizonyos egyetlen, különös, sajátszerű alakban jelenik meg előttünk. A színész tehát minden perczben s szakadatlanul czentralizál s „az egyéni életbe ugy foglalja bele az általánost, mintha bizonyos fajnak jelleme magát azon egyetlen alakban egyszers-mindenkorra kimerítette volna." Am annak a fajnak, vagy eszmének az életben ezer és ezer képviselője van, kik alaptulajdonságaikban mindannyian megegyeznek egymással s a költő ezen alaptulajdonság keretében — mint a gyűjtő tükör a nap sugarait — a faj számtalan tagjának egyéni sajátságait egy góczpontbau — fantásiájában — egyesíti s az ekként, képzeletben megteremtett alakot átadja a színésznek, hogy az életet leheljen bele s az imént leirt mű| velet által a jellemben, melyet ábrázol, ne csak egy különálló egyént mutasson be, hanem az alakra reányomja az egész fajnak, vagy eszmének jellegét, karak[ terét. Igy lesz az alak egy typus képviselőjévé! De ez kizárólag a faji jellegre vonatkozik s nem szabad ezt összezavarni — mint ezt a „Magyar Hamlet" czimü czikk irója tette — a nemzetiségi és véralkati jelleggel. Ezeket kívántam a Molnár László múltkori czikkére megjegyezni. Janocics Jenő. Fővárosi hirek. — A Tél és Tavasz nagy sikert aratott operett, mely a Népszínházban folyton zsúfolt házak előtt adatik, Nemes Ferencz népszínházi titkárnál már megszerezhető. — Kiss Mihály népszinműénekest a népszínházhoz szerződtették. Az uj baronista, a ki már alá irta a szerződést, a jövő év virágvasárnapján kezdi meg működését a népszínházban. A népszínház igazgatósága közli velünk, hogy meghívást kapott a bécsi nemzetközi színház kiállítás rendezőségétől, hogy vegyen részt társulatával s tartson előadásokat. A népszínház igazgatója az ajánlatot elfogadta. Vidék. — A kolozsvári nemzeti színházban a mult héten két premiere volt. Egy napon kerültek szinre „A harag" — Dálnoky Lajos drámoletteje és a „Gyermek," dr. Újvári Béla egyfelvonásos vígjátéka. Az előadás kitűnően ment, különösen Gerő Lina (Lizette kertésznő) vált ki érzelmes szavalatával, melyért sürü tapsokat kapott. Kívüle Ivánfy Jenő (Sandro kertész), Szer é m j Gizella (grófné) és Bal la Kálmán (gróf) tűntek ki. — R é t h y Ilona, a színház újonnan szerződött tagja a mult héten mutatkozott be a „Királyfogás"-ban. Amadil herczeg szerepét játszotta, még pedig bátran és kellemesen. Hangjának tisztasága és iskolázottsága szép jövőt engednek remélni a tehetséges fiatal énekesnőnek. A közönség Réthyt nagyon jól fogadta. — A debreczeni színházban legközelebbi újdonság a Paraszttromf lesz, melyet a jövő vasárvap. nov. 8-án mutatnak be a közönségnek. A Paraszttronfon kivül bárom uj darabból folynak az előkészületek. Es pedig a Bérezik Árpád Peterdr csata czimü vígjátékából. A rendjel czimü kitűnő franczia vígjátékából és Madarász Ernesztin legújabb népszínművéből, az Illés mesterből. A színház e heti műsora a következő : Vasárnap, nov. 1-én A molnár ós gyermeke, szinmü. Hétfőn, nov. 2-an Madarász, uj Operette, másodszor. — Kedden, nov. 3-án A megboldogult, uj franczia vígjáték, másodszor. Szerdán, nov. 4-én Az apósok uj 'vígjáték. Csütörtökön, nov. 5-én Madarász, uj Operette, ha-madszor. Pénteken szünet. Szombaton, nov. 7-én Madarász, operette, negyedszer. — A szegedi színházban e hó elsején „Mindszentek napján" czimü alkalmi darabot adták. A hatásos életképet Der é k y Antal irta s a főbb szerepek Medgyaszai, Sz. Cserny, Fehérvári Melitta, Zombori, Fenyéri, Csiki László és Havasakezében voltak. A heti műsor a következő : Hétfon A Revan- che. Kedden Musotte. Szerdán Coriolanus. Csütörtökön A Revan- che. Pénteken Szimpliciunus. Szombaton ugyanez. Vasárnap délután Párisi élet, este Illés mester. A színházban eddig tartott próbák statisztikája a következő: IV. László 3. Megboldogult 4, Rendjel 4, Virágfakadás 2, Huszárszerelem 3, Czigánybáró 2, Falurossza 2, Feneleányok 6, Bánk 1, Troubadour 1, Nagymama 2, Traviata fi, Leár király 3, Sabinnők 5, Jani Juczi 1. Párisi élet 1, Strike 4, Odette 5, Komédiás herczegnő 2. Üdvöske 1, Vasgyáros 2, Bőregér 3, Schlézinger 1, Musotte 4, Mindszent 4, Kis vihar 2, Bál után 2. A felsorolt darabokból ez a társulat még nem játszotta IV. Lászlót, Traviatát, Sabinnők elrablását, Striket, Odettet és Musottet. A többi d rabokat máinyáron játszották. Októberben beleszámítva a délutáni előadásokat is, 21 darab került szinre 34 előadásban. A szinészek