Miller, Arthur: Drámaíró, színház, társadalom (színházi írások) - Korszerű színház (Budapest, 1984)

II.

Willy képzeletbeli összeütközéseinek reális hátterét képezte, a film elmosta a feszültséget a mai és a néhai között. Azt hiszem, főleg azért, mert a színészeket szükségképpen felnagyítva, premier plánban kell bemutatni - és ez elveszi a lehetőséget, hogy környezetükhöz tudatosan kapcsolódjanak. A film alapvető hibája formai hiba volt. Nem oldotta meg a problémát, sőt nem is kereste a megoldást, hogy állandóan ébren tartsa a múltat, márpedig a múlt és a jelen közötti súrlódás, összeütközés és feszültség volt a darab felépítésének súlypontja.

Sok mindent mondtak és összeírtak arról, amit állítólag Az ügynök halála pszichológiai és társadalompolitikai nézőpontból jelent. Az egyik szélsőjobboldali folyóirat például a következőt írta: „Időzített bomba, melyet biztos kézzel helyeztek el az amerikanizmus épülete alatt." A Daily Worker kritikusa viszont teljesen dekadens darabnak nevezte. A katolikus Spanyolországban hosszabb ideig játszották, mint bármely más modern drámát; nem adták elő a Szovjetunióban.* A szélsőségesen katolikus spanyol sajtó annak bizonyítékaként fogta fel a darabot, hogy ahol nincs Isten, ott meghal a lélek. Amerikában időnként ágyútűz alá vették mint kommunista propagandaművet, de egyben az ország két legnagyobb iparvállalata meghívott, hogy az eladással foglalkozó személyzetüknek tartsak előadást. Az American Legion és a Catholic War Veteranus tagjai pedig tüntettek, több helyen, ahová a darab vendégszereplésre érkezett. Londonban közepes sikerrel játszották, viszont a norvég sarkvidéki halászok, akiknek a rádión és a postahajón kívül semmi kapcsolatuk a civilizációval, sorozatosan látni kívánták, s áhítattal nézték, mint valami vallási szertartást. Egy ügynöktestület valósággal védőszenti magaslatra emelt, míg egy másik országos ügynökszervezet azon siránkozott, hogy egyenesen a darab hatása miatt nem kapnak embereket ügynöki munkára. Amikor a film készült, a vállalkozó annyira megijedt, hogy a film előtt rövid dokumentumfilmet mutattak be, melyből kitűnt, mennyire különleges figura Willy Loman; hogy mennyire nélkülözhetetlen az üzletszerző a gazdasági életben; hogy a valóságban mily biztonságos az ügynök élete, s ennélfogva mennyire ostoba az a film, amelynek forgatására milliókat költöttek. A félelem különös dolgokat sugall az embernek.

* Azóta többször is bemutatták.

127

i