Efrosz, Anatolij: Mestersége: rendező - Korszerű színház (Budapest, 1985)
Anatolij Efrosz: Mestersége: rendező
A színinövendékek igen jó szimatú népség. Egyből tudják, mit kell megnézni, s hova nem kell föltétlenül elmenni. Jó szimattal egyébként nemcsak a színinövendékek rendelkeznek. Egyszóval a Jermolova Színházat akkoriban nagyon szerettük, ott még közepes színdarabokból is friss és szokatlanul életszagú előadások születtek. Ez a színház teljesen különbözött a többitől. Legfőbb sajátossága a mindennapi életnek "köznapi életképekben" való ábrázolása volt. Elméletileg nemigen szeretem ezt a műfajt. De sajátos alkatú tehetséges művészek munkája föltehetőleg minden művészeti irányban ledönti az elméleti előítéleteket. Az effajta művészettel szemben táplált ellenszenvem ellenére nagyon tetszettek a Lobanov rendezte előadások. Mindig érdekes volt őket végignézni. Társulatának színészei mesélték, hogy Lobanov munkáinak töltetét a leleplező igény adta. Különösen éles szeme volt az emberi ostobaság felfedésére. Ragyogóan pécézte ki a színdarab szereplőinek idétlen, nevetséges vonásait. És igen mulatságosan, leleplezően mutatta be a színészeknek a legkülönfélébb emberek lényeges vonásait, szokásait. Egy alkalommal úgy esett, hogy betévedtem a nézőtérre, miközben Lobanov próbált. Egy színészre várakozva bemerészkedtem a terembe, meghallgattam Lobanov egy rendezői utasítását, és rögtön kijöttem, amit ma már igen sajnálok. Lobanov annak a színésznek adott utasítást, helyesebben tanácsot, aki Szuprugov doktor szerepét alakította az Útitársak című darabban. A színész vasúti fülkében ült, kezében teáscsészével, és valakivel beszélgetett. Lobanov arra kérte, nyissa ki beszéd közben a cukortartót, tegyen egy kanál cukrot a teájába, azután még egyet, majd egy percre hagyja félbe a beszélgetést, és elgondolkodva tegyen egy harmadik kanállal is a teájába. Lobanov meg is mutatta, hogyan csinálja ezt a doktor. Mindenki elnevette magát, mert pontosan ráismertek Szuprugovra. Rendezéseiben tömérdek ilyen jellemző apróság volt, s ezek együttvéve eleven, teljes képet adtak az emberek köréről, amilyennek ő, Lobanov látta őket. 107