Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

Balogh Géza: Bevezető

ce Olivier-vezette Nemzeti Színháznál is. Lon­donban egyébként még a rendezői munkakörbe is belekóstolt, színpadra állította Mrozek egyfel­vonás osait - kevés sikerrel. Kott Shakespeare-interpretációja végletes. Nem csupán gondolatokat ébreszt az olvasóban,de vi­tára is ösztönöz. Ami a Shakespeare-i életmű objektiv értelmét illeti, Kott nyilván elhamar­kodottan nyilatkozott, amikor egy Shakespeare - konferencián tagadta a Shakespeare-müvek objek­tiv értelmezésének lehetőségét.Természetesen nem könnyű feladat az objektiv értelmezés megközelí­tése, hiszen a különböző korok különféleképpen értelmezték! Shakespeare müveit. Nincsenek di­­daszkáliák, zárójeles megjegyzések, melyek az iró szándékait, konkrét elképzeléseit tolmácsol­nák, sőt, rezonőr-szerepeket sem irt, drámáiból hiányzik az "iró szócsöve",a szerző gondolatait hordozó—hirdető mellékszereplő. Ezért müvei sza­bad teret és lehetőséget biztosítanak a külödoö­­ző interpetációknak. Az előadás rendezője mindenkor maga "interpre­tálja" a müvet - a szó mindkét értelmében-, nem elégedhet meg az irodalomtörténeti forrásokban talált, rendszerint csupán általánosságokra ki­terjedő objektiv értelemmel. Kott könyve ebben az értelemben tekintendő dramaturgiai munkának — ha úgy tetszik —kézikönyvnek,mert a gyakorla­ti színházi alkotók számára egyfajta, értelme­zést, felfogást, interpretációt kinál. Egyolda­lú interpretációt, mert minden Shakespeare -in­terpretáció egyoldalú./Kárpáti Aurél szavai jut­nak eszünkbe: "Nem felfedni, megoldani, teljes, végső értelmet adni,csupán önmaga előtt rendez­ni azt a bonyolult kérdéskomplexust,melyet Sha­kespeare mindenki száméra feltett".- Hamlet tia-5

Next

/
Thumbnails
Contents