Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

II. Tragédiák és kortársak

désének valószínűsége, az amerikai Oresztész prognózisa minimális. A második prognózis, a családi vérbosszú prognózisénak esélye, óriási. Tehát az életből vett példában, amelyet tragédlamodellünk számára választottunk, ugyanígy megtalálható a kis és nagy való­színűség. És az Amerikából hazatérő szicíliai Oresztész helyzete is kényszerhelyzet, kívülről jövő,saját akaratától független. Azt mondhatná, hogy vele szemben, éppen ővele szemben rendkívül ke­gyetlen a sors. De ez a példa világosan megmutatja a határokat is, amelyek már a tragédiamodellen kivül vannak. A férjgyilkosság Mükénében és Hel­­singőrben nem csupán családi bűn, az áldozat a király, az uralko­dó. Nem csupán családi kapcsolat megszakításéról van szó, de azt is jelenti, hogy az uralkodói szék a trónbltorló kezébe kerül. A tragédiában a szituáció nemcsak a morális ellentmondások miatt végletes és mintaszerű, de a politikai konfliktus szenpont jából is, méghozzá a szó szoros értelmében - a görög polisz,a város, az uralkodás szénportjából. Ezért pusztít Cidipusz bűne miatt a jár­vány Thébában, ezért szenved Mükéné az Atridák bűnéért, s ezért "korhadt az éllamgépben valami” Hamlet király meggyilkolása után. A király és az uralkodó alakja - mint nemrég Duvignaud és más kulturszooiológus elemezte - két ellentétet hordoz magában:a tár­sadalom tagja és egy társadalom feletti személy egyben} éppolyan ember, mint a többiek és szent kiválasztott. A görögöknél a ki­rály az Istenektől származik, a keresztény királyok felkent kirá­lyok. De különösen akkor, amikor a királyi hatalom szentségét megcsufolják, még egy transzcendencia marad: a történelem. Ea bű­nösök kerülnek a trónra, ez nemcsak az erkölcsi rendet rombol­ja le,de szörnyű csapás az egész országra.Aigisztosz mindkét fri akt­ról an zsarnok, a helsingőri gaztett után "Dánia börtön" lesz. A szicíliai Oresztész szituációja minden bizonnyal Aiszkhülosz trilógiájától esik legtávolabb. Aiszkhülosz trilógiája három je­len időt tartalmaz, melyet - ha történelmi dátumok alapján köve­tünk - hat korszakra oszthatunk .fel: Trója leigázásától az Areio­­pagosz összehívásáig. Az első részben az istenek csak távolról irányítják a bűnös cselekedeteket. A harmadikban pedig már mint dramatis personae személyesen vesznek részt ez Oresztész megmenté­53

Next

/
Thumbnails
Contents