Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)

Balogh Géza: Jegyzetek

gatója. Színészként kezdte pályáját, majd Leon Schiller kódzi igazgatása idején debütál mint rendező, 1949-től a lódzi szinház igazgatója, itt mutatja be először a Legenda a dicsőséges feltámadásról cimü misztériumr-komédiát. 1962 óta áll a lengyel Nemzeti Szinház élén.

/

EICH1EROWNA, Irena /1908 -/, a lengyel színjátszás egyik legnagyobb tragikája, a Teatr Narodowy tagja, A varsói Színművészeti Főiskolán tanult, majd a krakkói Sïowaçki Színházban, később a varsói Lengyel Színházban működött. Jelentős szerepei: Salome /Wilde/, Judit /Giraudoux/, Phaedra /Eacine/, Stuart Mária /Schiller/, Kurázsi mama /Brecht/,

FHEDRO, Aleksander /1793 - 1S76/, a legnagyobb lengyel vigjátékiró, verses komédiákat, operetteket és egyfelvonásosokat is irt. Nagy költői tehetség és Ízes, természetes szinpadi nyelv jellemzi müveit. A múlt században magyar színpadon is játszották darabjait /Yidor ur/. Életjáradék cimü komédiája néhány évvel ezelőtt magyar nyelven is megjelent.

GHOTQWSKI, Jerzy /1933 -/, a wrociawi Laboratórium Szinház műveszeti vezetője. A krakkói és a moszkvai Főiskolán tanult. Színháza, mely korábban Opoleban működött, "13 soros szinház" néven, mellőz minden teatralitást és a hagyományos szinház valamennyi eszközét: a színpadot, a diszletet, a jelmezt és a maszkot, csupán az emberi test és a nyers emberi indulatok fejezik ki a költői, és mindenekelőtt a rendezői koncepciót, színháza,az utóbbi években külföldön is nagy sikerrel vendégszerepel.

HERBERT, Zbigniew /1924 -/, költő, dráma- és esszéiről műfordító. Az un."mai klasszicizmus"jeles képviselője.1965-ben Bécsben Lenaú-dijjal tüntették ki.

KORZENIEWSKI, Bohdan /1905-/, lengyel rendező, kritikus, teoretikus és szinháztörténész, jelenleg a Pami^tnik Teatralny c. lengyel színháztörténeti folyóirat főszerkesztője.

124