Kott, Jan: Színház az egész világ… - Korszerű színház 101. (Budapest, 1968)
III. Találkozások
.fogság és menedék. Nincs menekvés. Ha szökni tudnának, nem lenne tragédia. Csak a csatlósok tudnak elmenekülni. Az igazi tragédiakősók közül csak Berenice távozik. De a távozás egyenlő a halállal. A halállal, melyet fehérnek lehetne nevezni) abban a tragédiában, melyet Norwid fehér tragédiának nevezett. Berenice távozása késleltetett halál, mint az időzített bomba, mint a később robbanó akna. A zárt színházépületben a hely-egység mindig mesterkélt volt az én számomra. Itt minden közel van. Itt ebben a Médeiában Peecarában az éjszaka válóban éjszaka volt, a kőlépcső — kőlépcső, a közeli tenger - közeli tenger, ^ppen úgy, mint az a Hamlet Helsingőrben egyszerre ' valóságos és egyszerű lett. Rátalált önmagára abban az architektúrában. Legalábbis rátalált a lehetséges Hamletek egyikére, a reneszánsz Ham!etre: amit a legtöbbször próbál a színész megtalálni. Kevés sikerrel. Helslngőrben Hamlet nem csak azért talált magára, mert Shakespeare ezt választotta helyszínül. De talán azért is, mert az előadás alkonyaikor kezdődött, és a második részben a világítótorony fénye - valójában a helsingőri vár egyik bástyája - sárgába és vörösbe játszó színekkel világította az udvaron felállított faállványokat. Hamlet atyjának szelleme igazi lőréseken jelent meg. Onnan jött a hangja.ffyspianskinak tévedhetetlen színpadi elképzelései voltak. Tudta, hogy a Hamletét, melyet az Erzsébet-kori színháznak Írtak, ahol kakasülő is volt, el lehet játszani reneszánsz kastélyudvaron, vagy tornácon. Médeia nem tér meg az istenekhez. Nem léteznek, mint ahogy a világ sem létezik számára. Még .gyermekek sem léteznek. Gyermekei csupán: Iaszon gyermekei. Sőt, mi több: egyet jelentenek laszonnal. Nem pusztán azért öli meg őket, hogy bosszút álljon. Azért öli meg őket, mert nem ölheti meg laszont. laszont öli meg bennük. De tulajdonképpen Iaszon sem létezik Médeia számára. Csak saját maga létezik; Médeia és Médeia kudarca. Egyetlen pillanatig nem képes másról beszélni, egyetlen pillanatig nem képes másra gondolni. Magába zárkózik vereségével, mint egy tojásba. Médeiának ez a tébolyult monomániája kétségtelenül Euripidész felfedezése. Ez a tragédia lélektani kiegészítése, magyarázata. Médeia 105